KISALFÖLDI KINCSEKET KERESVE
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. működési területe számos országos hírű látnivalót, természeti és kultúrtörténeti kincset rejt magában. Írásunkban ezekből adunk ízelítőt.
Kategória: Lapszemle
Oldal 59/79
SZÍNÉSZ SOK SZEREPBEN
Forgács Péter hosszú évek óta két város között osztja meg életét. Budapesten, a Római parton lakik, de a Győri Nemzeti Színház direktoraként a Rába-parti városban is otthonos. A prózai szerepei mellett énekes, zenés műfajokban is sikeres színész-rendezővel ezúttal nemcsak színházról beszélgettünk.
LEPKÉK A FÉNYCSAPDÁKBAN
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat félévszázados működése során 1100 éjszakai lepkefaj több mint 10 millió egyedét határozták meg az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai, és ezzel több kutatási terület munkáját segítették.
BÖJTE CSABA „GYEREKEI” BUJÁKON ÉS SÜTTŐN
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által befogadott és nevelt gyerekek két csoportját fogadta nyáron a Budapesti Erdőgazdaság. A negyven fiatal az alapítvány különböző otthonaiból érkezett a cserkésztábor és az erdei iskola előnyeit egyesítő táborozásra.
ERDŐ ÉS ÓCEÁN
Egy muzsikáló erdőben találkoztam Palya Beával. Csupa vibrálás volt, mint a falevelek tánca. Fény játszott a szemén: napsugár és belső fény. Mesélt világgá szaladó magakeresésről, a gyermek csodájáról, a tengervíz végtelenségéről. Elkísérő, visszaváró szelíd-vad tájakról. Mindenről, ami dallá érik benne, s ami sóhajjá, kiáltássá, csengő-bongó szép zengéssé válva kiárad belőle.
MINDEN FÁBAN BENNE VAN A FAKANÁL
A Mátrában, a Kövecses-patak völgyében búvik meg a híres „fakanalas falu”. Mátrakeresztesen apáról fiúra száll a fakanálkészítés hagyománya, ami éppúgy szakmai fortélyokat rejt, mint a halasi csipke, a szegedi papucs, vagy a debreceni mézeskalács. A faluban sokfelé látni az udvaron farönköket, süppedős forgácsszőnyeget, s még a virágok mellé szúrt fakanálkarók is a háziak mesterségéről árulkodnak.
MINDENÜNK A TERMÉSZET
Szerencsés az a szakember, aki a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkért dolgozhat, hiszen az ország egyik legszebb területén gyakorolhatja hivatását: a betyárlegendákkal övezett Magas-Bakonytól, a változatos növény- és állatvilágú Keszthelyi-hegységen át a tanúhegyek és a „magyar tenger” varázslatos látképe által meghatározott Balaton-felvidékig.
BETOLAKODÓ A KERTBEN
Az akáccal kapcsolatos vita ráirányította a figyelmet az idegenhonos fajokra. Egész sor rovar- és növényfaj telepedett meg hazánkban az utóbbi évtizedekben. A fás szárúak közül a bálványfa okozhatja a legkomolyabb gondot erdeinkben, vagy akár a kertünkben.
ERDÉSZEK ERDÉSZE
Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében megrendezett Év Erdésze Verseny 2014 díját Komáromi Ferenc, a hajdúböszörményi Hajdúerdő Kft. erdésztechnikusa nyerte el, így ő vehette át Sopronban a győztesnek járó serleget. A versenynek idén a NymE Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. adott otthont.
AZ ÉLMÉNYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK
Manapság komoly szervezést igényel a gyerekek elhelyezése a nyári iskolaszünetben. A szülők többsége ugyanis olyan elfoglaltságot, tábort keres, ahol nemcsak „megőrzik” a gyerekeket, hanem játékosan tanulhatnak, javulhat a kézügyességük, fejlődhet a személyiségük, lehetőleg nem a négy fal között. Erre nagyon jó lehetőséget kínálnak az erdészeti erdei iskolák. Szerencsére mind több működik országszerte.
BOROK BARÁTJA
Hazánk legelterjedtebb tölgyfaja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Rendkívül formagazdag, és ezt tovább fokozza az a tulajdonsága, hogy a kocsányos és a molyhos tölggyel könnyen és szaporodóképesen kereszteződhet. Erre különösen az egyes fajok elterjedési területének határain van lehetőség.
ERDEI TÁRLAT – HARSÁNYI ZSUZSANNA
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
FASOROK ÉS ERDŐSÁVOK
Az erdészeti tudomány egyaránt erdősítésnek nevezi, ha a régi erdők helyett újakat ültetnek, vetnek (ez a felújítás), mint amikor az addig erdővel nem borított területeken ültetnek, vetnek fákat (ez az erdőtelepítés). A fásítás pedig az a tevékenység, amelyet erdőn kívül folytatnak, s az eredménye nem erdő, azaz az adott terület művelési ága nem változik.
MIELŐTT HAJÓBA ÜLÜNK
Akik nem szeretik a tétlen aszalódást a napon, inkább vízi sportolással, evezéssel töltik a nyári szabadnapokat. Fontos, hogy a vízre szállás előtt az alapvető gyakorlati oktatást mindenképpen sajátítsuk el. Amíg nem ismerjük az evezés technikáit, semmiképpen ne menjünk ki egyedül a vízre. Emellett a napsütés elleni védelemre, és a csípések megelőzésére, kezelésére is készüljünk fel.
HA NYÁR, AKKOR VÍZI SPORTOK…
A nyarat egyértelműen a vízi sportok uralják. A hazai folyók azonban még a körültekintő és megfelelő vízi jártassággal rendelkező emberek számára is rejthetnek veszélyt. Aranyszabály tehát a víz tisztelete. A gyakorlatot és a vízbiztonságot pedig csak a hajóban töltött órák száma és a tapasztalat adja.
A HEGYKÖZ KISVASÚTJA
A Hegyköz szívében, a Kemence-patak völgyében viszi az utasokat Magyarország egyik legöregebb kisvasútja, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Pálházi Állami Erdei Vasút. A Zempléni Tájvédelmi körzet legszebb részein, Pálháza és Rostalló között, tíz kilométeres távon közlekedő kisvasút tavaly volt 125 éves.
AZ ALFÖLDTŐL A GERECSÉIG, HEGYEN-VÖLGYÖN ÁT
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapított a 1965-ben. A vállalat létrehozásával az volt a cél, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg. A honvédelmi rendeltetés következtében az erdőterületek eléggé szétszórtan helyezkednek el az ország északi felében. Ennek is köszönhető, hogy az erdészetek sok turisztikai látnivalóval büszkélkedhetnek.
TITKOK AZ ERDŐ MÉLYÉN
Színház és természet között osztja meg életét Benkő Péter, aki máig aktív színész, miközben lovakat tart a Gerecse lábánál fekvő vadregényes, erdőszéli tanyáján. A szakmába húsz évesen robbant be népszerű tévéfilmszerepeivel, az erdő iránti vonzalma pedig gyerekkorától datálódik. Édesapja, a legendás színészegyéniség, Benkő Gyula nagy vadász volt, aki fiát is magával vitte a portyákra.
