A MOLNÁR-SZIKLA SZERELMI TRAGÉDIÁJA
A Bükk-hegység keleti kapujánál meredek, sziklás hegyoldalak között tör ki a Szinva-patak, mielőtt elérné Miskolc városát, és a Sajóval egyesülve küldené vizét a távoli világba.
TÁNYÉRON A MEDVEHAGYMA
A Mecsek titokzatos barlangjai, egyedi sziklái, hol bővizű, hol elapadó forrásai, leomlott vagy éppen csak sejtető várai, kolostorromjai, ritka, másutt meg nem található növényei már a távolabbi múltban is felkeltették az emberek érdeklődését.
A ZENE ÉS A TERMÉSZET REZONANCIÁJA
Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét – vallotta Kodály Zoltán, és kevés olyan életút van a magyar népzene világában, amely ennyire pontosan igazolná ezt a gondolatot, mint Kunos Tamás pályája.
MENEDÉKEK A TERMÉSZETBEN
A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek.
AMIKOR A HELYNEVEK MESÉLNI KEZDENEK
A Tolnai-Hegyhát erdeiben járva könnyű azt gondolni, hogy itt mindig is erdő volt. Pedig a térképen a nevek mást mondanak.Ha egymás után vesszük őket, kirajzolódik egy használatban lévő táj: falvakkal, utakkal, erdő- és vadászterületekkel, emberekkel
AZ EGYSZEMÉLYES ZENEKAR
Gondolták volna, hogy alig ötven-száz éve a legnépszerűbb, legelterjedtebb hangszer a citera volt Magyarországon? Ahogy ma a rockbuli elképzelhetetlen gitár nélkül, úgy egy falusi mulatság is az volt citeraszó nélkül.
ERDŐK A VÍZHIÁNY SZORÍTÁSÁBAN
Február másodikán ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. E jeles dátum alkalmat ad arra, hogy újragondoljuk kapcsolatunkat egyik legfontosabb erőforrásunkkal, a vízzel.
AHOL A TERMÉSZET NEVEL
A Bakony szívében működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola immár csaknem másfél évtizede fontos szerepet tölt be a környezeti nevelésben és a természetszerető szemléletformálásban.
BŐR ÉS FA KÜLÖNÖS HÁZASSÁGA
Munkáival legutóbb a Budai Várban egy iparművész galéria karácsonyi vásárán találkozhattak az érdeklődők. Ezúttal Gellért-hegyi otthonában kerestük fel, ahol saját műhelyében dolgozik.
HAJDÚHADHÁZ ERDEI: MOZAIKBÓL ÉPÍTETT REND
A Hajdúság peremén az erdőnek különösen nagy a jelentősége. Nem hegyvidéki rengeteg, hanem olyan táj, ahol az erdő egyszerre védelem, megélhetés és felüdülés.
EGY SÉTA, AMI TÖRTÉNETEKET MESÉL
Van az a pillanat, amikor az ember kilép a városból, és már az első mély levegővételnél érzi: jó helyen jár. A Budakeszi Vadaspark „mögött” található Budakeszi Vadaskert ilyen hely.
SPARHELTEN KÉSZÜLT VADRAGU A MECSEK MÉLYÉN
Édenkert három patak összefolyásánál. Óriási fák között, a dombok ölelésében, vizekkel körülvéve bújik meg a felújított, kibővített erdészlak, a Réka-kunyhó.
ÉVSZÁZADOS TITKOK A GYŐRI ERDŐKBEN
A Győrtől Gönyűig húzódó, a Mosoni- és a Nagy-Duna homokos-kavicsos hordaléka által létrehozott Gönyűi Homokvidék gyenge termőképessége miatt már Mária Terézia korától katonai használatú terület.
VADTAKARMÁNYOZÁS AZ ÉV LEGKRITIKUSABB IDŐSZAKÁBAN
A vad erőnlétét, szaporodóképességét döntően befolyásolja a számára felvehető takarmányok tápanyag-összetétele.
GÉNJEIKBEN ŐRZÖTT KÖTELÉK
A Horváth családban öt generáció óta öröklődik az erdész hivatás szeretete. Úgy gondolják, a génjeikben hordozzák a természet, a vadászat iránt érzett szenvedélyüket.
EGY ELFELEDETT TURISTAVEZÉR TÖRTÉNETE
Egy életút és egy menedékház története: közösségi hit, társadalmi elköteleződés és természet iránti szenvedély lenyomata.
