A klímaváltozás mellett a biológiai inváziók jelentik a legnagyobb kihívást erdeinkre nézve. Nekünk, erdészeknek hadakoznunk kell a már megjelent inváziós, azaz tömegesen elterjedt idegenhonos fajokkal, ugyanakkor fel kell készülnünk újabbakra is.
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. A szervezet minden évben meghatároz egy kiemelt témát, mely más és más szempontból hívja fel a figyelmet e nélkülözhetetlen természeti kincsre.
Az egri Érsekkertben kerestünk árnyékban megbújó padot, hogy mélyrehatóbban beszélgessünk múltról, jelenről és jövőről. Miközben sétálgattunk, az idősebb Schmotzer rámutatott a park legidősebb fájára, a Nagy Platánra: „Lassan beérem a nagy öreget”
„Az erdővel való kapcsolatom egészen általános iskolás koromig nyúlik vissza, amikor nyaranta rengeteg időt töltöttem a Gömör-Tornai-karszt vadregényes tájain. Ott ismerkedtem meg a »zöld ruhás emberekkel«, az erdészekkel, vadászokkal.”
Madártávlatból a Bükk egy hatalmas zöld lombpaplan, hiszen itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, amelynek nyugati felén az EGERERDŐ Zrt. kezeli az állami erdőket.
Az ország tetején, a Mátrában járva, a Kékestető csúcsa alatti északi oldalon találjuk azt az évszázadok óta érintetlen ősbükköst, amely Magyarország erdőrezervátum-hálózata részeként teret ad a természetes erdődinamikai folyamatoknak.
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Pusztavacsi Erdészetének több mint 13 ezer hektáros működési területe zömében a Duna-Tisza közi hátságra esik, kis része tartozik a Tápió–Zagyva-vidékhez, valamint a Gödöllői-dombsághoz.
Magyarország első vidéki kardiotanösvénye Miskolc határában, a Forrás-völgy és a Csanyik-völgy találkozásánál létesült az Út az Egészséghez Program keretében.
Alapos kutatómunka, fennmaradt források, táblázatok, fotók, cikkek összegyűjtése, válogatása, azaz hosszas előkészületek után született meg Gencsi Zoltán Gúthi-erdőt bemutató kötete.
Erdők ölelésében, költői szépségű helyen, a Göcsej szívében mint óriási piros kalapú gomba bújik meg a Zalaerdő Zrt. Olgamajori Vadászkastélya.
Az egykori almamelléki erdőkerülő, János bácsi sírjának ma már nyoma sincs. A helybéliek mégis továbbra is azt beszélik, hogy az erdőben jár éjszaka, Ibafára vagy Lukafára.
Az erdei teendők zömét tavasszal az erdősítési munkálatok teszik ki. Hivatásunk talán legszebb feladataként ilyenkor új erdők létrehozásán dolgozunk, melyekben majd a jövő nemzedékek gazdálkodhatnak és kirándulhatnak.
A változó testhőmérsékletű hüllők és kétéltűek hibernált állapotban vészelik át a telet az avar alatt vagy az iszapba temetkezve, a langymeleg napsütés hatására azonban felébrednek Csipkerózsika-álmukból.
Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója síkvidéken született, de gyerekkorában a hegyekbe vágyott, hogy végül az Alföldön legyen erdész. Szereti Erdélyt, a Kárpát-medencében mindenhol otthon érzi magát, de határozott alföldi identitása van.
A magyar erdők a leglátogatottabb turisztikai célpontoknak számítanak, hiszen évi 50 millió alkalommal látogatunk el a hazai erdőkbe. A népszerűség azonban sajnos komoly környezetterheléssel is jár.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
