Az utazás szerelmeseinek nem kell messzire menniük, hogy varázslatos élményekben legyen részük és lenyűgöző helyeket fedezzenek fel, nagy szerencsénkre hazánk bővelkedik gyönyörű tájakban, történelmi városokban és kulturális kincsekben egyaránt.
A vadregényes Lengyel-Annafürdői erdő különleges klímájával várja a kirándulókat, kikapcsolódásra vágyó természetbúvárokat.
Az erdő kimeríthetetlen éléstár. A benne rejlő kincsek hasznosításához már számos alkalommal adtunk ötleteket kiadványunkban.
Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala.
Nyelvtörő mondóka is kezdődhetne így, de ezúttal egy hagyományőrző falu sokoldalú kézműves mestere mutatkozik be. Kiss Tünde népi iparművészt a legendás apró cserháti településen kerestük fel műhelyében.
Olyan nincs, hogy valamit Regős József, alias Mókus bácsi ne ismerne a Bükk őstörténetével, a geológiai képződményekkel, az ott élt emberekkel és kultúrájukkal, állatokkal, növényekkel kapcsolatban.
A klímaváltozás mellett a biológiai inváziók jelentik a legnagyobb kihívást erdeinkre nézve. Nekünk, erdészeknek hadakoznunk kell a már megjelent inváziós, azaz tömegesen elterjedt idegenhonos fajokkal, ugyanakkor fel kell készülnünk újabbakra is.
Ahogy az év során haladunk az időben, úgy lesz egyre színesebb az erdő, mező, és lassan megérkeznek a hazai madárvilág legszebbjei is. A búbosbankák már március végétől elkápráztatnak bennünket, ...
Bolygónk védelme mindig is fontos volt számára. Tanulmányai jelentősen formálták környezetvédelmi szemléletét, az egyetemen a fenntarthatósági kommunikációban mélyedt el, jelenleg a bolygóegészség retorika területét kutatja.
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a Víz Világnapjának. A szervezet minden évben meghatároz egy kiemelt témát, mely más és más szempontból hívja fel a figyelmet e nélkülözhetetlen természeti kincsre.
Az egri Érsekkertben kerestünk árnyékban megbújó padot, hogy mélyrehatóbban beszélgessünk múltról, jelenről és jövőről. Miközben sétálgattunk, az idősebb Schmotzer rámutatott a park legidősebb fájára, a Nagy Platánra: „Lassan beérem a nagy öreget”
„Az erdővel való kapcsolatom egészen általános iskolás koromig nyúlik vissza, amikor nyaranta rengeteg időt töltöttem a Gömör-Tornai-karszt vadregényes tájain. Ott ismerkedtem meg a »zöld ruhás emberekkel«, az erdészekkel, vadászokkal.”
Madártávlatból a Bükk egy hatalmas zöld lombpaplan, hiszen itt található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete, amelynek nyugati felén az EGERERDŐ Zrt. kezeli az állami erdőket.
Az ország tetején, a Mátrában járva, a Kékestető csúcsa alatti északi oldalon találjuk azt az évszázadok óta érintetlen ősbükköst, amely Magyarország erdőrezervátum-hálózata részeként teret ad a természetes erdődinamikai folyamatoknak.
Van abban valami meglepő, ha megszólal egy fadarab, ha fölcsendül egy bodzaág. A hangszerkészítő ismeri a titkot, hogyan bírhatja szóra a hallgatag fát.
A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Pusztavacsi Erdészetének több mint 13 ezer hektáros működési területe zömében a Duna-Tisza közi hátságra esik, kis része tartozik a Tápió–Zagyva-vidékhez, valamint a Gödöllői-dombsághoz.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
