Vannak, akik életük során egy vargabetűt leírva találnak vissza a gyökereikhez. Meglehet, a sors vagy Isten keze vezeti útjukat, netán egyfajta belső ösztön, egy tudatalatti késztetés, hogy bekövetkezzen az, ami eleve elrendeltetett.
Vannak kirándulóhelyek, amelyek jóval többet adnak egy kellemes sétánál. Ilyen a Zselici Csillagpark területén vezető Dugás-kúti körtúra is.
„A természet mindig fontos szerepet játszott az életemben. Gyermekkorom óta szeretek erdőben járni, túrázni és felfedezni a körülöttünk lévő világot.” - mesélte Csobod László.
A Bakony egyik rejtett, különleges szépségű völgyében, a Kab-hegy lábánál, erdők ölelésében működik a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskolája.
Erdőt teremtettek a két kezükkel közel 150 éve a kalocsai érsekség erdészei. Több mint 18 ezer hektáron a mocsaras, nádas, liget- és galériaerdős területből összefüggő erdőtömb létesült.
A Somogyi-dombság szívében, ahol a végtelennek tűnő erdők összeérnek az éggel, egy különleges világ tárul elénk.
A Farkasgyepű mellett található Roth Gyula-tanösvény az ország egyik legrégebbi erdészeti kísérleti területét járja be.
A Bükk-hegység keleti kapujánál meredek, sziklás hegyoldalak között tör ki a Szinva-patak, mielőtt elérné Miskolc városát, és a Sajóval egyesülve küldené vizét a távoli világba.
Nagy népszerűségnek örvendenek mostanában a kapibarák. A Föld legnagyobb rágcsálójának a képmásával ellátott termékek – a bögrétől a fürdőköntösön át a társasjátékig – tömegével találhatók meg a boltok polcain.
Az Alföld közepén van egy hely, ahol távoli tájak fái találnak új otthonra. A fiatal, idén éppen 40 éves Kecskeméti Arborétum nem csupán gyűjtemény, hanem élő kísérlet: egyfajta botanikai párbeszéd az éghajlattal.
A Mecsek titokzatos barlangjai, egyedi sziklái, hol bővizű, hol elapadó forrásai, leomlott vagy éppen csak sejtető várai, kolostorromjai, ritka, másutt meg nem található növényei már a távolabbi múltban is felkeltették az emberek érdeklődését.
Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét – vallotta Kodály Zoltán, és kevés olyan életút van a magyar népzene világában, amely ennyire pontosan igazolná ezt a gondolatot, mint Kunos Tamás pályája.
A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek.
A Tolnai-Hegyhát erdeiben járva könnyű azt gondolni, hogy itt mindig is erdő volt. Pedig a térképen a nevek mást mondanak.Ha egymás után vesszük őket, kirajzolódik egy használatban lévő táj: falvakkal, utakkal, erdő- és vadászterületekkel, emberekkel
Gondolták volna, hogy alig ötven-száz éve a legnépszerűbb, legelterjedtebb hangszer a citera volt Magyarországon? Ahogy ma a rockbuli elképzelhetetlen gitár nélkül, úgy egy falusi mulatság is az volt citeraszó nélkül.
Február másodikán ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. E jeles dátum alkalmat ad arra, hogy újragondoljuk kapcsolatunkat egyik legfontosabb erőforrásunkkal, a vízzel.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
