Oldal 61/80
Egy apa két tíz év körüli gyermekével a februári szabad ég alatt töltötte a hétfőre virradó éjszakát a Börzsönyben. Az erdészek és a speciális mentők közös erővel kutatták fel a bajba jutottakat. Halljuk az ehhez hasonló történeteket a távoli hírekből. Vajon velünk is megtörténhet hasonló? Célszerű minden esetre felkészülni.
Hazánk Formula–1-es autóversenyzője – e meghatározásra csak egy jó válasz létezik: Baumgartner Zsolt. Eddig ugyanis csak neki sikerült bekerülni a száguldó cirkuszba, és nem is akárhogyan, 2004-ben a Minardi csapat pilótájaként az indianapolisi futamon megszerezte Magyarország első és azóta is egyetlen pontját a világbajnokságok történetében. Az élmény örök, a dicsőség óriási. Életét ma már jórészt a pályán kívül éli. A kevésbé feszített tempónak köszönhetően több ideje marad a kikapcsolódásra, és azt jórészt a szabadban teszi.
Az ország természeti, történelmi, kulturális és szakrális kincsekben, emlékekben gazdag területén gazdálkodik a Vértesi Erdő Zrt. A helyi erdésztársadalom büszke a Vértes számtalan kis ékkövére, ezért erejéhez mérten támogatja azok megőrzését, miközben a 21. század elvárásai szerint folytatja ősi hagyományokon alapuló szakmáját, az erdő- és vadgazdálkodást.
A tavaszi nagytakarítások ideje az erdőkben is lejárt, a turistautak karbantartása és a szemétszedés azonban rendszeres. Volna más helye is az erre költött pénznek; de amíg a környezettudatos magatartás nem válik általánossá, be kell illeszteni az erdőgazdaságok napi teendői közé.
Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára tavaly a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Beruházásainak köszönhetően kilátók és tanösvények újultak meg, erdei iskolát korszerűsítettek, valamint kiállítást és rajzversenyt szerveztek. Harmóniában a kormány Bejárható Magyarország programjával, a VERGA Zrt. idén áprilisig több mint félmilliárd forintot fordított e közjóléti fejlesztésekre, hogy tovább növelje a térség vonzerejét, avagy még közelebb hozza a természetet az emberekhez.
Az erdőmérnök az utolsó polihisztor, hiszen az egyetemen éppúgy tanul földmérést és útépítést, mint növény- és állattant, valamint ökológiát, és ezeket az ismereteket hasznosítja is a munkája során. A negyven kilónyi könyv tartalmát persze senki sem hordja a fejében, viszont átfogó szemléletével tudnia kell, mit hol keressen, tartja Kárpáti László Bedő-díjas erdész. A Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatójának határozott véleménye van az erdészet és természetvédelem sajátos kapcsolatáról is, amit velünk is szívesen megosztott.
A természet sok költőt ihletett meg, gyönyörű versek születt ek az erdőt, mezőt nyitott szemmel és szívvel járó szerzők tollából. A hozzánk érkező levelekből úgy tűnik, hogy a rímfaragás művészete, avagy a novellaírás A Mi Erdőnk olvasóitól sem áll messze. Még a gyerekektől sem.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A Szovjetunióban 1948. október 15-én fogadták el az ország, elsősorban a Kelet-Európai-síkság fásítási tervét. Ehhez csatlakozva a népi demokratikus országokban is tervkészítés kezdődött; hazánk egy év múlva, 1949 októberében mutatt a be a szovjet példa követését. Ahogyan akkor írták: a mi fásítási tervünk ugyanaz, mint a Szovjetunióé, csak méreteiben kisebb.
Olyan világban élünk, ahol az átlagemberek napi szinten alig mozognak. Az ülő munkavégzés, az esti televíziózás, az autóban, tömegközlekedésben ülve töltött idő odavezet, hogy izmaink észrevétlenül ellustulnak, fáradékonyabbá válunk, esetenként keringési, mozgásszervi panaszok lépnek fel. Ne várjuk meg, amíg valami fájni kezd!
A felnőtteknek javasolt napi 2-2,5 liter folyadékot táplálékkal és vízzel juttathatjuk be a szervezetünkbe. A szükséges mennyiséget egyéni adottságok és egyéb körülmények is befolyásolják, például a magas páratartalom, a hőség, az életkor, egy esetleges fogyó- vagy tisztítókúra, a fizikai munkvégzés vagy a sportolás.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében zakatol a Gemenci Erdei Vasút. Főként turistákat szállít, de a vízitúrázók kenuit, sőt még a kerékpárokat is elviszi. Magyarország egyetlen ártéri erdei vasútján faanyagot is szállítanak.
Kaszó. A Somogy megyei település neve egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozott an védett Baláta-tavat, az erdő mélyén megbúvó kisközséget a vadászházzal és a hozzá kapcsolódó üdülővel.
Színes, változatos életet él Csejtei Tamás, a PV TV tematikus csatorna vadászati főszerkesztője. Maga is szenvedélyes vadász, s amikor épp nem puskát, íjat tart a kezében, kamerával járja az erdőt és vadászfilmeket forgat. „Civilben” pedig a basszusgitár nyakát szorongatja a Back II Black együtt es oszlopos tagjaként.
A hazánk és a szomszédos térség zarándokhelyeit összekötő útvonalak közül kettő is a Vértesen át vezet. A Mária Útnak és a Gyöngyök Útjának egyaránt fontos állomása Majk.
A rágcsálók közül minden bizonnyal a hód gyakorolta a középkori magyar gazdaságra az egyik legnagyobb hatást. Ezt őrizzük helységneveinkben (Hódmezővásárhely, Hódoscsépány, Hodász), miközben Árpád-kori oklevelekben is gyakran szerepelnek a hodászok, a társadalomban különös megbecsülésnek örvendő hódvadászok. S úgy tűnik, a 21. században ugyancsak a figyelem középpontjába kell kerülniük ezeknek az izgalmas életű állatoknak.
Még ha nem is hallanánk nap mint nap a klímaváltozásról, sokaknak valószínűleg akkor is feltűnne, hogy mind gyakoribbak az időjárási anomáliák. Egyes években (2013/2014) szinte alig van tél, máskor pedig április közepéig tart, hogy aztán 1 hét alatt átadja helyét a kora nyári hőmérsékleteknek (2012/2013). Nyilván örülünk a szép hosszú ősznek, a fagymentes télnek, a korán jött tavasznak, mert legyünk őszinték, ennél jobb rezsicsökkentés aligha létezik. Az éremnek azonban (legalább) két oldala van…
Bár messziről jött, régóta része a mindennapjainknak. Jelenlétét, szépségét és hasznát mondókák, versek, népdalok zengik. Felhasználása sokrétű, így lépten-nyomon találkozhatunk fájával, illetve a belőle készült termékekkel. A fehér akác már hozzánk nőtt.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
