Lapszemle Archívum - Oldal 58 a 81-ből

„TAVASZT CSÖRÖG A SZARKA, TAVASZT”

Türelmetlenül várjuk már a tavaszt, lessük az ablakon át a rügypatt anást. Testünk és lelkünk szomjazza az éltető erőt, a vitamint. Éljünk most azokkal a zöldségekkel, amelyek sokáig megőrzik tápanyagtartalmukat: a sütőtök, a cékla és a gyökérzöldségek vidám színeikkel és gazdag ízvilágukkal csábítanak. No és a fokhagyma, amely a hiedelem szerint megvéd a rossz szellemektől és a vámpíroktól, de az influenzás időszakban is jó szolgálatot tehet. Egy öreg gyógyfüves könyv meghűlés ellen fokhagymás szirupot ajánl.

TELJES FELÜDÜLÉS

A futás a testnek és a léleknek egyaránt gyógyír – erdőben különösen. A kellemetlen élmények, sérülések elkerülésére azonban érdemes betartanunk bizonyos szabályokat.

TÁJFUTÁS – CSALÁDI SPORT AZ ERDŐBEN

Egyre népszerűbb sport hazánkban a tájfutás, követőit elsősorban a természet szeretete vonzza.

VASÚT A VÖRÖS-KŐHÖZ

Idén pont 100 éve, 1915-ben fektett ék le a felsőtárkányi kisvasút első vonalát. A fénykorában 46 kilométeres pályából mára csak 5 kilométer maradt. Igazi „kis gyöngyszem” a Bükk festői erdeiben, apró mozdonyokkal és kocsikkal kanyargó kisvonat.

KÁRPÁTOK ŐRE A SZALAJKA-VÖLGYBEN

A Kárpátok Őrei védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a honfoglalás korában, ezzel zárta le a Kárpátok hágóit, szorosait a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Mivel a Kárpátok legnagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, a Kárpátok Őreinek többsége székelyekből tevődött össze. Amíg ezt a védelmi rendszert fenntartotta a Magyar Királyság, a Kárpátok keleti oldaláról az idegen hatalmak nem tudtak ellenünk sikeres támadást vezetni.

BARANGOLÁS A VÉGTELEN ERDŐK VIDÉKÉN

Fa – erdő – hegy. E három fogalom kapcsolata oly szoros, hogy az egyik szó hallatán önkéntelenül felidézzük magunkban a másik kettőt is. Egymástól elválaszthatatlanok, együtt tökéletes egységet, kerek egészet alkotnak. Különösen igaz ez a Bükk hegységre. Keleti részén számtalan érték és természeti kincs kezelője az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt., mely tudatos gazdálkodással szeretné megőrizni, átmenteni ezt a csodálatos erdős vidéket a jövő nemzedékeinek.

ÚTRAVALÓ AZ ÉLETRE

Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója, munkája mellett a család, a sport és a kert adja a teljességet. Olyan városlakó, akinek az erdő, a természet nem „kirándulás”, hanem életének természetes közege, gyerekkorának kedves színhelye.

TOLLAS VENDÉGEINK

A tél közeledtével az északi féltekén állatok tömegei indulnak délre, elsősorban a táplálékforrás szűkössége miatt. A Kárpát-medencében a gerincesek közül a madarak délre vonulása a legjellemzőbb. A messzi északról, illetve a Kárpátokból és az Alpokból ugyanakkor átmenetileg hozzánk is költöznek állatok. Egyes fajok minden évben megérkeznek, mások csak alkalmanként jelennek meg.

KINCSKERESÉS AZ ERDŐKBEN

Az amatőr kutatók rendszeresen megjelennek az erdőkben. Ki fémdetektorral, ki más eszközzel érkezik, hogy nyílhegyet, cseréptöredéket, vagy ennél értékesebb tárgyat találhasson. Szabadon kutathat bárki, vagy vannak idevonatkozó szabályok?

APRÓ KIS AJÁNDÉKAINK

Verőfényes júniusi délután üldögéltünk a tó kis szigetén, amikor gyönyörű, nagy tobozokra lettünk figyelmesek a fenyők árnyékában. Bár még igen messzinek tűntek a hideg, sötét decemberi esték, a karácsonyi készülődésre gondolva begyűjtöttük a tobozokat, amiként néhány hét, hónap múlva a makkokat, gubacsokat, apró ágakat, kavicsokat, színes faleveleket is az erdei sétáink során.

TUDJATOK SZÁMOT ADNI A REMÉNYSÉGETEKRŐL!

Pannonhalma említésekor kinek az ezeréves apátság, kinek a bencés gimnázium, kinek az arborétum, a levenduláskert, vagy a híres könyvtár, levéltár jut eszébe. A szellemi kincseiben, épített és természeti értékeiben a történelmi időt őrző és mindig megújuló szakrális központ méltán a világörökség része. A patinás intézmény és a benne élő Benedek-rendi közösség gondját Várszegi Asztrik főapát viseli.

TÖBB ÉVTIZED MUNKÁJA

A VADEX Mezőföldi Zrt. mintegy 19 ezer hektáron folytat erdő- és 29 500 hektáron vadgazdálkodást a közép-dunántúli Mezőföldön. Területünkön egyaránt megtalálhatók a szikes termőhelyeken tenyésző kocsányos tölgyesek, a homoki területekre jellemző akác-, fenyőerdők, és a nagy gazdasági és természeti értéket képviselő ártéri ligeterdők.

FAKITERMELÉS ≠ ERDŐIRTÁS

A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.

FÁBÓL VASKARIKA

Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

Közismert tölgyeink kissé távolabbi rokona, a csertölgy (Quercus cerris), hazánk szárazabb dombvidékeinek jelentős erdőalkotó fafaja. Főként tőlünk délebbre terjedt el, mert az erős téli fagyok igencsak megviselik. Magas fűtőértékű fája ugyanakkor sok tízezer embernek melegíti az otthonát.

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

Az első világháborút követően hazánkban óriási hiány keletkezett az építkezéseken, bányákban és az ipar legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlen fenyőfából. Az 1946-ban készített áttekintés szerint miközben Magyarországnak évente 1,2 millió köbméter fenyőfára lett volna szüksége, az évi kitermelés csak 85 ezer köbméter körüli volt. A hiányt előbb a környező országokból, később, egészen az ezredfordulóig, zömében a Szovjetunióból pótoltuk. Olyannyira, hogy például az 50-es évek karácsonyfáját – bár akkor csak egyetlen munkaszüneti nappal ülték meg „a fenyőünnepet” – is külföldről kellett behozni.

Kategória: Lapszemle

„TAVASZT CSÖRÖG A SZARKA, TAVASZT”

TELJES FELÜDÜLÉS

TÁJFUTÁS – CSALÁDI SPORT AZ ERDŐBEN

VASÚT A VÖRÖS-KŐHÖZ

KÁRPÁTOK ŐRE A SZALAJKA-VÖLGYBEN

BARANGOLÁS A VÉGTELEN ERDŐK VIDÉKÉN

ÚTRAVALÓ AZ ÉLETRE

TOLLAS VENDÉGEINK

KINCSKERESÉS AZ ERDŐKBEN

APRÓ KIS AJÁNDÉKAINK

TUDJATOK SZÁMOT ADNI A REMÉNYSÉGETEKRŐL!

TÖBB ÉVTIZED MUNKÁJA

FAKITERMELÉS ≠ ERDŐIRTÁS

FÁBÓL VASKARIKA

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

WEBSHOP