Anonymus a következőképpen számolt be arról, milyennek látták ezt a vidéket az első honfoglaló magyarok: „Árpád és vitézei Szt. Márton hegye [ma Pannonhalma] mellett tábort jártak […], majd a hegyre felmenvén s Pannonia földjének szépségét látván, nagyon örvendeztek”. A táj eredeti szépsége azóta számos emberkéz alkotta értékkel egészült ki.
Fertőd fényessége
A fertődi Esterházy-kastély fénykora Esterházy („Fényes”) Miklós nevéhez fűződik, aki a szerényebb vadászkastélyt átalakíttatta és európai mércével is kiemelkedő pompájú épületegyüttessé bővíttette. A herceg idejében pezsgő kulturális élet folyt a birtokon, fényűző fogadások Mária Terézia tiszteletére, koncertek Joseph Haydn irányításával.
A kastélyhoz tartozó park a barokk kertművészet remeke volt, „mulatóerdőként” szolgálta a rendezvényeket. A vendégek napokat töltöttek el a profán templomokkal, szökőkutakkal, mulatóházakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen, ahova több ezer fából álló, a környező tájba kifutó fasorokat ültettek.
A herceg halálát követően a birtok állapota jelentősen leromlott. A rendszerváltás után a kastélyt több lépcsőben felújították, így mára megközelíti régi pompáját. A parkerdő részleges helyreállítására a területet kezelő Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nyert KEOP pályázati forrásból támogatást az Eszterháza Kulturális, Kutatóés Fesztiválközponttal, valamint Fertőd Város Önkormányzatával közösen. A szakemberek bíznak benne, hogy a 2015 májusáig tartó munkákkal – minden látogató örömére – minél többet visszahozhatnak a „mulatóerdő” egykori fényéből.
Hanyistók hazája
A Hanság (népi elnevezéssel: „Hany”) hosszú ideig bejárhatatlan, sejtelmesrejtelmes lápvidék volt, amelyet a környék lakóinak fantáziája sajátos lényekkel, szörnyekkel népesített be. A hátborzongató történetek olykor valóságos jelenségekből, eseményekből születtek. Például a „lidércfények” a metántartalmú mocsárgázok öngyulladásával keletkezett kékes lángú tüzek, melyek látszólag érthetetlen módon a nyílt vízfelületen lebeghettek.
Idetartozik Hany Istók története is: 1749 márciusában kapuvári halászok a hansági Király-tó egyik mocsaras részén egy 8-10 év körüli furcsa fiút fogtak el. A korabeli írások szerint „a fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal… ” Tény, hogy a kapuvári plébánia bejegyzése szerint 1749. március 17-én, István névre kereszteltek egy 8 év körüli, talált, „eszelős” fiút.
A Hanság vízrendezését az 1950-es években kezdték meg. A pártvezetés utasítására 1958-tól ifjúsági építőtáborok nyíltak, ahol a kor szellemének megfelelően, „önkéntesen” odavezényelt fiatalokkal végeztették a lecsapolás kemény munkáját, amelynek során mintegy 300 km hosszú csatornahálózat épült ki. A diktatórikus körülmények ellenére a vízrendezés hasznosnak bizonyult: jelentős területen tette lehetővé a mező- és erdőgazdálkodást.
A Hanság jelenleg is meglévő vízfelületei, vizes élőhelyei részben természetvédelmi, részben turisztikai szempontból fontosak. Ilyenek a Madárerdei- tó, a Gulyaállási-tó, a Nyirkai- Hany, a Lébényi-Hany, az Osli-Hany és a Keleti Mórrét. Az erdők közül különösen értékes a beszédes elnevezésű „Veszszős erdő”, a „Figura”, vagy az ún. „Csíkos- éger”. Utóbbi valószínűleg onnan kapta a nevét, hogy régen a széles támasztógyökerű égerfák között csíkhalak úszkáltak a láp vizében. A védett területek egy részét az erdészek, a többit a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei kezelik, vigyázzák.
Osli és Bősárkány között félúton található az Esterházy Madárvárta. Az épületet herceg Esterházy Pál bocsátott a 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének rendelkezésére. A madártani kutatások mellett azóta is egyik külső bázishelye a térség állat- és növényvilágával foglalkozó vizsgálatoknak és a természetvédelemnek.
A közelmúltban létesült a Hanság- Nagyerdei tanösvény Jánossomorja és Bősárkány között, a 86-os főútt ól nyugatra. A hanyi vidék kerékpárral is jól bejárható, sőt a Fertő-tó körüli osztrák kerékpárút-hálózatra is könnyen rácsatlakozhatunk a tavaly átadott Báró Berg Gusztáv hídon keresztül.
|
|
Ártéri erdő az iparváros szélén
Szépséges Szigetköz
A Szigetköz fantasztikusan változatos vizes élőhelyei, a feltűnően gazdag élővilág mágnesként vonzzák a szépet ösztönösen szerető laikusokat és az esztétikához hivatásszerűen értő művészeket egyaránt. Díjnyertes természetfotók, tájkép- és vadászfestmények sora született ezen a vidéken. Az őszi lombelszíneződés időszakára ide szervezett Szigetközi Alkotótáborba az ország távoli pontjairól jönnek a művészek.
A folyóvizeket kedvelők kellemes kirándulást tehetnek az Öreg-Duna hullámtéri erdeiben. A tájat a kisebb-nagyobb szigetek és mellékágak kusza szövevénye alkotja. A mellékágrendszer élővé tétele az idén fejeződik be.
A vízi turizmus szerelmesei csónakba, kajakba szállva számos útvonal között válogathatnak. A gyalogosan közlekedők pedig árnyas erdei utakon sétálhatnak. A szigetek közt hidak, zárások vezetnek.
Az erdők részét képezik a Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek. Egyelőre inkább az árterekre jellemző nyár-fűz állományok vannak túlsúlyban, de kitermelésüket követően egyre gyakrabban a keményfás lombos fafajok (főleg tölgy, kőris) veszik át szerepüket. 
A Duna ágai, mellékágai, holtágai által körülölelt ártéri erdők – Rajkától Győrig – számos érdekes faj élőhelyei: a bíbor kosbortól a medvehagymáig, a békatutajtól a fehér tündérrózsáig, a szürke gémtől az eurázsiai hódig.
A térség egyik igazi kincse a 7-800 évesre becsült Árpád-tölgy, mely Hédervár községben, a főút közelében áll, a Boldogasszony kápolna kertjében. Ez a kocsányos tölgy hazánk legöregebb fája, úgy is mondhatnánk: ő a legidősebb magyar. Törzsén a korhadás következtében akkora rés tátong, hogy bárki kényelmesen keresztülsétálhat rajta. Négy hatalmas ágából hármat letörött a szél, de a negyedik évről évre kihajt, makkot érlel, és hirdeti az élet szépségét. Mindenkinek melegen ajánljuk, látogassa meg az évszázadok élő emlékművét!
|
Kapuvártól délnyugati irányban, 16 km-re található a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. egyik ökoturisztikai központja, Göbös-major. A forgalomtól távoli, csendes természeti környezetben 12 saját lóval, 1800 m2-es fedett lovardával, óriási szabadtéri karámokkal és szinte korlátlan erdei túralovaglási, sétakocsikázási lehetőséggel várják az érdeklődőket. Csaknem egyhektáros horgász- és csónakázó tó, szabadtéri grillező, sport- és teniszpálya, pingpongasztal, erdei iskolai tanterem és tanösvény is a vendégek rendelkezésére áll. A major panziója 16 főnek tud szállást és ellátást nyújtani egész évben, ezenkívül tavasztól őszig három faház is üzemel, ahol főként diákcsoportok szállnak meg, erdei iskolai foglalkozásokra, kirándulásokra, vagy népszerű nyári táborok idejére. Ballagásokra, esküvőkre, nagyobb létszámú családi rendezvényekre, céges csapatépítő tréningekre is szívesen veszik igénybe. |
Bencések birodalma
A Kisalföld síkjába délről ékelődik be a domborzatilag eltérő, de térben mégis ide csatlakozó Sokorói-dombság. Az erdőkben gazdag terület nagy része egykor a pannonhalmi bencés rend mintaszerű kezelésében állt. A 996-ban Géza fejedelem által alapított, majd pontosan ezer évvel később világörökségi rangot kapott Pannonhalmi Főapátság máig a térség egyik meghatározó szereplője, szellemi bázisa. A Szent Márton hegyéről messzire ellátszó impozáns monostort évente 100-150 ezren látogatják. A régi épületek mellett arborétum, valamint gyógynövénykert és gyógynövényház, pincészet, borház és étterem várja az idelátogatókat. 
A közeli parkerdőt kezelő erdészek is a szívükön viselik a turizmus céljait. 2012-ben adták át az újjáépített Boldog Mór-kilátót, ahonnan megkapó látvány nyílik a szemben húzódó Sokorói-dombságra és a Kisalföld egy részére. A közelmúltban készült el a csaknem két kilométeres, 10 megállóhelyes tanösvény, amely az apátság alatti erdőt köti össze a kilátó körüli erdei sétautakkal.
Ravazdon az erdészet minősített erdei iskolája, erdészeti múzeum és ökoturisztikai központ működik, horgásztóval, sportpályával, teniszpályával, fedett lovardával. A közelben található a Szent Villebaldról elnevezett ősi templom romja, valamint a Sólymos Szilveszter-kilátó.
A ravazdi erdőtömböt burkolt erdészeti út és mintegy 21 km hosszúságú turistaösvény-hálózat teszi bejárhatóvá. Kerékpár- és futóversenyek, szervezett gyalogtúrák egyik kedvenc terepe a természeti látnivalókban és szintkülönbségekben egyaránt bővelkedő dombvidék. A teljesítményt kevésbé hajszoló kirándulók számos emlékművet, pihenőhelyet, forrást fedezhetnek fel az árnyas fák között.
Iványi Ákos
Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
|
Andaui híd Drámai események színhelyeként vált fontos kultúrtörténeti emlékké a Hansági-főcsatorna fölött átvezető mosontarcsai (Andaui) híd. 1956 novemberében, a forradalom leverését követően mintegy 70 ezren menekültek ezen a hídon a megtorlások elől, új hazát keresve. „Sok távolból érkezett menekülő megfordult az erdészháznál, akik pontos tájékoztatást kapva, később »Sajó és Szultán« jeligével a Szabad Európa Rádió (SZER) üzenet műsorában jelezték célba érkezésüket, és mondtak hálás köszönetet a segítségért. […] Az Andaui hidat, annak középső részét november 15-én vagy 16-án, a visszaemlékezők szerint szovjet segédlettel szétszedték, szétrobbantották. […] Csak kevesen mertek vállalkozni arra, hogy a híd maradék gerendáit a vízfelületre fektetve, azokon nem kis veszélynek kitéve magukat, áttornásszanak. Sokan beleestek a vízbe, de őket sikerült kimenteni. Néhány nappal később, november 21-én a maradványokat is felrobbantották, eltávolították.” (Részlet Balsay Endre és Varga András „Menekülés a hazából” című könyvéből) |
