Lapszemle Archívum - Oldal 59 a 81-ből

KÁRPÁTOK ŐRE A SZALAJKA-VÖLGYBEN

A Kárpátok Őrei védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a honfoglalás korában, ezzel zárta le a Kárpátok hágóit, szorosait a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Mivel a Kárpátok legnagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, a Kárpátok Őreinek többsége székelyekből tevődött össze. Amíg ezt a védelmi rendszert fenntartotta a Magyar Királyság, a Kárpátok keleti oldaláról az idegen hatalmak nem tudtak ellenünk sikeres támadást vezetni.

BARANGOLÁS A VÉGTELEN ERDŐK VIDÉKÉN

Fa – erdő – hegy. E három fogalom kapcsolata oly szoros, hogy az egyik szó hallatán önkéntelenül felidézzük magunkban a másik kettőt is. Egymástól elválaszthatatlanok, együtt tökéletes egységet, kerek egészet alkotnak. Különösen igaz ez a Bükk hegységre. Keleti részén számtalan érték és természeti kincs kezelője az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt., mely tudatos gazdálkodással szeretné megőrizni, átmenteni ezt a csodálatos erdős vidéket a jövő nemzedékeinek.

ÚTRAVALÓ AZ ÉLETRE

Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója, munkája mellett a család, a sport és a kert adja a teljességet. Olyan városlakó, akinek az erdő, a természet nem „kirándulás”, hanem életének természetes közege, gyerekkorának kedves színhelye.

TOLLAS VENDÉGEINK

A tél közeledtével az északi féltekén állatok tömegei indulnak délre, elsősorban a táplálékforrás szűkössége miatt. A Kárpát-medencében a gerincesek közül a madarak délre vonulása a legjellemzőbb. A messzi északról, illetve a Kárpátokból és az Alpokból ugyanakkor átmenetileg hozzánk is költöznek állatok. Egyes fajok minden évben megérkeznek, mások csak alkalmanként jelennek meg.

KINCSKERESÉS AZ ERDŐKBEN

Az amatőr kutatók rendszeresen megjelennek az erdőkben. Ki fémdetektorral, ki más eszközzel érkezik, hogy nyílhegyet, cseréptöredéket, vagy ennél értékesebb tárgyat találhasson. Szabadon kutathat bárki, vagy vannak idevonatkozó szabályok?

APRÓ KIS AJÁNDÉKAINK

Verőfényes júniusi délután üldögéltünk a tó kis szigetén, amikor gyönyörű, nagy tobozokra lettünk figyelmesek a fenyők árnyékában. Bár még igen messzinek tűntek a hideg, sötét decemberi esték, a karácsonyi készülődésre gondolva begyűjtöttük a tobozokat, amiként néhány hét, hónap múlva a makkokat, gubacsokat, apró ágakat, kavicsokat, színes faleveleket is az erdei sétáink során.

TUDJATOK SZÁMOT ADNI A REMÉNYSÉGETEKRŐL!

Pannonhalma említésekor kinek az ezeréves apátság, kinek a bencés gimnázium, kinek az arborétum, a levenduláskert, vagy a híres könyvtár, levéltár jut eszébe. A szellemi kincseiben, épített és természeti értékeiben a történelmi időt őrző és mindig megújuló szakrális központ méltán a világörökség része. A patinás intézmény és a benne élő Benedek-rendi közösség gondját Várszegi Asztrik főapát viseli.

TÖBB ÉVTIZED MUNKÁJA

A VADEX Mezőföldi Zrt. mintegy 19 ezer hektáron folytat erdő- és 29 500 hektáron vadgazdálkodást a közép-dunántúli Mezőföldön. Területünkön egyaránt megtalálhatók a szikes termőhelyeken tenyésző kocsányos tölgyesek, a homoki területekre jellemző akác-, fenyőerdők, és a nagy gazdasági és természeti értéket képviselő ártéri ligeterdők.

FAKITERMELÉS ≠ ERDŐIRTÁS

A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.

FÁBÓL VASKARIKA

Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

Közismert tölgyeink kissé távolabbi rokona, a csertölgy (Quercus cerris), hazánk szárazabb dombvidékeinek jelentős erdőalkotó fafaja. Főként tőlünk délebbre terjedt el, mert az erős téli fagyok igencsak megviselik. Magas fűtőértékű fája ugyanakkor sok tízezer embernek melegíti az otthonát.

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

Az első világháborút követően hazánkban óriási hiány keletkezett az építkezéseken, bányákban és az ipar legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlen fenyőfából. Az 1946-ban készített áttekintés szerint miközben Magyarországnak évente 1,2 millió köbméter fenyőfára lett volna szüksége, az évi kitermelés csak 85 ezer köbméter körüli volt. A hiányt előbb a környező országokból, később, egészen az ezredfordulóig, zömében a Szovjetunióból pótoltuk. Olyannyira, hogy például az 50-es évek karácsonyfáját – bár akkor csak egyetlen munkaszüneti nappal ülték meg „a fenyőünnepet” – is külföldről kellett behozni.

HARANG CSENDÜL, ÉNEK ZENDÜL

...messze zsong a hálaénekKöltők sorait juttatja eszünkbe a karácsony. Írnak bennük fehér hólepelről, suttogó fenyvesről, száncsengőről, léptek alatt roppanó hóról, zúzmarát fújdogáló télapóról. Ha tél szele nem jő hóval, faggyal, hiszen a fehér karácsony leginkább a költők és mesemondók történeteiben él, azért lehet az ünnep magasztos. Ilyenkor van idő elkészíteni egy-egy hoszszadalmasabb ételkölteményt, forralt bort kortyolni összebújós estéken.

SIKLANI A TAVON

Kevés jobb szórakozás van télen, mint egy erdő közepén befagyott tavon korcsolyázni, csúszkálni, vagy a leporolt fakutyával tenni egy kört. Ráadásul a friss levegőn mozgás többszörösen jót tesz a szervezetünknek. Ennek a kikapcsolódásnak is megvannak azonban a szabályai, hogy elkerüljük a baleseteket.

„EZER CSODA” KEMENCÉN

Már az is csoda, hogy a több mint százéves Kemencei Erdei Múzeumvasút működik. Ugyanis elmosta az ár a hidakat, a síneket, megszűnt a vasúti faszállítás, és lassan ember sem akadt, aki kezelni tudta volna az eszközöket. Az ezredforduló tájékán azonban a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület civil szervezet és az Ipoly Erdő Zrt. közötti összefogás szinte varázsütésre megmentette. Mára közel húszezer látogatót szállít a fennmaradt, 3,9 kilométeres szakaszon Kemence és Feketevölgy állomások között.

ELMÉLKEDÉS A BÖRZSÖNY ÉS A CSERHÁT ERDEIBEN

A zarándoklás hagyományának újraéledésével több érdekes turistajellel találkozhatunk a Börzsöny és a Cserhát erdeiben. Amíg a Mária Út Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, a Gyöngyök Útja Máriacellt Mátraverebély-Szentkúttal köti össze. A Ferences Út pedig Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra visz minket.

Kategória: Lapszemle

KÁRPÁTOK ŐRE A SZALAJKA-VÖLGYBEN

BARANGOLÁS A VÉGTELEN ERDŐK VIDÉKÉN

ÚTRAVALÓ AZ ÉLETRE

TOLLAS VENDÉGEINK

KINCSKERESÉS AZ ERDŐKBEN

APRÓ KIS AJÁNDÉKAINK

TUDJATOK SZÁMOT ADNI A REMÉNYSÉGETEKRŐL!

TÖBB ÉVTIZED MUNKÁJA

FAKITERMELÉS ≠ ERDŐIRTÁS

FÁBÓL VASKARIKA

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

HARANG CSENDÜL, ÉNEK ZENDÜL

SIKLANI A TAVON

„EZER CSODA” KEMENCÉN

ELMÉLKEDÉS A BÖRZSÖNY ÉS A CSERHÁT ERDEIBEN

WEBSHOP