A Bakonyerdő Zrt. mintegy 62 ezer hektáron gazdálkodik, erdőterületei 8 erdészet kezelésében vannak, amelyek Bakonyszentlászlón, Bakonybélben, Farkasgyepűn, Pápán, Devecserben, Keszthelyen, Monostorapátiban és Balatonfüreden működnek. A nagy kiterjedés változatos termőhelyi és állományviszonyokat, eltérő gazdálkodási feltételeket eredményez.
A Balaton északi partján a beépített és művelés alá vont keskeny parti sáv mögött húzódó hegyvidék szárazabb, déli lejtőin gyengébb fejlődésű bokorerdők, szárazságtűrő molyhos-tölgyescseres állományok találhatók. Ezek elsősorban talaj- és tájvédelmi szempontból fontosak. Ahogyan a kopárokon ültetett feketefenyvesek. Az északi oldalak üdébbek, az erdők számára kedvezőbbek. A Magas- Bakony fennsíkjából magaslatok, ún. sasbércek emelkednek ki. Legmagasabb (709 méteres) pontja a Kőris-hegy. A csapadékban gazdagabb, üde területen a jó fejlődésű bükkösök a legmeghatározóbbak. Emellett cseresek, valamint gyertyános kocsánytalan, illetve kocsányos tölgyesek adják jellemző állományainkat. Jelentős, mintegy 34% a védett területek aránya.
Természetességre törekedve
„Erdeink jövője ma van a kezünkben.” Egyik erdészkollégánknak ezt a megállapítását mindig szem előtt tartjuk erdeink kezelése során. Elsődleges cél az erdők folyamatos fenntartása, és az, hogy minél jobb állapotban adhassuk át utódainknak, de emellett a fára is szükség van. A legfontosabb szempont tehát a kettő egyensúlyának megtalálása, a tartamos erdőgazdálkodás. Erdeinket nagyobb részben az újulatra alapozva, azaz természetes módon újítjuk fel. Ahol pedig szükséges, mesterséges kiegészítést végzünk, makkvetéssel vagy csemeték ültetésével. A természeti károk után is ránk hárul a felújítás, így összességében évenként 2-3 millió csemetét ültetünk el, melyek egy részét saját csemetekertjeinkben neveljük. Mind nagyobb területen – az őshonos fafajokból álló, jó termőhelyeken található erdeinkben – helyezzük előtérbe a folyamatos erdőborítást eredményező erdőgazdálkodási módszereket. Az így kialakuló mozaikos szerkezetű, elegyes erdőkben nem keletkeznek nagyobb kiterjedésű vágásterületek. A gyengébb termőhelyi adottságú erdőkben csak a fennmaradásuk érdekében szükséges beavatkozásokra szorítkozunk. Kultúrerdeinket (mesterségesen létrehozott egy fafajú erdő) pedig törekszünk őshonos fafajokból álló, elegyes, természetszerű erdőkké átalakítani. Sajnos az utóbbi évek aszályos időjárása ezt az átalakítási folyamatot felgyorsította, hiszen nagy területen pusztulnak elsősorban a fenyőerdők, de a száradás már a természetszerű cseres állományokat is érinti. A kár a Keszthelyi-hegységben a legnagyobb (A Mi Erdőnk 3. évfolyam 6. számában írtunk róla), de a nagyon értékes fenyőfői ősfenyvesben is száradnak az erdeifenyők. A károk felszámolása fakitermelési többletmunkával jár, a területek felújítása gondos odafi gyelést igényel.
Az ökoturizmus szolgálatában Az erdők gazdasági és védelmi szerepe mellé közjóléti feladatok is társulnak. Ennek jegyében már 10 éve működik az első, Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolánk Balatoncsicsón. A létesítmény 2011-ben megújult, korszerű eszközök és berendezések segítik a gyerekek környezeti nevelését. Emellett két további erdei iskolába várjuk az érdeklődőket: a huszárokelőpusztai Bakonyi Kisbetyár és a kupi Esterházy Erdészeti Erdei Iskolába. Az erdei közjóléti helyeinket folyamatosan karbantartjuk és fejlesztjük: a pihenni érkezőknek kiránduló-, és pihenőhelyeket, kellemes túraútvonalakat ajánlunk, hogy jó levegőn, szép természeti környezetben, biztonságosan kirándulhassanak.
A Keszthelyi-hegységben mintegy 350 millió forintos ökoturisztikai fejlesztés keretében több kilátót, tanösvényt, pihenőhelyet hoztunk létre, s az ősz folyamán pedig már a gyenesdiási látogatóközpontunk is elkészül. Keszthelyen immár két éve várja az érdeklődőket a Festetics Imre Állatpark, de a Koloska-völgyi vadaspark is már közel egy éve megnyitott a kapuit.
Működési területünk történelmi emlékhelyekben is különösen gazdag, közülük több országos jelentőségű, mint a salföldi pálos kolostorrom. Kiemelt feladatunknak érezzük az emlékek, emlékhelyek megóvását, rendbetételét, hiszen mindez közös történelmi felelősségünk.
Természetesen fából
A Bakonyerdő Zrt. 1976-tól gyárt parkett át. A hazai piacon vezető tapolcai gyárunkban folyamatos fejlesztjük a technikát, technológiát. Éves szinten közel 700 ezer négyzetméter készparkett át gyártunk, melynek több mint 80 százaléka külföldön kel el.
Cégünk faiparának másik központja Franciavágás, ahol majd egy évszázada folyik fűrészipari tevékenység, az 1970- es évektől üzemi méretben. Több évtizedes fafeldolgozási tevékenységünk célja, hogy az erdészetek által megtermelt alapanyag minél nagyobb hozzáadott értékkel, feldolgozott termékként jelenjen meg a piacon. Az üzemben évente 30 ezer köbméter rönköt dolgozunk fel, a kikerülő faanyagot 75%-ban Magyarországon értékesítjük.
Balatonfüreden idén nyár elején nyitott uk meg tűzifaudvarunkat, ahol a lakosság ellenőrzött és megbízható forrásból szerezheti be a konyhakész tűzifát.
Színvonalas vadászatok
Az eredményes vadgazdálkodás feltétele az élőhely folyamatos védelme, ezért az erdő és a benne élő vadállomány egyensúlyának megteremtése kiemelten fontos feladatunk. Területeinken tudatosan csökkentjük a vadlétszámot, és ezzel párhuzamosan a minőségi vadgazdálkodás szempontjait helyezzük előtérbe. A jellemzően nagyvadas területeinken gím- és dámszarvas, őz és muflon elejtésére, valamint vaddisznóvadászatokra kínálunk lehetőséget. Különösen hangulatosak a téli cserkelő- és szános vadászatok, a barkácsolás. Kiemelkedően jó minőségűek a területeinken terítékre kerülő muflonkostrófeák. Magas színvonalúak a szabad területi vaddisznóhajtások, amelyek a híres magyar vadász, gróf Széchenyi Zsigmond érdeklődését is felkeltett ék. Az 1940-ben megrendezett táborhelyi hajtáson rekorderedményt ért el, amelyről Ünnepnapok című könyvében is megemlékezett.
Vadászatra érkező, valamint pihenésre vágyó vendégeink nyolc vadászterület hat vadászháza közül választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbbet.
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
Fotók: Mesterházi József, Czili Kármen, Rosta Katalin és Váraljai János