Kategória: Lapszemle

Oldal 57/81

ZAKATOLJ, TÚRÁZZ A GEMENCI RENGETEGBEN!

Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri területén jelentős a természetvédelmi szempontból védett és fokozottan védett területek nagyságrendje, ezért ezek csak korlátozottan és részben látogathatóak. Most azonban olyan izgalmas, élményteli, látványos túraútvonalat ajánl az erdőtömböt és a turisztikai létesítményeket kezelő, az állat- és növényvilágot védő Gemenc Zrt., amelyet végigjárva a természet zavarása nélkül ismerhetik meg a különleges ártéri erdőtársulás titkait. Fel a bakancsot, távcsövet a kézbe, fényképezőgépet a hátizsákba! Irány Gemenc déli kapuja, az erdőgazdaság pörbölyi Ökoturisztikai Központja!

GEMENC MIATT IS MARADOK

Hosszú Katinka Bajáról indult, és nagy utat tett meg a világhírnévig. A háromszoros világbajnok magyar úszónő kislányként ismerkedett meg a Gemenci-erdővel, ahol apai nagyapja még halászként a Rezéti-Dunából fogta ki a halakat. Olimpikonként, világbajnokként, világkupagyőztesként, ha néha-néha hazatér, beáll a fiúk közé a bajai férfi-kosárlabdacsapatot edző édesapa futótréningjein, és a Gemenchez tartozó Csertai kirándulóerdőben a Vén-Duna partján lefutja a távot.

AZ EGYIK ELFUT, A MÁSIK ELBÚJIK

A természetet járva viszonylag gyakran találkozhatunk mezei nyúllal, üregi nyulat azonban csak ritkán láthatunk. Az egymással viszonylag közeli rokonságban álló két faj életmódja, viselkedése, szaporodása ugyanis igencsak különbözik

EGYFORMA, MINT KÉT TOJÁS?

A tavasz beköszöntével kertünkben, vagy éppen kirándulás közben gyakran találkozhatunk tojáshéjakkal, olykor pedig egy-egy madártojással teli fészek kerül szemünk elé. De jó volna tudni ilyenkor, vajon melyik fajtól származnak!

MINDENKI EGYÉRT!

2014 decemberében súlyos kárt szenvedtek a hazai erdők. Ötvenezer hektárnyi területet rongált meg az ónos eső és a jegesedés, köztük a legkedveltebb turistahelyeket. A károkat enyhítendő országos civil összefogást célzott meg a közmédia tematikus napja március 1-jén, S. O. S. Bajban az erdő! címmel. Az egész napos műsorfolyamot a Duna Televízióban kísérhettük figyelemmel. A program tapasztalatairól Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért felelős főszerkesztője és Csizmár Edina, a tematikus nap felelős szerkesztője mesélt.

MÁTRAFÜREDTŐL GALYATETŐIG

Mátraalja hívő népe évszázadok óta rendszeresen elzarándokol az alig egynapi járóföldre fekvő kegyhelyre, a Mátraverebély melletti Szentkúthoz. Oda, ahol a régmúltban Szűz Mária megjelent a néma pásztorfiúnak, s megoldotta a nyelvét. A víz, amelyet még Szent László lova patája fakasztott a sziklából, azóta is sok bajra orvosság – ha hittel vesszük magunkhoz, és fáradunk is érte eleget.

NEM KIIRTANI, MEGISMERNI

Embertársaink, gyermekeink féltése természetes, vitán felül álló törekvésünk. Az már kevésbé egyértelmű, hogy ezt hogyan tegyük. Irtsunk ki minden mérgező vagy szúrós növényt? Márpedig a cserjék közt is számos ilyen akad.

AHOL A FÁK SZÜLETNEK

Sokszor éri az a vád az erdészeket, hogy kivágják a fákat, és ezzel zsugorítják erdeinket. Csakhogy ez így, ebben a formában nem igaz. A vád nagy valószínűséggel a hiányos ismeretekből ered, hogy sokan nem ismerik az erdőgazdálkodás folyamatát, melynek első lépcsője a mag- és csemetetermelés. A Zalaerdő Zrt.-nél ezzel a tevékenységgel a Nagykanizsai Erdészet Bajcsai Csemetekertje és a Surdi Díszfaiskolája foglalkozik.

A TERMÉSZETES FOLYAMATOKRA ÉPÍTENEK

A tavaly decemberi jégverés nyomán kidőlt, törött fákkal teli erdőkben járók szinte mindegyike döbbenten kérdezi: De mi lesz ezután? A szakemberek szerencsére tudják a választ, és az első sokk, illetve a veszélyek elhárítása után már nekiláttak a helyreállításnak.

FELFEDEZÉS, JÁTÉK ÉS TANULÁS

A természetet járva mind több helyen színes képekkel, fotókkal és ismeretterjesztő szöveggel ellátott tanösvények segítenek a kirándulóknak felfedezni a környéket, megismerni annak élővilágát, történetét, különlegességeit. A megszokott ismeretterjesztésnél azonban jóval többet kínálnak a Patkós Stúdió táblái.

AZ AKÁC BARÁTJA

Hazánk egyik „akácügyi” szaktekintélye, Rédei Károly több mint három évtizede kötelezte el magát a Mária Terézia rendeletére az alföldi futóhomok megkötésére betelepített fafajjal. Az akácnak köszönhetően munkájával nem csak szakmai figyelemre tett szert, de bejárta a fél világot.

KÖNYVEK ÉS FILMEK AZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI ERDŐKRŐL

Erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, vadászat, közjóléti és turisztikai szolgáltatások – a legtöbben ezekre a tevékenységekre gondolnak az erdészeti társaságok neve hallatán. A paletta ennél azonban jóval szélesebb. Ma már nem ritka, hogy kiadványok, könyvek, filmek készülnek az erdőgazdaságok gondozásában. Rovatunkban ezekből adunk ízelítőt.

MIRŐL TANÚSKODNAK AZ ÉVGYŰRŰK?

A decemberi jégkár miatti koronatörést és egyéb sérüléseket túlélő fák esetében látványos elváltozások maradnak a fatestben. Lássuk, hogyan működik a fatest, és mire következtethetünk a fahibákból!

SOPRON, 1956

A soproni 56-os eseményekről, főként pedig az ottani főiskolások (egyetemisták) „disszidálásáról” a Kádár-rendszerben és 1990 után egyaránt számos legenda, sőt szépirodalmi feldolgozás, netalán „városi szájhagyomány” keringett. Kétségtelenül igen figyelemre méltó tény, hogy az ottani egyetem tanári karának jelentős része, továbbá a 377 fős hallgatóságból mintegy 200-an Nyugaton maradtak.

VAD ZÖLDEK

Turbolya, mezei sóska, réti virágok a tányérban? Ismerkedjünk meg a „vadon jó” dolgokkal, mert a vad nem csak hús formájában kerülhet az asztalra. Az eddig nem ismert ízek tökéletes összhangja magával ragadó, ráadásul ezek igazi „zöld” élelmiszerek a szó valódi és átvitt értelmében is.

KÉT KERÉKEN AZ ERDŐBEN

A kerékpár már nem csak közlekedési eszköz, mind több mozogni, sportolni vágyó nyeregbe pattan, életkortól, lakóhelytől függetlenül. Az ébredő erdőben kerekezve pedig egészen új élményekben is részünk lehet.

MINŐSÍTETT, MEGBÍZHATÓ INTÉZMÉNYEK

Az ország legrégebbi erdei iskoláját 1982-ben egy lelkes erdőmérnök a visegrádi Mogyoró-hegyen hozta létre, majd idővel mind több hasonló intézmény alakult országszerte. Az állami és magánerdőgazdálkodók által működtetett intézményhálózat a legjobban felszerelt és megbízható színvonalú pedagógia programmal rendelkező csoport az erdei iskolák közt. Mindezt az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) minősítési rendszere is szavatolja. Március 21-én, az erdők nemzetközi napján 24 erdészeti erdei iskola vett e át 3 évre szóló minősítő oklevelét a Budakeszi Vadasparkban tartott nyílt pedagógusnapon.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 55
  • 56
  • 57
  • 58
  • 59
  • ...
  • 81
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.