A kocsánytalan tölgy az egyik legfontosabb erdőalkotó fafajunk. A domb- és hegyvidék fája, ellentétben az inkább alföldi elterjedésű kocsányos tölggyel. Európában az Atlanti-óceántól a Kaszpitengerig megtalálható. Elnevezése arra utal, hogy a makkok kett esével, hármasával közvetlenül a hajtáson fejlődnek, nem pedig kocsányon. Április végén, a lombfakadást követően virágzik. Termése, a makk egy év alatt fejlődik ki. Leveleit hosszú nyél tartja, míg a kocsányos tölgy levélnyelei mindössze 4-5 mmesek. Finoman repedezett, könnyen morzsolható kérge szintén nagyban eltér a kocsányos tölgyétől. Szabad állásban terebélyes koronát nevel, ilyen helyen a magassága alig éri el a 15-20 métert. Zárt erdőben finomszerkezetű a koronája, és 30-35 méter magasra is megnő. Elegyes erdőket alkot. Társul szegődhetnek mellé gyertyánok, bükkök, magas kőrisek, és erdei fenyők is.
A kiegyenlített, párás, csapadékos klímát kedveli. A talajokból inkább a savanyú vagy semleges kémhatásúakat részesíti előnyben. A legnagyobb területen az Északi-középhegységben él.
Fája, az élőhelyből adódóan is, egyenletesebb szövetű, mint a többi tölgyé. Évgyűrűi keskenyebbek és egyenletesebb eloszlásúak. Ebből eredően az ipar szívesebben használja fel. Széles bélsugarai vannak, ettől olyan szép rajzolatúak a belőle készült fatermékek. Magas csersavtartalmának köszönhetően igen tartós fa.
Puskás Lajos
DALERD Zrt.
