Lapszemle

Ha nyár, akkor vízi sportok…

A nyarat egyértelműen a vízi sportok uralják. A hazai folyók azonban még a körültekintő és megfelelő vízi jártassággal rendelkező emberek számára is rejthetnek veszélyt. Aranyszabály tehát a víz tisztelete. A gyakorlatot és a vízbiztonságot pedig csak a hajóban töltött órák száma és a tapasztalat adja.

Első vízre merészkedésünket vízi táborban, evezős klubban vagy vízi túrán érdekes nyélbe ütni, ahol szakképzett oktatótól vagy versenyzőtől sajátíthatjuk el a biztos alapokat. Az úszni tudás sem fölösleges elvárás, hiszen a mentőmellény nem ment meg mindentől. Az első vízi tábort vagy vízi túrát lassú folyású, szelíd, hajóktól nem járt folyóra tervezzük (például Tisza, Bodrog, Duna-ágak). Semmiképpen sem ajánlatos erősebb sodrású „vad vízen”, mint a Rába vagy a Dráva kezdeni.

Hazai legkedveltebb evezhető vizek: a Mosoni Duna-ág, a Szentendrei Duna-ág, a Ráckevei Duna-ág, a Sió-csatorna, a Dráva, a Tisza, és az abba torkolló Bodrog, Körösök, Maros, a vad vizek szerelmeseinek pedig az Ipoly. A Duna és mellékfolyói mindegyikére találunk szervezett vízi túrát. Ezek elsősorban nyugodt evezésre, gyakorlásra, élmények szerzésére alkalmas szakaszokat járnak be, és kiépített infrastruktúrával (büfék, kikötőhelyek, kempingek, vásárlási lehetőség) rendelkeznek. Akik viszont a szabadság érzésére vágynak, inkább saját maguk osztanák be napirendjüket és persze megfelelő rutinnal rendelkeznek a vízi túrázás világában, felkereshetik a kevésbé járt folyószakaszokat. A lehetséges útvonalakról térkép is vásárolható. Előzetesen azonban mindenképpen célszerű tájékozódni a vízállásról, illetve a közép-, hosszú távú időjárásról.

VÍZI KRESZ

• Nem szabad induláskor a csónakot más csónak elé a vízre lökni, illetve az előtt hirtelen kanyarodni, rendszertelenül kormányozni vagy más csónakot mozgásában akadályozni.
• A csónak köteles a fürdőzőket legalább 3 méter távolságra kikerülni úgy, hogy lehetőleg azok a csónak és a legközelebbi part között maradjanak.
• Az úszni nem tudók kötelesek a mentőmellényt viselni.
• A közvetlenül a part mellett haladó csónakot csak annak víz felőli oldalán szabad megelőzni.
• A csónaknak menetben lévő hajó útját tilos 300 méternél kisebb távolságban keresztezni vagy 30 méteren belül megközelíteni.
• Tilos zárt alakzatban egymáshoz kötött csónakokkal a vízfolyással ereszkedni.
• Tilos a menetben lévő csónakban állva tartózkodni.

A vízi közlekedésről szóló jogszabályok: 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről, 39/2003. (VI. 13.) GKM-rendelet a vízi közlekedés rendjéről.

A vízi túrázásra elsősorban a kenuk alkalmasak, illetve minden olyan vízi jármű (kajak, kielboat), amit hosszú távon biztonsággal tudunk uralni, és kényelmes. A kenuk könnyen pakolhatók, 2-4 fő túrázását teszik lehetővé, csomagmennyiségtől, és testsúlytól függően. Az üveg-, vagy karbonszálból készült hajtótestek könnyen egyensúlyban tarthatók és irányíthatók. Hosszú távú, hobbi szintű túraevezés esetében érdemes a családnak vagy baráti körnek megvásárolni a kenut, gazdaságosabb, mint bérelni. Az utazáshoz mindenkinek legyen a saját tömegének megfelelő mentőmellénye, és evezője, illetve egy tartalék evezőt is pakoljunk be. Elmaradhatatlan felszerelése a hajónak a vízmentesen zárható műanyag hordó a ruha és étel tárolására, legalább 20 méter kötél, vízmerő, szivacs, zseblámpa, és elsősegélycsomag. Az esetleges borulás alapszabálya, hogy az emberi élet a legfontosabb, minden más pótolható. A felborult hajó a mentőmellényt viselő úszni nem tudók számára biztonságot nyújt, mivel a beépített légkamrák nem engedik azt elsüllyedni és bele tudnak kapaszkodni. A vízbe kerülve igyekezzünk visszanyerni nyugalmunkat, és a hajót, illetve az előzetesen hozzá rögzített hordót (mely szintén tele van levegővel) toljuk lábbal, kézzel tempózva a part felé. Kezdőként növeli a biztonságérzetet, ha a parthoz közelebb maradunk, tudván, hogy boruláskor könnyebben kiúszhatunk.

Major Koppány
Budapesti Erdőgazdaság Zrt.