Oldal 70/78
Amikor a vasárnap szépnek ígéri magát, a dombok mögül előkandikál a vágyott nap, indulni kell az erdőbe. Ilyenkor felsejlik a régi kirándulások emléke: Törökmező, a rőtbe öltözött fennsík, a bakonybéli árnyas patakvölgy, a szőlőszagú Somló bazaltoldala, a Mátra mélyén megbúvó kis titkok…
Az erdőkről mindenekelőtt a tölgyesek, bükkösök, fenyvesek jutnak eszünkbe, esetleg a nyarasok, füzesek, akácosok. Pedig a kevésbé ismerős kísérőfajok jelenléte ugyanolyan fontos az erdei életközösségben. Ilyen a kőris, melynek egyedei szinte mindenütt megtalálhatók az országban.
A vitaminok és az ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk zavartalan működéséhez. Változatos étkezéssel természetes forrásból hozzájutunk e nélkülözhetetlen vegyületekhez. Az őszi, téli hónapokban azonban szükség lehet a pótlásukra.
A térséget elöntő vörösiszap-áradat második évfordulóján avatt ák fel Devecserben a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával felépült ökumenikus kápolnát.
A 19. Faiskolai Börzét rendezte meg a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete Szombathelyen, immár hatodszor az Aréna Savaria sportcsarnokban. A kiállítói létszám az előző évihez képest kissé csökkent, de sok termelő érkezett látogatóként a börzére. Több újdonságot és újszerű elképzelést is láthattunk.
Évek óta folynak vizsgálatok nagycserepes szabadföldi cserepes krizantémokkal a lehető legjobb kultúravezetés kidolgozására. Nem minden fajtánál válik be ugyanaz a módszer, ezért fontos ismerni, hogy melyik miként reagál a szabadföldi viszonyokra. A szabadföldi termesztés sikerére döntő hatású a fajták éjszakai és nappali hőmérsékletre adott válasza.
Bármilyen jól bevált és népszerű növény, értékesítését segítheti az újszerű megjelenés. A kerti cserepes krizantémből a szakemberek különleges összeültetéseket készítettek, tulajdonságaiknak megfelelően. Az első eredményekről a Gartner Börse c. német szaklapban olvastunk.
Füstös Zsuzsanna nevét leghamarabb nemesítőként a hagymatermesztők ismerték meg. Később egyetemi oktató, szaktanácsadó is lett, jó tíz éve pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (volt OMMI) Kertészeti Növények Fajtakísérleti osztályának vezetője. Szakmai tevékenységét az utóbbi egy évben két díjjal is elismerték, ebből az alkalomból beszélgettünk vele.
Bakonyi Károly szőlőnemesítő emlékére szobrot avattak halála második évfordulóján Cserszegtomajon, a Pannon Egyetem Georgikon Karának kísérleti telepén. Az ünnepségen Pálmai Ottó, a Georgikon Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a megjelenteket, a családot, az egykori tanítványokat, a borlovagrendeket és a Bakonyi Károlynak díszpolgári címet adományozó három település – Csopak, Keszthely és Cserszegtomaj – képviselőit.
Dr. Diófási Lajos, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egykori igazgatója sajnos már nem élhette meg a 83. szüretet.
A FruitVeB szakmaközi szervezet rövid olaszországi utat szervezett a kései kajszifajták megtekintésére. Szerettük volna a gyümölcsöt nemcsak hűtőházban, hanem a fákon látni. A magyar termesztőket érdeklő francia fajtákat Bolognától 60-70 km-re délkeletre, a Dalmonte faiskola Brisighella-környéki referencia-kertjeiben nézhettük meg, Nicola Dalmonte vezetésével.
Területét és lakosságát tekintve Ukrajna nagy ország, de nem gazdag: az egy főre jutó 3 ezer dolláros GDP a magyarnak a negyede és az orosznak is csak a fele. Ennek megfelelően az élelmiszer-kiadások részesedése a háztartások költségvetésében igen magas, 57 százalékos és az alacsony jövedelem meghatározza az élelmiszer-fogyasztás szerkezetét is.
Nincs másik zöldségféle Németországban, ami ilyen közkedvelt, viszont ennyire kevés belőle a saját termesztés. A paprika egész évben a leggyakrabban vásárolt zöldségek tízes listáján található, főzik, nyers salátákba teszik és rágcsálnivalónak sem utolsó. Az egész éves kereslet és az elenyésző saját termesztés miatt igen fontosak a piacon az exportáló országok, elsősorban Spanyolország és Hollandia. Magyarország az ötödik a beszállító országok sorában, és az igazán nagy exportőrökön kívül Marokkó is megelőzi. A Gemüse c. szaklapban Birgit Rogge a német paprikapiacot elemezte, abból idézünk.
Az emlékezetesen alacsony árakat eredményező, túltermeléses tavalyi év után az idén Európa minden nagy termesztőtáján kevesebb a vöröshagyma, és több helyen minőségi gondok is felléptek. Arra is rávilágítnak ugyanakkor a számok, hogy a hazai hagymatermesztés nagyságrendje nem több, mint amennyit egy-egy nagy termelő országban évenként ingadozik a vetésterület, vagyis az európai helyzet ismerete nélkül, önmagában szinte semmilyen következtetés nem vonható le az itthoni állapotokból. A Bejo Zaden és hazai forgalmazója, a Rit-Sat Kft. által szervezett békéscsabai nyílt napokon olyan szakemberektől hallottunk némi időszerű kitekintést, akik közelről ismerik Európa hagymapiacának egy-egy szeletét.
Muzsikáló erdőt reméltek a Galyatetőre látogatók július 6-án. Az idén immár kilencedik alkalommal megrendezett program ugyanis aznapra erdei koncertet kínált, méghozzá rangos, különleges művészvendéggel, a vajdasági hegedűvirtuóz, Lajkó Félix közreműködésével.
Az ország legkorosabb kocsányos tölgye a maga két évszázadával, szinte érintetlen természet az Ormánságban és a Kelet-Mecsekben, kétezer éves történelem ma is látható nyomai, hazánk egyik legjobban kiépített turistaútvonal-hálózata, több mint kétszáz forrás, növényritkaságok, erdei kisvasút, Magyarország első erdei kalandparkja – és még mi minden, ami felfedezésre várhat a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken Baranya megyében! Lehet a turista bakancsos, kirándulhat kerékpárral, autóval, kenuval, netán lóval, biztos, hogy maradandó élményekkel gazdagodik e változatos szépségű vidéken.
Vonzó megjelenésük, törékenységük, könnyed és szabad röptük révén talán a nappali lepkék állnak hozzánk a legközelebb az egyre fogyatkozó vadon élő állataink közül. Főként erdőn-mezőn járva, vagy a nagyvárosi parkokban találkozhatunk velük, de akár saját kertünkben is megfigyelhetjük őket. Emellett tehetünk is azért, hogy e csodaszép lényeket unokáink ne csak a mesékből és a múzeumok tárlóiból ismerjék.
Ki gondolná, hogy ma már az ország szinte minden területén elterjedt fácánt a rómaiak szándékosan telepítették be hazánkba, azaz nem számít őshonos fajnak? Az évszázadok során több hasonló eset történt, az akarva-akaratlanul betelepített fajok száma pedig rohamosan emelkedett az utóbbi időben. Emlősállataink közül az új jövevények legtöbbje a hajdani prémesállat-telepekről elszökött egyedek leszármazottja. De akad közöttük olyan is, amelynek valamelyik felmenője hajdanán megunt házikedvenc volt. Az erdeinkben élő mosómedvék mindkétféle őssel „büszkélkedhetnek”.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
