Archívum

Oldal 70/80

VÉDELMI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN

A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. az ország 12 megyéjében – Magyarország északi felében – összesen 38 ezer hektár kisebb-nagyobb területet kezel. Ezek a Magyar Honvédség lőterei, gyakorlóterei, vagy egyéb katonai célokat szolgáló területek, ahol a honvédelem feltételeit talaj- és településvédelmi, közjóléti és más közérdekű célok érvényesítésével együtt biztosítjuk. Ezeken túl az erdők fenntartása, fejlesztése és az ehhez szükséges anyagi források megteremtése is feladatunk ezeken a területeken.

IGAVONÓK A FAKITERMELÉSBEN

A fakitermelés meghatározó munkaművelete a közelítés, amely a ledöntött és általában gallyaitól is megfosztott szálfának a mozgatását jelenti az erdőterületen. A kitermelt fák nagysága, a munka milyensége és a terepviszonyok határozzák meg, hogy erre milyen eszközt használunk. A speciális gépek mellett újra reneszánszukat élik az igavonó lovak.

CSONTBA VÉSETT ÉLMÉNYEK

A csontfaragás minden valószínűség szerint egykorú a vadászatt al. Művészi hajlammal megáldott őseink az állatok csontjából, agancsaiból különféle használati és dísztárgyakat faragtak. Mindez azonban igaz napjaink erdőjáróira is: Bencze László eredeti szakmáját elhagyva, ha nem éppen a vadont járja, a csontok megmunkálásával foglalkozik.

NEM A MIÉNK, NE VIGYÜK HAZA!

Lassan megenyhül a fagy, és egyre hosszabb ideig élvezhetjük a napsugarakat. A csíkos hátú vadmalacok még nagyon kicsik, de bizalommal várják a kikeletet. Az erdő koronás fői, a gímszarvasok pedig éppen fenséges trófeájukat, az agancsukat hullajtják. Nincs visszaút, a természet jelzi, hogy érkezik a tavasz! De erre utalnak az erdőkben mind gyakrabban feltűnő kirándulók is. Ők mindenképpen fogadják meg tanácsainkat.

EGY ELFELEDETT GYÜMÖLCSFA: HÁZI BERKENYE

A középhegységek melegebb, délies kitett ségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.

ERDŐTISZTEK, ERDŐŐRÖK, ERDŐCSŐSZÖK

A magyar erdőgazdálkodás történetében az 1879. évi erdőtörvényt követően épített ék ki először a teljes erdészeti adminisztrációt. S kisebb-nagyobb eltéréssel tulajdonképpen ez az erdészeti szervezet működik napjainkban is.

TARKA FARSANG

Itt a farsang, áll a bál – szól a nóta, s ha esetleg bálba nem is megyünk, a kissé szomorkás, ködbe burkolózó tél végi délutánokon, hosszú estéken jól eshet egy kis móka, mulatság. Összejönni a barátokkal, beszélgetni, megvitatni az élet nagy dolgait, játszani és persze jókat falatozni együtt. A farsangi kavalkádot az asztalra kerülő színes ételekkel is megidézhetjük. A változatosság igencsak jót tesz a szervezetünknek a téli hetek után, miközben a szemünket és a lelkünket szintén gyönyörködteti.

TOLNAI ÖKOTÚRA, AVAGY A SZARVASBOGÁRTÓL A NAPELEMIG

A Tolnai-hegyhát déli része nemcsak történelmi múltjával, hanem természeti kincseivel és legújabb környezetvédelmi fejlesztéseivel is csábít. A múlt tisztelete és a jövő kihívásai, illetve a természetes vadon szépsége és a civilizáció vívmányai érdekes keveréket alkotnak. Vajon megférnek-e egymás mellett ? Le kell-e mondanunk egyikről is a másik érdekében? Keressük meg a választ, járjuk végig az utat, amely a hegyhát erdein keresztül visz. Ne csak lássuk, hanem érezzük és tapasztaljuk is meg a körülölelő természetet.

MIRE VALÓK A SOROMPÓK?

Az erdőt-mezőt járók számára olykor érthetetlen, miért is keresztezik sorompók útjaikat. Ezek néhány évtizeddel ezelőtt még egyszerű, fából készült akadályok voltak, amelyeket elsősorban a falopások megelőzése céljából létesítettek. Azóta nagyot változott a világ – ma már leginkább az engedély nélküli szemétlerakás miatt kell egyre erősebb és költségesebb sorompókat felállítani.

VÁRATLAN HELYZETEK

Séta vagy kirándulás közben a legtöbb baleset a megcsúszásból, illetve a megbotlásból adódik. Télen a havas, jeges út csak fokozza a veszélyeket, de a nedves avar, vagy egy kissé kiálló kődarab ugyancsak lehet a bajok forrása. Néha pedig még ez sem kell hozzá.

FOLYÓK ÖLELÉSÉBEN A DÉL-ALFÖLDÖN

Az ország déli, délkeleti területe történelmi és kulturális emlékekben éppúgy bővelkedik, mint természeti értékekben. A művelődni vágyók és a természet szerelmesei egyformán megtalálják az érdeklődésükhöz leginkább illeszkedő időtöltés lehetőségét. Csongrád és Békés megye állami tulajdonú erdőterületeit a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. gondozza és védi.

TISZTELET A NAGYVADNAK

Koncz Gábor gödi házában minden a színészet, a sport és a vadászat iránti szerelemről vall. A jurtaszerű épület üvegkupolája alatt a hatalmas márvány kerekasztal sokat mesélhetne vendégekről, remek vadvacsorákról. Köröskörül színházi kellékek, s a különféle sportágakban elnyert kupák sorjáznak. Egy szenvedélyes élet tárgyiasult emlékei.

FOGLYOK ISMÉT SZABADON

A hazánkban vészesen megritkult fogoly visszavadítása, azaz repatriálása mellett kísérleti jelleggel a madárvilág egyik legcsodálatosabb képviselőjének, a királyfácánnak a tenyésztését is felvállalták a DALERD Zrt. dolgozói az állami erdőgazdaság derekegyháztompaháti vadászterületén. A nem midennapi munka közben természetesen a területen élő őzekről, mezei nyulakról, vadászfácánokról sem feledkeznek meg. A példamutató gazdálkodás eredményeképp nemcsak a vadállomány gyarapodott, hanem a ritka, védett állatfajok száma is növekedett.

VADÁSZAT – ERDŐZÚGÁS

„A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” A magyar vadászati kultúra kiemelkedő alakja, gróf Széchenyi Zsigmond foglalta így össze a vadászat lényegét. Kijelentése napjainkban is igaz. Akik művelik, nemes sportnak tartják; a gyakorlati erdőgazdálkodónak sokszor munkaköri feladat; az erdőt kikapcsolódás céljából felkereső honfitársaink viszont legtöbbször a vele járó kellemetlenségeket érzékelik, ezért általában elutasítóak – hogy finoman fogalmazzak…

MIND TÖBBEN FEDEZIK FEL

Mivel a lesikló, illetve sífutó pályák többnyire az erdőben helyezkednek el, a sportágak kapcsán nem hagyhatjuk szó nélkül az erdészeteket. Már csak azért sem, mert bátran kijelenthetjük, hogy az erdészek hajtómotorjai voltak a síelés, elsősorban a sífutás hazai terjesztésének.

KITARTÁSRA NEVEL

Több mint húszéves versenyzői pályafutása alatt Bozsik Anna elérte azt, ami csak keveseknek adatik meg: három téli olimpián képviselte hazánkat, miközben ötvenszeres országos sífutóbajnok lett. E korszakot lezárva úgy érezte, mind többekkel szeretné megismertetni a sífutás szépségét, előnyeit. Testnevelő tanári végzettsége és sífutó szakedzői diplomája is segítette ebben. Nehéz nála hitelesebb oktatót találni.

ITT A TÉL

A hideg napokon sem kell mellőznünk a szabadtéri programokat, hisz friss levegőre, mozgásra mindenkor szükségünk van. Különösen figyeljünk azonban a hideg okozta allergiára, vagy a fagyás elleni védekezésre.

A SPORTÁG ÚTTÖROJE

Juhász Istvánt a világ első öt fakitermelője között jegyzik, de a STIHL TimberSports is ott van a „zsebében”, ahol a legjobb 12 egyike. A Föld más vidékein ilyen eredményekkel igazi sztár lehetne, aki ebből él. Ám hiába a határon túli világhír, beszélgetésünkre ráckevei ott honába is az erdőből sietett , nem szakadt el a hétköznapi munkától. A kétévenkénti klasszikus fakitermelői világbajnokságon 2006 óta képviseli hazánkat, favágásban világbajnoki negyedik helyezett , itt hon pedig azóta is veretlen.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 68
  • 69
  • 70
  • 71
  • 72
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.