Nyolc éve dolgozom munkatársaimmal azon, hogy a felnövekvő csemetéknek ismét többet jelentsen a karácsony a leküzdhetetlen vásárlási láznál. Megtanítjuk nekik, hogyan láthatják meg a természet által kínált anyagokban az alkotás lehetőségét. Hogyan tudnak maguk ajándékot készíteni szerett eiknek? Amely nem csak értékesebb, mint bármely pénzért megvásárolható termék, de egyedi és utánozhatatlan, hiszen kicsit ők is benne vannak. Örömmel látjuk, hogy valóban megértik, és meg is tanulják, hogyan születhetnek igazi műalkotások, páratlan kincsek a kezeik alatt a belefektetett munka és kreativitás segítségével. 
Miként csempészhetik be a természetet a nyüzsgő nagyvárosok lakásaiba is. Ahogyan megfogadják azt a tanácsunkat is, hogy az anyagok gyűjtésekor csak mértékkel merítsünk a természet kincsestárából. Élő növényi részek helyett használjunk inkább lehullott ágakat és tobozokat. A védett növényekhez pedig ne nyúljunk, bármilyen csábítóak is.
Újra meg kell tanulnunk, hogy a valódi szépség pénzért nem megvásárolható. Ehhez azonban a régmúltba kell visszatekintenünk, mikor az emberek még teljes harmóniában éltek a természett el. A népszokásokban rengeteg kapaszkodót találhatunk. 
Ott van mindjárt a Luca széke, amely 13 darabból készült 12 napon keresztül, 9 féle fából. Felhasználtak hozzá kökényt, borókát, somot, jávorfát, körtét, jegenyefenyőt, akácot, csertölgyet és rózsafát. Az adventi koszorút hagyományosan vesszőből fonták, örökzöldekkel borított ák, és a négy gyertya mellett különböző termésekkel díszített ék. De rengeteg pogány hitvilágból eredeztethető jóslás, jövendölés is a természethez köthető. Advent és karácsony idején se szeri, se száma a termékenységi és bőségvarázslatoknak, és mind a természethez vezet vissza. Ilyen a karácsonyi alma fogyasztása, mely összetartja a családot. Az ezeken a napokon felütött dió, mely ha belül rossz, betegséget hoz arra, aki kiválasztotta. És a sor még hoszszasan folytatható. A képeinken látható tuskómécses és ajtódíszek ott hon is könnyen elkészíthetők.
