Archívum

Oldal 71/80

ERDŐK A LŐTÉR MENTÉN, A BAKONYBAN

A közel 50 ezer hektáron gazdálkodó HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. területe a Magas-, a Keleti- és a Déli-Bakonyban, Veszprém és Fejér megyében található, zömmel Veszprém, Ajka, Zirc és Várpalota térségében. De kisebb alakulati erdőket a Dunántúl más megyéiben is kezelünk. Különlegesség, hogy itt terül el hazánk legnagyobb katonai lőtere, emiatt a működtetés során honvédelmi szempontokat is fi gyelembe kell vennünk. Az erdőgazdálkodás mellett vadgazdálkodási, turisztikai, valamint bányászati és építőipari tevékenységet folytatunk.

KÜLÖNÖSEN TARTÓS: AZ EURÓPAI VÖRÖSFENYŐ

Laza, kecses, napfényt áteresztő koronájával, világoszöld, szinte fátyolszerű lombjával az európai vagy közönséges vörösfenyő (Larix decidua) már látványában is eltér a közismertebb fenyőktől. Ami pedig még különlegesebbé teszi, hogy télen ugyanúgy elveszti leveleit, mint a többi lombhullató fafaj.

VISSZA A GYÖKEREKHEZ…

A karácsonyról mindenekelőtt gyermekkorom mézeskalács- és fenyőillatú, várakozással és izgalommal teli időszaka jut eszembe. Amikor szüleimmel és kisöcsémmel asztaldíszeket, adventi koszorúkat barkácsoltuk, mindent felhasználva, amit az őszi sétáink alkalmával összegyűjtött ünk az erdőben. Ehhez képest ma már október végétől lépten-nyomon karácsonyi dalok kavalkádjába kerülök az áruházakban, ahol plasztikdíszek tömkelegével igyekeznek bennünket minél több vásárlásra ösztönözni. De ez nem az én utam. Szüleimtől kapott értékrendem mást diktál, és tudom, hogy sokan vannak ezzel így rajtam kívül is.

AJÁNDÉK A MADARAKNAK

Felelősséggel tartozunk a környezetünkért, amiben élünk. Ennek megértéséhez remek lehetőség a téli madáretetés. Ez ugyanis nem kedv kérdése. Ha egyszer terített asztallal kínáljuk tollas kis barátainkat, ők másnap is számítanak rá. De meg is hálálják a gondoskodásunkat: ha télen ott hon érzik magukat nálunk, tavasszal is résen lesznek, amikor kártevő rovarok jelennek meg kertjeinkben. Természetes és környezett udatos megoldás a maradék faanyagból készített madárkarácsonyfa, amelyre minden nap akaszthatunk valami fi nom madáreleséget. Így kerülhet a fára az úgynevezett madárkalács, valamint a fél dióból, mogyoróból összeállított füzér.

TÖRVÉNY AZ ERDŐMUNKÁSOKRÓL

A korszerű munkatudomány az energiafelhasználás, továbbá egyéb mutatók alapján az egyik legnehezebb, közvetlenül a bányászat után következőnek írja le az erdei munkát, különösen a fakitermelést. Ráadásul az erdő mindig is nagyon „huzatos” munkahelynek számított. Így az ott munkát, megélhetést találók megbecsülése egyfajta mércéje volt a társadalom fejlett ségének.

VISZNEK MINDENT…

…ami eltüzelhető vagy pénzzé tehető. Már A mi erdőnk hasábjain is írtunk arról, hogy a hazánkban elégetett tűzifa egy része engedély nélküli, általában az erdőt jelentősen károsító vágásból származik. Az ezt megakadályozni szándékozó erdőgazdálkodónak sokat segít, ha a felhasználók kerülik a vásárlást a tűzifával házaló kupecektől. De a tolvajok nem csak fával rövidítik meg az erdőt, illetve annak gazdáját.

NYUGAT-BÜKK – AZ ÓRIÁS BARLANGOK ÉS KÖVEK BIRODALMA

A turisták igényei sokfélék. Vannak, akik csendes, nyugodt, családias környezetben tudnak kikapcsolódni, míg mások szívesen töltik a pihenőnapokat is kirándulással, túrázással, természeti kincseink és történeti emlékeink felfedezésével. A Bükk hegység nyugati vonulataiban mindenkinek kínál kedvére való elfoglaltságot az Egererdő Zrt., a terület erdeinek gazdája.

JOBBÁ TESZ A TERMÉSZET

Életrajzából tudható, hogy Törőcsik Mari az Alföldön született , közel negyven éve pedig egy nyugat-dunántúli kis településen lelt ott - honra, és fi lmszerepei közül jónéhány ugyancsak a vidéki életet tükrözi. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogyan viszonyul a természethez korunk egyik legkiválóbb színművésze. Miközben különös szeretett el, és árulkodóan csillogó szemmel mesélt a Tisza mentén töltött gyerekkorról, a nagy családi kirándulásokról, hozzátett e, hogy a természet közelsége szerinte az emberek személyiségére is kihat.

AZ ŐSZI NAGY UTAZÁS

Földünk egyik legfeltűnőbb, kontinenseken átívelő természeti látványossága a madárvonulás, amelynek szinte minden olvasó tanúja lehet évente kétszer. Ilyenkor ősszel, csupán Eurázsia északi részeiről a becslések szerint mintegy 5 milliárd madár indul délre, évezredek, sőt évmilliók óta. A hatalmas madármozgás elsődleges kiváltó oka az időszakos táplálékhiány. A mérsékelt égövben télen a természet nyugalomba kerül, eltűnnek a rovarok, a fák lombjukat vesztik, a vizek befagynak. A vonulás ösztönös, amelyet a madarak tanult viselkedési formákkal finomítanak az életük során.

TÖMEGES FENYŐPUSZTULÁS A MÁTRÁBAN

Gyors lefolyású, feltűnő és fokozódó mértékű – fogalmaz az erdészeti kutató kollégák feljegyzése, amely a szerencsétlen sorsú mátrai fenyők kapcsán íródott. Tény, hogy kora tavasszal erdei és feketefenyők tömegesen váltottak színt mélyzöldről rozsdabarnára, mintha csak a lombhullató társaik őszi programját próbálnák utánozni. Sajnos, náluk a színváltás nem a téli, hanem az örökös álmot jelentette.

KARSZTVIZEK ÉS ÁSVÁNYOK

Sokunk nem is gondolja, hogy a karsztvizek milyen fontos szerepet játszanak hazánkban, a legtöbben még azt sem tudjuk, honnan ered elnevezésük. Az Adria menti Karszt-hegységről kapta nevét az a jelenségcsoport, amelynek egy ik alkotója az oldott karbonátokban gazdag karsztvíz. Ez olykor különféle ásványok születését is eredményezi.

AZ ERDEI TEMPLOM ŐRZŐJE

Bondor Antal élete összeforrt az újkori erdészeti és faipari szakirányítás hazai történetével. A közelmúltban 80. születésnapját ünneplő szakemberrel, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagjával vonyarcvashegyi házában ültünk le beszélgetni, hogy életútján keresztül az utóbbi fél évszázad alatt az ágazatban bekövetkezett folyamatokat is felidézzük.

ERDŐGAZDÁLKODÁS AZ ORSZÁG NYUGATI KAPUJÁBAN

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 35 ezer hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megyében. A szűkebb értelemben vett erdőgazdálkodáson túl egyebek között vadgazdálkodással, fafeldolgozással egészíti ki tevékenységét, szaktanácsadási és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a magánerdő-tulajdonosokkal, ökoturisztikai létesítményeket üzemeltet, bérmunkát vállal, és például részt vesz az Audi-gyár bővítése kapcsán elvégzendő kompenzációs feladatokban. A társaság emellett komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást is.

TITOKZATOS ÜZENETEK

Kirándulásaink során különféle jelekkel találkozhatunk az erdőkben. A turistajelzésekkel még csak-csak elboldogulunk. De mire utalnak a színes pöttyök, a törzsön körbehúzott, vagy az oszlopon elhelyezett számok, nyilak?

AZ ÓRIÁS KÖNYV

Ön tudta, hogy a földkerekség legnagyobb könyve Magyarországon látható? Méghozzá egy szerény kis borsodi faluban, Szinpetriben. Könyv és természet legnemesebb találkozásaképp született meg e Guiness-rekord. A világraszóló különlegesség nemcsak méretével, de minőségével is kitűnik. A gyönyörű kiállítású, kódexkötéses óriásalbum a környező Aggteleki Nemzeti Park természeti szépségeit és épített értékeit mutatja be – lélegzetelállító formában.

KOPÁRFÁSÍTÁSOK A DUALIZMUS KORÁBAN

A hegyvidéki és síkföldi kopárok keletkezése hazánkban egyértelműen a mezőgazdálkodás terjedéséhez köthető, bár helyenként – például a Karszton – a fanyerési célú (hajóépítés) erdőpusztítás is számott evő lehetett . Amikor az 1879. évi erdőtörvény minden, a kataszteri nyilvántartásokban erdő művelési ágú területre kiterjedt, világossá vált, hogy a fák által nem borított, de mégis erdőként rögzített területen fásítani kell. A törvény elfogadói úgy gondolták; ha egyedül nem is, egymással szövetkezve elvégzik a birtokosok a munkát. Annál is inkább, mert az állam a kopárfásítást különféle kedvezményekkel, illetve jutt atással is ösztönözte.

VÖRÖSRAGYOGÁS

Amikor a vasárnap szépnek ígéri magát, a dombok mögül előkandikál a vágyott nap, indulni kell az erdőbe. Ilyenkor felsejlik a régi kirándulások emléke: Törökmező, a rőtbe öltözött fennsík, a bakonybéli árnyas patakvölgy, a szőlőszagú Somló bazaltoldala, a Mátra mélyén megbúvó kis titkok… 

KŐRIS: ERDEINK FONTOS MELLÉKSZEREPLŐJE

Az erdőkről mindenekelőtt a tölgyesek, bükkösök, fenyvesek jutnak eszünkbe, esetleg a nyarasok, füzesek, akácosok. Pedig a kevésbé ismerős kísérőfajok jelenléte ugyanolyan fontos az erdei életközösségben. Ilyen a kőris, melynek egyedei szinte mindenütt megtalálhatók az országban.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 69
  • 70
  • 71
  • 72
  • 73
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.