Lapszemle

Erdők a lőtér mentén, a Bakonyban

A közel 50 ezer hektáron gazdálkodó HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. területe a Magas-, a Keleti- és a Déli-Bakonyban, Veszprém és Fejér megyében található, zömmel Veszprém, Ajka, Zirc és Várpalota térségében. De kisebb alakulati erdőket a Dunántúl más megyéiben is kezelünk. Különlegesség, hogy itt terül el hazánk legnagyobb katonai lőtere, emiatt a működtetés során honvédelmi szempontokat is fi gyelembe kell vennünk. Az erdőgazdálkodás mellett vadgazdálkodási, turisztikai, valamint bányászati és építőipari tevékenységet folytatunk.

A HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő állami területen gazdálkodik, a tulajdonosi jogokat 2010 júniusától a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja. Ebből adódóan feladatunk összetett : meg kell felelnünk a honvédelmi követelményeknek, miközben a fenntartható fejlődés elveit szem előtt tartva, eredményes gazdálkodásra törekszünk.

Az erdőállomány épphogy átlagos, ezért a sikeres működtetéshez szigorú költséggazdálkodásra, feszített tervezésre és megfelelő szervezőmunkára van szükség. Újfajta szervezeti rendet vezett ünk be, és igyekszünk gyorsan alkalmazkodni a változó körülményekhez. Mindennek köszönhető, hogy gazdasági mérőszámait tekintve társaságunk évek óta az állami erdőgazdaságok élmezőnyébe tartozik. Évi közel 6000 m3-nyi tűzifát termelünk ki bel- és külföldi értékesítésre, ennyi darabolt és hasított fából nagyjából egy méter magasságig rakhatnánk egy átlagos méretű focipályát. Vezetőink és dolgozóink nagy gonddal óvják a tájat, az erdőterveknek megfelelő természetközeli gazdálkodást folytatunk.

Hazai viszonyok között a társaság „hegyvidéki” erdőgazdaságnak számít: 90%-ban őshonos fafajokból álló területeinek nagy része középhegységi jelleget mutat. Ebből adódik a sokszínűség: az északi oldalak bükkös erdeit szinte átmenet nélkül váltja fel a száraz, meleg, déli fekvésű karsztbokor erdő. A legmagasabb pontok 600 méter körüliek, de a Kab-hegy és a Papod ezt meg is haladja. Ilyen magasságban, kedvező fekvésű északi és nyugati hegyoldalakon kimagasló méretű bükkerdők nevelkednek – ezek a legértékesebb erdeink. Az éves kitermelés 40%-át a bükk adja.

Természetes felújítás

Úgyszintén feladatunk, hogy a lényegesen kisebb haszonnal kecsegtető, időnként ráfi zetéses erdőrészekben is szavatoljuk az állandó erdőborítást. A bakonyi erdőségek kiterjedése fokozatosan csökkent az elmúlt évszázadokban, így a szárazabb helyeken megszűnt az erdőborítás, kopárok keletkeztek. Ezt felszámolandó, komoly erdőtelepítések kezdődtek, amelyek közül jelentős szakmai elismerést kapott a veszprémi kopárfásítás. Természeti ritkaságok A Bakony hazánk egyik legnagyobb összefüggő erdősége. A látnivalókat kiterjedt turistaút-hálózat köti össze, számos rövid vagy akár többnapos túrára lehetőséget teremtve. Két természetvédelmi erdőterületünk van. Az 1951 óta védett szentgáli tiszafásban (215 hektár) található hazánk természetes körülmények között élő legnagyobb tiszafa-állománya, több ezer egyeddel. 

A másik védett területen, az 1030 hektáros Burok-völgyben több 100 éve nem került sor emberi beavatkozásra, így a különleges mikroklímájú szurdokvölgyben értékes fauna és flóra nyűgözi le a látogatókat.

Az 1990-es években új lendületet vett az erdőtelepítés, miután az erdőgazdaság szembesült azzal, hogy főként a megszálló szovjet hadsereg által használt erdeink alaposan lepusztultak, az ökológiai szempontokat fi gyelmen kívül hagyó katonai hadgyakorlatok hatalmas természeti károkat okoztak. A szovjet csapatkivonulás után megváltozott a lőtér használata, így megkezdődhetett a rehabilitáció.

Az új alapelvek szerinti erdőtervezésnek köszönhetően közel 20%-ban kerültek be erdők a beavatkozás nélküli „örökerdő” kategóriába, a kezelt erdőkben pedig jórészt a természetes felújítás módszerét alkalmazzuk. További erdőket telepített ünk a katonai tevékenységgel nem érintett területeken, ahol a korábbi gyakorlattól eltérően az elegyetlen feketefenyő-erdők helyett az elegyes, hosszabb vágásfordulójú lombos állományokat kezdték ültetni. A fenyőállományok egészségi állapota – főleg az aszályok miatt – romlik, viszont a fenyők alatt megjelentek a tartósabban borítást adó lombos fák.

Honvédelmi rendeltetés

A HM VERGA Zrt. szinte teljes területe egybeesik hazánk legnagyobb, és európai mércével mérve is jelentős katonai lőterével. Ennek elsődleges rendeltetése a honvédelem, amihez az erdő- és vadgazdálkodás során is alkalmazkodnunk kell, például éleslövészetek vagy nagyobb katonai mozgások idején számos területet le kell zárni. A lőtér két használójának jó kapcsolatát jelzi a 2009 óta folyó közös LIFE+ uniós pályázat, amelynek célja a lőtér eredeti vagy ahhoz közeli állapotának visszaállítása.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal együtt működve számolunk fel elhagyott katonai bunkereket, illegális bányagödröket, kijavítjuk az utakat. Noha a projekt 2014-ig tart, az eddigi munka eredményeként már érzékelhetően kisebb a tűzkár a 251 km2-es (két Veszprém városnyi) lőtéren, eltűntek a szeméthegyek, és a felújított legelőre visszatértek nyájaikkal a juhászok. Az ürgetelepítés hozadéka, hogy megjelent a kerecsensólyom, bár költése a területen még nem bizonyított.

Szabadterületű vadgazdálkodás

Vadászterületünk hozzávetőleg 18 ezer hektáros, ennek egyik része a gyakorlótéren, a másik a Bakonyban található. A VERGA magas szintű, kizárólag szabadterületű vadgazdálkodást végez, az éves terítékszám eléri az 1300-1400-at. Kiemelkedő eredményeink vannak a szabadterületi mufl onkos-állománynál: minden évben sikerül 90 cm-nél is nagyobb csigával rendelkező kosokat elejteni. De az egyéb vadfajok (gímszarvas, őz, vaddisznó) állományának szabályzása is összhangban áll a természetvédelem szempontjaival.

A vadászok elszállásolását és színvonalas ellátását szolgálja az Alsóperei Parkszálló. Tágas társalgóval, 14 összkomfortos szobával, étt eremmel és bárral ellátott vadászházunkban turisták is gyakran megfordulnak. A ház borospincéjében élvezetes kóstolót kínálunk a magyar borok kedvelőinek. Körben igazi gyöngyszem a 10 hektáros arborétum, amelyben sokféle fenyő él, köztük a csodás látványt nyújtó, hatalmas cédrusok.

Együtt működés a közjóért

Erdeinknek magas közjóléti értéke is van: pihenést és felüdülést kínálnak. Szívbéli kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a csodálatos természeti egységet és az ott folyó munkát megismertessük embertársainkkal, gyermekeinkkel. Ennek érdekében tanösvényeket hozunk létre, pihenőerdőket alakítunk ki, a természetjárókkal közösen túraútvonalakat jelölünk ki, gyakorta együtt működünk az önkormányzatokkal, kilátókat, gyermekjátszóteret, esőbeállókat, tűzrakó helyeket építünk. A turizmust szolgáló létesítményünk egyebek között a Sárcsikúti tanösvény, a Hubertus Erdei Iskola, a Pihenőerdő az Ámoshegyen, a Gulyadombi, valamint a Csatárhegyi kilátó.

A kor követelményeit kielégítő Hubertus Erdei Iskolában egyszerre hatvan kisiskolás ismerkedhet meg az erdő élővilágával és az erdészek munkájával a hozzáértő szakembereink segítségével. Tavaly több mint ötezer fő fordult meg az Ajka közeli intézményben, amelynek fenntartásához a tulajdonos több mint 10 millió, a városi önkormányzat pedig 2,6 millió forintt al járul hozzá.

Az erdő sokunknak munkát ad: erdésznek, vadásznak, mezőgazdának, természetvédőnek és kutatónak egyaránt. Az erdőben élünk, az erdőből, de alapvetően és elsősorban az erdőért. Közös érdekünk, hogy tudásunk legjavát adva összefogjunk, és megőrizzük erdeinket az utánunk jövő nemzedékeknek.