Lapszemle

Itt a tél

A hideg napokon sem kell mellőznünk a szabadtéri programokat, hisz friss levegőre, mozgásra mindenkor szükségünk van. Különösen figyeljünk azonban a hideg okozta allergiára, vagy a fagyás elleni védekezésre.

Talán sokakat meglep, hogy a különböző virágporokon, házi poron, állatszőrön kívül a hidegre is lehetünk allergiásak. Akinek a szervezete érzékeny a hidegre, a körülbelül 4 C-fokot vagy az alatti hőmérsékletet olyan fizikai ingerként érzékeli, aminek hatására hisztamin szabadul fel. Ez pedig csalánkiütéssel, égő-viszkető érzéssel, bőrpírral, húzódással jár, szerencsésebb esetben csak az ujjakon, a fülön vagy az orrbegyen, de akár az egész testen is.

Ez az allergia lehet veleszületett „betegség”, de a leggyakrabban felnőtt korban alakul ki. Egyszerűen kideríthető, hogy érzékenyek vagyunk-e a hidegre. Vegyünk ki a jégszekrényből egy jégkockát, és 4-5 percre tegyük az alkarunkra. Ha érintettek vagyunk, akkor bőrpír, csalánkiütés mutatkozik. Még biztosabb a dolog, ha az elváltozás eltűnik, amikor e testrészre meleg vizet engedünk.

Az allergiás reakciót enyhíthetik a kalcium- és az antihisztamintartalmú készítmények, alkalmazásukat mégsem támogatják a szakemberek. Szerintük csak a kifejezetten allergiásoknak készített krémekkel (Allergika termékcsalád) előzhető meg.

A legtöbb fagyásos sérült a tapasztalatlan túrázók közül kerül ki. A leggyakrabban a végtagok, főként a láb, pontosabban a nagylábujj esik áldozatul a hidegnek, de száz esetből 46-nál a kézen is van fagyás, a fejen pedig az orr és a fülek a legérzékenyebbek. A kisebb víztartalmú szöveteink (csontok, kötőszövetek) ellenállóbbak. A hideg hatására beindul a szervezet védekezése, amelynek következtében érösszehúzódás, érszűkület fenyegeti az érintett területeket. A bajt tovább fokozhatja, hogy tartós érszűkület hatására sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása.

A fagyási sérülések megelőzéséhez ügyeljük rá, hogy minél kevesebb testrészünk maradjon szabadon. Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, majd fáj. A fájdalom csillapítása azonban félrevezető lehet, mert nem a felmelegedést jelenti, hanem azt, hogy az érintett terület már érzéketlenné válhatott.

Felületi fagyáskor meleg kézzel nyomjuk meg a sérült területet. A dörzsölést azonban kerüljük. Az ujjakat a hónaljba helyezve melegíthetjük. Sarok, lábujj esetén a nedves cipőt vegyük le, a lábat szárítsuk meg, és húzzunk rá száraz zoknit. A testhőmérsékletnél valamivel melegebb környezet jelentősen csökkentheti a szöveti elhalást. A felmelegítéshez legcélszerűbb 32-40 C-fokos vizet használni.

 

 A fagyási sérülés 4 fokozata 

 

Első fok: fehéres, sárgás elszíneződéssel jár, valamint zsibbadó, égő érzéssel. Néhány nap múlva a bőr esetleg hámlani kezd, ami hetekig tarthat.

Másod fok: bővérűség, vizenyő jellemzi, majd körülbelül fél nap múlva hólyag képződik. A vizenyő egy hét múlva eltűnik, a hólyagok 2-3 hét alatt leszáradnak, helyükön feketés pörk keletkezik. A sérült területen vékonyabb és érzékenyebb a bőr.

Harmad fok: a bőr teljes vastagságában sérül, a viaszos színű területről zavaros váladék szivárog. A sérült terület határán hólyagok képződnek. A fagyott testrész megdagad. Néhány nap alatt kialakulhatnak a szövetek elhalására utaló tünetek; fekete, kemény pörk keletkezik, majd leválik, helyén fekélyek alakulhatnak ki. A sérülést nyilalló, lüktető fájdalom kíséri.

Negyed fok: a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz. Fontos a fagyott rész fertőtlenítése. Körülbelül 1-2 hét múlva látható, hogy keletkezett-e maradandó sérülés.

Az oldal a Patika Tükör egészségmagazin összeállításában készült.

Keresse minden hónap elején a patikákban!