Oldal 79/80
A Zalaerdő Zrt. Magyarország délnyugati részén valamivel több mint 56 ezer hektár erdőt kezel, amely hat erdészeti tájban helyezkedik el. A Göcseji-dombság földrajzi, alaktani megjelenésében, az erdők fafajainak összetételében őrzi leginkább az ősi táj jellegét, a zalai dombvidékre jellemző változatos képet.
Több mint 2300 éve valószínűleg Arisztotelész jegyezte le először, hogy az éjjeli rovarok vonzódnak a fényhez, de a jelenség egyértelmű magyarázatát még ma sem ismerjük. Nagyon hasznos információk forrása ugyanakkor, hogy az adott kor színvonalának megfelelő fényforrásokkal (gyertya, petróleumlámpa, később hordozható áramfejlesztővel működtetett lámpák) rovarászok hadai gyűjtötték és gyűjtik ma is az éjjeli rovarokat.
Bármennyire is meglepő, az ország legfátlanabb vidékén, Békés megyében három település, Gyula, Sarkad és Doboz határában az erdősültség meghaladja az országos átlagot. Egybefüggő hatalmas rengeteget alkotnak a zömében őshonos fák, ami alföldi viszonylatban ugyancsak ritka jelenség. Már honfoglaló őseink is felfigyeltek a terület értékeire, így az államalapítástól kezdve oklevelek, feljegyzések szólnak arról, milyen kincseket is rejtenek a Körösök vidékének erdei.
Vadregényes tájak, elfelejtett falvak, burjánzó természet, sűrű, haragos zöld, elegyes lomberdők és robajos zajjal megriadt szarvas rudlik és vaddisznó kondák fogadják a Tolnai-hegyhát déli részére érkező, kíváncsi vándorokat. A szinte soha nem hallott települések és a körülöttük meghúzódó erdős rengetegek sok-sok történetet, emléket, mesebeli tisztásokat, lassan csörgedező forrásokat rejtegetnek.
A török kiűzése, majd a Rákóczi-szabadságharc után a 18. század az újjáépítés évszázadaként vonult be a magyar történelembe. Az újjáépítés természetesen érintett e az erdők ügyét is, miközben az 1700-as évek a modern kori erdészeti tudományok megteremtésének időszaka Európában.
Az erdők és mezők a gyógynövények gazdag tárháza. Gyűjtésükkel értékes, újjáélesztésre méltó népi hagyományhoz térünk vissza, miközben a természetet járjuk, mozgunk a szabadban, kikapcsolódunk. Mint azonban mindennek, a gyógynövények gyűjtésének is megvannak az írott és íratlan szabályai, saját biztonságunk és környezetünk védelme érdekében egyaránt.
Több mint száz település és 60 ezer hektárnyi erdő Turától Nyergesújfaluig, illetve Acsától Makádig, közepén Budapestt el. Ez a Pilisi Parkerdő Zrt., amelynek területén 3 millió ember él – az ország lakosságának közel harmada –, s ahol Zambó Péter a vezérigazgató.
Gyalog-, vízi- és kerékpáros túrák lehetőségével, a vén Rezét gőzös által vontatott kisvasút szolgáltatásaival és megannyi élmény ígéretével hívogatja a turistákat Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Ezt a különleges élőhelyet, a védett növény- és állatfajokat, és az egyedi erdőtársulásokat a Gemenc Zrt. tartja fenn. A természetvédelem és tájkultúra ápolása mellett az erdőgazdaság teljes szolgáltatást nyújt az ökoturizmus kedvelőinek: a bakancsos kirándulókra gondolva díjnyertes turistatérképpel és kiváló minőségű szállásokkal is várja a kikapcsolódást keresőket a világrekorder gímszarvasok és a csíkos hátú vadmalacok hazájában.
Magyarországon az arató-cséplőgépekkel a magra termesztett növényeket évente 3,7-3,8 millió hektárról takarítják be. Ez a szántóterület több mint 80 százalékát érinti. Ezen belül a kalászos gabonák 1,8 millió, a kukorica 1,2 millió hektárt, az olajnövények mintegy 0,8 millió hektárt jelentenek. Jobb években 18-19 millió tonna megtermelt szemestermény sorsa függ tőlük, azaz időben és megfelelő minőségben kerülnek-e a raktárakba. Ezek a termények adják a növénytermelés ágazati termelési értékének 60 százalékát és a magyar agrárexportban is meghatározó a szerepük. Mindezek jelentős követelményeket támasztanak az arató-cséplő gépekkel szemben.
Havonta megjelenő gépesítési mellékletünkben lehetőséget kínálunk a gépgyártóknak és forgalmazóknak, hogy rövid ismertetővel és fotóval ajánlják szezonális termékeiket a gazdálkodóknak, mezőgazdasági vállalkozóknak. Júniusi számunkban a 2-4 méter közötti munkaszélességű függesztett vagy vontatott kaszálógépeket kívánjuk a gazdálkodók figyelmébe ajánlani.
A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált az Alföldi Állattenyésztési Napok, amelyet az idén tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg Hódmezővásárhelyen. A rangos szakmai rendezvény 2005-től a növénytermesztési ágazat bemutatásával is bővült, így a kiállítás elnevezése már néhány éve Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra változott. A több mint 60 ezer látogató is megtapasztalhatta, hogy a 200 ipari kiállító közül egyre több gépkereskedő vett részt az idei seregszemlén, hogy bemutassa termékeit, újdonságait.
Az idén május 17-20. között rendezte meg a Hungexpo Zrt. az év legnagyobb gépipari szakkiállítását, ahol a gyártástechnológiákban alkalmazható korszerű gépek, robotok vonultak fel, megtöltve az „A” és „D” pavilonokat. Ezúttal kilenc ország 311 kiállítója mutatkozott be a szakmai közönségnek. A kiállítók nagy számát, illetve a gépválasztékot figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy az ipari termelés kezd kilábalni a válságból és felfelé ívelő pályára kerülni.
Valódi kincsek gazdag tárházát rejtik a túrázni és pihenni vágyóknak is a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetei által szakszerűen vagyonkezelt állami tulajdonú erdőterületek, ahol a legtöbb nevezetesség jelzett utakon, könnyebb-nehezebb túrákkal megközelíthető.
A mohácsi vész után hamarosan három részre szakadt Magyarország erdészeti emlékei jellemzően egy hadban álló, illetve háborúknak kitett területhez kapcsolódnak. A korabeli hadviselés ugyanis igényelte a fát, akár nyers, akár feldolgozott , netalán vegyi átalakításon átesett formában. Ez utóbbihoz a puskaport említhetjük meg, amelynek egyik alkotórésze a faszén.
Májusban-júniusban kellemes édeskés illat lengi be az alföldi tájat, köszönhetően az úton-útfélen fehér csüngő fürtökben nyíló akácfáknak. Ha kedvünk szottyan, akár bele is haraphatunk az ízletes pillangós virágokba, csak arra vigyázzunk, hogy a méhek is szívesen látogatják. Talán sokan nem tudják, hogy az Alföldhöz ma már vitathatatlanul hozzátartozó akác mintegy 250 éve a tengerentúlról került hozzánk.
Amikor közös barátunk azt mondta, hogy Gál Sándorral hamar megtaláljuk a közös hangot, nem tévedett . A zalai erdész nem csak közvetlen, jó humorú, de szakmailag is kifogástalan. Az előbbire bizonyíték éjszakába nyúló beszélgetésünk, utóbbira a tavaly elnyert Az Év Erdésze cím.
Akácgazdálkodás, dámszarvas-világrekordok, az Alföldön még megmaradt szinte érintetlen természeti értékben gazdag keményfás ligeterdők – ezekről nevezetes elsősorban a Magyarország északkeleti részén gazdálkodó NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.
A tavasz beköszöntével elcsendesednek az erdei munkahelyek. A téli fakitermelési rohamra már csak a felhalmozott faanyagkupacok emlékeztetnek. Gondolhatnánk, hogy az erdész is fellélegezhet ilyenkor. A valóság azonban egészen más. A teendők száma nem csökken, csak módosul. Már tavasszal elkezdődik és a nyárra is jócskán áthúzódik a legfontosabb időszerű feladat: a jelölés és a becslés.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
