A Nyugat-Bükk ékszerdoboza Szilvásvárad, amely lélekszámát tekintve ugyan a kisebb települések közé tartozik, kulturális és természeti csodái országosan ismertté tették. Ha a faluból a Millenniumi tanösvényen vágunk neki a túrának, nem csak ismereteinket bővíthetjük, de a végén szemet gyönyörködtető látvány fogad. A tanösvény ugyanis a Kalapat-tetőre vezet, ahonnan tiszta időben akár a Tátra vonulatai is jól láthatóak. 
A Tófalusi-völgy irányába folytatva utunkat, a település legszebb természeti kincseit őrző Szalajka-völgybe jutunk. A völgyet gyalogosan, a legegyszerűbben közvetlen a faluból lehet elérni, de a sportosabbak kerékpárral vagy az úgynevezett hegyi kerékpárral is nekivághatnak a számukra kijelölt úton. Az erőnlét kipróbálására a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Kalandparkban nyílik lehetőség. Aki pedig nosztalgiázni szeretne, a fák ölelésében zakatoló Szilvásváradi Állami Erdei Kisvasúttal „visszarepülhet” a gyerekkorába. A nagy múltú, és méltán híres kisvasutat ökoturisztikai pályázaton elnyert forrásból korszerűsíti az Egererdő Zrt. A folyamatban lévő fejlesztésnek köszönhetően a világon másodikként hibrid meghajtásúvá alakítanak egy MK48-as mozdonyt, és több vasúti látványosság is megújul. Már teljesen új külsőt és belsőt kapott a Fatelepi indítóállomás és a Gloriett-tisztás végállomás, ahonnan csak egy pár percnyi séta a Szalajka-völgy talán legszebb látványossága, a Fátyol-vízesés.
A Szalajka-völgy gyöngyszemei
A Fátyol-vízesés édesvízi mésztufalépcsőit a természet hozta létre, ahogyan a mészkőlerakódás maga alá temett e, megkövesített e a vízi növényeket és a patakmederbe dőlt fatörzseket. Ritka, ha ott jártakor valaki nem örökíti meg ezt a meseszép látványt. A vízesést a 800-900 méter magas Bükk-fennsíkon lehullott eső táplálja, amely eltűnik a hegy gyomrában és 400- 500 méteres szintkülönbséget leküzdve tör ismét elő a Szalajka-völgyben. Így a csapadékosabb években milliók gyönyörködhetnek a habok fodraiban, szárazabb időszakban azonban ki is apadhat.
Hasonlóan működik a Szikla-forrás is, egész évben egyenletes hőmérsékletű vize kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez, amely az 1950-es évektől a mai napig folyik. A látogatók a nevelőmedencék mellett sétálva láthatják, hogyan lesznek a pici halacskákból életerős pisztrángok. Ha szerencsénk van, a tenyésztett szivárványos pisztrángon kívül a vadon élő sebes pisztráng egyedeit is megfigyelhetjük a Szalajka-patak medrében. Sőt eme ízletes halfajt meg is kóstolhatjuk a völgyben működő étt ermekben.
A források vízét a Szalajka-patak gyűjti össze, amelyet csobogói és a hangulatos duzzasztott tavai tesznek emlékezetessé a kirándulás során.
A természeti értékek mellett múzeumok is várják a látogatókat. A Szalajkavölgyben két erdészeti múzeum működik, sok-sok érdekességgel. A Királyféle házként is ismert Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban talajszelvényeket, geodéziai mérőműszereket, fahasználati eszközöket és trófeák sokaságát mutatják be.
A Szabadtéri Erdei Múzeum pedig odvas fák alatt várja a kicsiket és nagyokat, hogy megismerkedjenek a fával, mint környezetbarát alapanyaggal és megújuló energiaforrással, illetve az erdőgazdálkodás múltjával és jelenével. Megkapó és egyben elgondolkodtató látvány a 240 éves tölgyfa, de 12-14 millió éves megkövesedett fatörzsek mellett is sétélhatunk. Megismerhetjük a faszén-, a mészégetés, a fakitermelés folyamatát, az üveghutáknál pedig megtudhatjuk, hogy honnan ered a Szalajka elnevezés. 
A múzeum nagy szerepet játszik a Szilvásváradi Erdei Iskola életében. Így az általa elnyert pályázati forrásból a szabadtéri múzeum is teljesen megújult és korszerű elemekkel bővült, mint a megújuló energiákat (nap, szél, víz) bemutató energiafal, a szárnyfesztávolság-mérő, a faxilofon, a rönktelefon stb.
Filmek is megörökítették
A múzeumoktól hosszabb, meredekebb úton érhetünk el az Istállós-kői ősemberbarlangba, ahol megtalálták a bükki ősember legépebben fennmaradt tűzhelyét, mellette kő- és csonteszközökkel. A barlang onnan kapta a nevét, hogy egy időben istállónak használták. A barlang a Bükk „legóriásibb” köve, az Istállóskő alatt található.
A szabadtéri múzeumtól a Horotna-völgy irányába haladva érhetők el a második világháború végén elesett német katonáknak emléket állító Katonasírok. Onnan pedig a Lakvölgyön keresztül juthatunk Bélapátfalvára, ahol Magyarország egyetlen épségben megmaradt román kori ciszterci temploma található.
A Katonasíroktól jelzett turistaúton kelet felé haladva az óriás kövek birodalmába érünk. Az Őr-kő, Sándor-kő, Pes-kő, Cserepes-kő, Vörös-kő, Simakő, Tar-kő és Három-kő mindegyike közel 900 méteres magasságba emelik a kitartó túrázót, tetejükről messzi földre ellátni. A Sima-kőtől két irányba folytathatjuk utunkat, kelet felé a Tar-kőn keresztül a Bükk-fennsíkra, dél felé pedig a Vörös-kő-völgybe érünk.
A Bükk-fennsík az ország legmagasabban fekvő fennsíkja, töbreit, egyedülálló növény- és állatvilágát már több fi lmben is megörökített ék. A Simon Menyhért születése című fi lm is ott készült, mely azt mutatja be, hogy milyen volt a terület gazdájának, az erdésznek az élete egy kemény tél során. „Az a ház még most is ott áll, minden emlék úgy muzsikál…”, mondja a nóta a Csurgói erdészházról. A fennsík erdészgenerációi szolgáltak benne és még most is várja a pihenni vágyó vándorokat.
Ébredjünk madárcsicsergésre
A Vörös-kő-völgy felé folytatva a túrát, egy teljesen más vidékre bukkanunk, ahol a szűk völgyek a Bükkaljáig vezetnek. Ez a völgy a Vörös-kő-forrásról híres, amiből gejzírszerűen tör a karsztvíz a felszínre. A forrástól erdészeti tanösvény vezet a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomásáig, a Stimeczházig. A tanösvényen sétálva megismerkedhetünk az erdő élővilágával.
A végállomásnál esőbeálló, tűzrakó-helyek, padok és erdei futballpálya is a kirándulók szolgálatára áll.
A háztól délnek haladva gyalogosan vagy kisvasútt al is megközelíthetjük az Egeres-völgyi vadbemutató kertet, és onnan már csak pár percnyi séta Felsőtárkány. Ha még maradt erőnk, és továbbra is él bennünk a felfedezővágy, semmiképpen se hagyjuk ki a Stimecz-háztól keletre eső útvonalat. A kisvasút végállomásától a Lambot-ház felé induljunk, onnan a Tamás-kút felé egészen a Pazsagi erdészházig. Ha elfáradtunk, megpihenhetünk az erdészház egyik részéből kialakított vendégházban. Csodás élmény, amikor hajnalban madárcsicsergés ébreszt, és reggel szinte harapni lehet a kristálytiszta levegőt.
Ajánlott túraútvonalak:
► Szilvásvárad – Szalajka-völgy – Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum – Szikla-forrás – Szabadtéri Erdei Múzeum – Fátyolvízesés – Gloriett-tisztás – Istállós-kői ősemberbarlang – Gloriett-tisztás – kisvasútt al Szilvásvárad
Távolság: 5 km, 270 m szintemelkedéssel
Jelzés: zöld sáv – zöld háromszög – zöld barlang
► Szilvásvárad – Szalajka-völgy – Horotna-völgy – Katonasírok – Péter-út – Őr-kő – Pes-kő – Cserepes-kő – Vörös-kő – Sima-kő – Kecskor-hegyese – Stimecz-ház – kisvasútt al Felsőtárkány
Távolság: 18 km, 800 m szintemelkedéssel
Jelzés: zöld sáv – sárga sáv – piros sáv – kék sáv – zöld sáv – kék kereszt
► Felsőtárkány – Egeres-völgy – Stimecz-ház – Lambot-ház – kék jelzésen tovább – Tamás-kúti elágazó – Pazsagi erdészház – Derecske-lápa – Hór-völgy– Cserépfalu
Távolság: 25 km, 600 m szintemelkedéssel
Jelzés: kék sáv – piros sáv – kék kereszt
