Oldal 69/80
Bene valete! Éljetek boldogul! A római eredetű köszöntést a 11. századtól írták a pápák bulláik végére, később a középkori levelek záró, üdvözlő sora volt. Rövidített alakja, a „Valete” viszont napjainkban is a legendás Selmecbányai Bányászati Akadémia utódintézményeiben tanuló diákok szívbemarkoló, alma matertől való búcsúzását fejezi ki.
A hideg, latyakos tél után legnagyobb örömünkre beköszöntött a tavasz. A melengető napsugarak pedig nemcsak a termé szetszerető emberek napjait varázsolják szebbé, hanem az erdő-mező állatait is felvidítják.
Egy novemberi este óvatosan autóztam a gyepes dombtetőn. Egyszer csak egy madár üldögélt előttem a keréknyomban. Ahogy alapgázzal lassan közeledtem feléje, elkezdett gyalogolni, egyre gyorsabban, majd fölrebbent. Akkor a reflektor fénykévéjében megláttam hosszú csőrét. Hiszen ez egy erdei szalonka! Nohát, nem is gondoltam volna, hogy találkozunk! Mennyit járok utánatok az egész országban, hogy lábatokra gyűrűt tegyek és megismerjem, merre jártok!
… legalábbis ezt mondják a gépkocsivezetők, amikor az ugró őz (szarvas?) árnyképét megpillantják a pirossal keretezett háromszögletű táblán. Sajnos a vadat nem figyelmezteti tábla: Autóveszély!
Ahogy melegszik az idő, egyre-másra jelennek meg az erdőkben és a mezőkön a döngicsélő méhek. Legfontosabb „munkájuk” a virágok megporzása, de emellett mézet és több, az emberek számára fontos anyagot (propoliszt, méhviaszt, méhpempőt) készítenek. Magyarország „nagyhatalomnak” számít a méztermelésben, hiszen Európában csak a spanyolok előznek meg bennünket. Évente mintegy 25 ezer tonnát szállítunk külföldre, ami a világ mézkereskedelmének nagyjából öt százaléka.
„Emlékszik a Muzsikás zenéjére, amely a Másfélmillió lépés Magyarországon címadó dala is: Indulj el egy úton?” – kérdezte, miközben nekivágtunk az Óbuda fölött magasodó hármashatár-hegyi kapaszkodónak Garancsi Istvánnal, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökével. Rockenbauer Pál rendező történelmet csinált a filmjével, amelyen azután egy korosztály felnőtt, s megváltoztatt a az országról kialakult képünket. Abban a világban, amikor nem lehetett utazni, csak gyalogolni, így ismerhettük meg hazánkat, a tájegységeket, az embereket.
Változatos földrajzi tájakon végzett erdő- és vadgazdálkodás, több mint kétszázötven kirándulóhely, kisvasutak, erdei iskolák, turisták és kirándulók százezrei. Mindez az ország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. jóvoltából.
A tölgy nemzetségbe (Quercus) 400–450 fajt sorolnak a botanikusok. Nagy részük az északi féltekén él, egyaránt van köztük trópusi, mediterrán és mérsékelt égövi. Hazánkban leggyakrabban a kocsányosés kocsánytalan, a molyhos és a csertölggyel találkozhatunk. Ezeket a későbbiekben mutatjuk be részletesen Most maradjunk csak a nemzetségnél!
Nagy András örkényi erdész 1978-ban találkozott Verebes Sándor faesztergályossal Lajosmizsén. Nála ízlelte meg e munka örömét, s ezzel egy életre szóló nagy kaland részese lett: a fa rejtett rajzolatának felfedezése, feltárása immár hosszú évtizedek óta sok izgalmas percet, örömöt okoz számára.
Mindannyiunk érdeke, hogy a megmaradt természetszerű erdők helyét ne invazív, azaz az eredeti növény- és állatvilág elemeinek a kiszorítása után nagy területeket elfoglaló, idegenhonos fafajok uralta erdő váltsa fel. E fajok terjedésének a megakadályozásában fontos szerep hárul az erdészekre.
Aki fát ültet, erdőt telepít, felújít, az a jövőért tesz. Így gondolkodott gróf Ambrózy-Migazzi István, amikor belelátta a Vas megyei Jelihálás területébe a jövő csodálatos növénygyűjteményét, és eszerint cselekszik a Jeli Arborétumot kezelő Szombathelyi Erdészeti Zrt. is. A Kám határában fekvő arborétum május közepén a legszebb, amikor a több ezer rododendronbokor a legkülönfélébb színekben pompázik.
Az első világháború harmadik esztendejében, 1917-ben a kormány arra kényszerült, hogy a hátországi nehézségek mérséklésére az erdőgazdálkodásban is fokozott ellenőrzést, tervelőírásokat vezessen be. Előbb csak a fakitermelési engedélyek egyszerűsítését, majd a kötelező erdőkitermelések elrendelését alkalmazta. Végül a Magyarországi Faértékesítő Hivatal 1918-as életre hívásával minden fatermék forgalmát ellenőrizte, illetve – a hiánygazdasága jellemzően – magához vonta.
Végre itt a gyönyörűséges kirándulások ideje! Az élettől zengő erdőben való túrákhoz igazán egészséges, nagyon finom és nem utolsósorban olcsó útravalókat kínálunk. Régi háziasszony-tanácsadó könyvekből nem maradhatott ki az „útravaló-pogácsa” receptje, hiszen anélkül nem indulhatott senki útra. Tegyünk így mi is és süssük meg otthon a hátizsákba valót. A különféle olajos magvakkal dúsított pogácsák, kenyerek, kiflik nem csak finomak, de egészségesek és táplálóak is egyben.
Feltöltődés, sok napsütés, mind több szabadban töltött program. Mindenekelőtt ezeket várjuk a tavasztól. A virágporra érzékenyeknél azonban a felhőtlen örömhöz üröm is társulhat, nevezetesen az allergia. Nekik sem kell azonban bezárkózniuk, a kellemetlen tünetek enyhíthetők.
A Királyréti erdei vasút idén 120 éves, nem véletlen tehát, hogy a sorozatot éppen vele kezdjük.
Szemben a sokak által gondolt tévhittel, az erdészek, erdőgazdálkodók tevékenysége messze több annál, hogy az erdőt járják, és kivágatják a fákat. Sőt, az alaphivatásuk is egyre összetettebb, az erdőgazdálkodáson, természet- és környezetvédelmen kívül mind nagyobb hangsúlyt kapnak benne a közjóléti feladatok. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársainak szerepvállalása pedig talán még ezeken is túlmutat. Lássuk a példákat!
Cseke Péter színész, rendező, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója sok szállal kötődik a természethez. Így született az a különleges előadás, amit múlt nyáron a Kecskeméti Arborétumban mutattak be. Az Újvilág Passiót társszerzőként és rendezőként is jegyző művésszel a nagy formátumú passiójáték műhelytitkairól, és kedves erdőiről beszélgetünk.
A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülve a böjt az önmegtartóztatás, lelki önvizsgálat ideje. Ám a gyermekek, fiatalok a régi időkben sem tudták kerek negyven napon át megtartani a csöndet, tavaszváró játékos mulatságokat rendeztek a faluszéli réteken. Így van ez manapság is, legalábbis az állami erdőgazdaságok erdei iskoláiban, természetismereti központjaiban, kisvasútjain. Hosszú téli alvás után minden tavaszelőn megelevenedik az erdő, a rét, és nem csak a madarak énekétől hangos a környék.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
