Oldal 69/77
Bármilyen jól bevált és népszerű növény, értékesítését segítheti az újszerű megjelenés. A kerti cserepes krizantémből a szakemberek különleges összeültetéseket készítettek, tulajdonságaiknak megfelelően. Az első eredményekről a Gartner Börse c. német szaklapban olvastunk.
Füstös Zsuzsanna nevét leghamarabb nemesítőként a hagymatermesztők ismerték meg. Később egyetemi oktató, szaktanácsadó is lett, jó tíz éve pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (volt OMMI) Kertészeti Növények Fajtakísérleti osztályának vezetője. Szakmai tevékenységét az utóbbi egy évben két díjjal is elismerték, ebből az alkalomból beszélgettünk vele.
Bakonyi Károly szőlőnemesítő emlékére szobrot avattak halála második évfordulóján Cserszegtomajon, a Pannon Egyetem Georgikon Karának kísérleti telepén. Az ünnepségen Pálmai Ottó, a Georgikon Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a megjelenteket, a családot, az egykori tanítványokat, a borlovagrendeket és a Bakonyi Károlynak díszpolgári címet adományozó három település – Csopak, Keszthely és Cserszegtomaj – képviselőit.
Dr. Diófási Lajos, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egykori igazgatója sajnos már nem élhette meg a 83. szüretet.
A FruitVeB szakmaközi szervezet rövid olaszországi utat szervezett a kései kajszifajták megtekintésére. Szerettük volna a gyümölcsöt nemcsak hűtőházban, hanem a fákon látni. A magyar termesztőket érdeklő francia fajtákat Bolognától 60-70 km-re délkeletre, a Dalmonte faiskola Brisighella-környéki referencia-kertjeiben nézhettük meg, Nicola Dalmonte vezetésével.
Területét és lakosságát tekintve Ukrajna nagy ország, de nem gazdag: az egy főre jutó 3 ezer dolláros GDP a magyarnak a negyede és az orosznak is csak a fele. Ennek megfelelően az élelmiszer-kiadások részesedése a háztartások költségvetésében igen magas, 57 százalékos és az alacsony jövedelem meghatározza az élelmiszer-fogyasztás szerkezetét is.
Nincs másik zöldségféle Németországban, ami ilyen közkedvelt, viszont ennyire kevés belőle a saját termesztés. A paprika egész évben a leggyakrabban vásárolt zöldségek tízes listáján található, főzik, nyers salátákba teszik és rágcsálnivalónak sem utolsó. Az egész éves kereslet és az elenyésző saját termesztés miatt igen fontosak a piacon az exportáló országok, elsősorban Spanyolország és Hollandia. Magyarország az ötödik a beszállító országok sorában, és az igazán nagy exportőrökön kívül Marokkó is megelőzi. A Gemüse c. szaklapban Birgit Rogge a német paprikapiacot elemezte, abból idézünk.
Az emlékezetesen alacsony árakat eredményező, túltermeléses tavalyi év után az idén Európa minden nagy termesztőtáján kevesebb a vöröshagyma, és több helyen minőségi gondok is felléptek. Arra is rávilágítnak ugyanakkor a számok, hogy a hazai hagymatermesztés nagyságrendje nem több, mint amennyit egy-egy nagy termelő országban évenként ingadozik a vetésterület, vagyis az európai helyzet ismerete nélkül, önmagában szinte semmilyen következtetés nem vonható le az itthoni állapotokból. A Bejo Zaden és hazai forgalmazója, a Rit-Sat Kft. által szervezett békéscsabai nyílt napokon olyan szakemberektől hallottunk némi időszerű kitekintést, akik közelről ismerik Európa hagymapiacának egy-egy szeletét.
Muzsikáló erdőt reméltek a Galyatetőre látogatók július 6-án. Az idén immár kilencedik alkalommal megrendezett program ugyanis aznapra erdei koncertet kínált, méghozzá rangos, különleges művészvendéggel, a vajdasági hegedűvirtuóz, Lajkó Félix közreműködésével.
Az ország legkorosabb kocsányos tölgye a maga két évszázadával, szinte érintetlen természet az Ormánságban és a Kelet-Mecsekben, kétezer éves történelem ma is látható nyomai, hazánk egyik legjobban kiépített turistaútvonal-hálózata, több mint kétszáz forrás, növényritkaságok, erdei kisvasút, Magyarország első erdei kalandparkja – és még mi minden, ami felfedezésre várhat a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken Baranya megyében! Lehet a turista bakancsos, kirándulhat kerékpárral, autóval, kenuval, netán lóval, biztos, hogy maradandó élményekkel gazdagodik e változatos szépségű vidéken.
Vonzó megjelenésük, törékenységük, könnyed és szabad röptük révén talán a nappali lepkék állnak hozzánk a legközelebb az egyre fogyatkozó vadon élő állataink közül. Főként erdőn-mezőn járva, vagy a nagyvárosi parkokban találkozhatunk velük, de akár saját kertünkben is megfigyelhetjük őket. Emellett tehetünk is azért, hogy e csodaszép lényeket unokáink ne csak a mesékből és a múzeumok tárlóiból ismerjék.
Ki gondolná, hogy ma már az ország szinte minden területén elterjedt fácánt a rómaiak szándékosan telepítették be hazánkba, azaz nem számít őshonos fajnak? Az évszázadok során több hasonló eset történt, az akarva-akaratlanul betelepített fajok száma pedig rohamosan emelkedett az utóbbi időben. Emlősállataink közül az új jövevények legtöbbje a hajdani prémesállat-telepekről elszökött egyedek leszármazottja. De akad közöttük olyan is, amelynek valamelyik felmenője hajdanán megunt házikedvenc volt. Az erdeinkben élő mosómedvék mindkétféle őssel „büszkélkedhetnek”.
Rohanó világunkban mind gyakrabban fordulunk a természethez segítségért, hogy megértsük környezetünk és önmagunk változásait. Újra tanuljuk, mily sokat ér egy kis elcsendesedés, mely helyreállítja zaklatott lelkünket. Keressük a tiszta „forrásokat”, próbáljuk kizárni azt a rengeteg civilizációs ártalmat, ami megbetegít bennünket. A természet erejét fedezhetjük fel a gyógyító növényekben is.
A klímaváltozás tényének elfogadását egyebek között az nehezíti, hogy nem érzékeljük a lassú változást. Nem látjuk a pusztuló erdőket, amelyekről mind gyakrabban olvasunk. Ugyanakkor a változást fokozatosnak képzeljük: évről évre majd egy picivel melegebb lesz, gondoljuk. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a változás hullámzásszerű, s a hullámvölgyek között akár húsz év is eltelhet. Az erdők pedig valóban pusztulnak, csak körültekintő munkájuk részeként az erdészek mindig eltávolítják az elhalt fákat, facsoportokat. Mátyás Csaba akadémikus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a klímaváltozásról sokkal többet árul el, hogy hogyan követik egymást a szélsőséges időjárási időszakok, mint az átlaghőmérséklet alakulása.
Írásunk címe a 20. század elején még nem lehetett volna a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. jelmondata, hiszen az alföldfásítási programot megelőzően az ország középső, löszös-láposfutóhomokos vidékén alig volt erdő. Kaán Károly 1919-es jelszavának: „Erdőt az Alföldre!”, s a mindenkori erdészek áldozatos munkájának köszönhetően, a helyzet azóta óriásit javult, jelenleg 56 ezer hektár erdőt kezelünk Bács-Kiskun megyében.
A mindennapi életünk részévé vált mobiltelefont ma már messze nem csak kapcsolattartásra használhatjuk. Az okos készülékcsodák navigálnak, informálnak, figyelmeztetnek, helyettesítik a telefont, a noteszt, az ébresztőórát és úgy tűnik, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Egy egészen új fejlesztés például az erdészek munkáját könnyítheti, gyorsíthatja.
Egy határszéli kis faluban nagy dolgok esnek. A Békés megyei Kötegyánban megszületett az ország egyik leggazdagabb szabadtéri szobor- és kopjafagyűjteménye, méghozzá a helyi Baráti Kör Egyesület munkájából. Hivatásos alkotók és lelkes műkedvelők közösen munkálkodnak a művésztelep fafaragó táboraiban, s ennek nyomán a település időről időre újabb köztéri alkotásokkal gyarapodik. A mozgalom elindítója és megszállott szervezője, Ungvári Mihály sokoldalú ember. Erről nem csak fafaragásai és sajátos technikával festett ikonjai tanúskodnak, de néprajzi érdeklődése, és a határokon átnyúló népes baráti köre is.
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően hazánkban részben az 1852. évi osztrák (Erdély), részben az 1812. évi erdőtörvény maradt érvényben. Ezek azonban sem gazdasági, sem erdészett udományi szempontból nem feleltek meg a kor követelményeinek. A tőkés átalakulás „erdőfaló” tevékenységét ugyanis nem tudták megakadályozni. Másrészt pedig az 1860-as évek erdészett udományát össze sem lehet hasonlítani az 50 évvel korábbiakkal. Szükség volt tehát egy újabb törvényre.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
