Oldal 61/78
Nagy értéke erdeinknek az a sok érdekes fafaj, amelyek nem feltétlenül alkotják az állományok gerincét, jelenlétükkel mégis nagymértékben gazdagítják az erdőket. Talán ezért választott ák az idén – rendhagyó módon, nyílt szavazással – az év fájának e kevésbé szembetűnő „szürke eminenciást”.
A magyar történelemben, így a hazai erdőgazdálkodás történetében is döntő jelentőségű volt a 600/1945. ME. számú rendelet „a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. Az 1945. március 18-án megjelenő intézkedés szerint a 100 kataszteri holdon (kh) felüli magánerdők, továbbá a hozzá tartozó vasutak, faipari üzemek stb. kincstári, későbbi elnevezés szerint köztársasági, nemzeti, majd állami tulajdonba kerültek.
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, hazai szokásai a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Különféle játékok szintén kötődnek a farsanghoz, mint a maszkos alakoskodások.
Az ipari forradalom óta a vasparipák nem csupán a lakott települések összekötésében váltak kulcsszereplővé. Mind beljebb jutott ak a természetben, hogy követ, fát és más nyersanyagot szállítsanak a szélrózsa minden irányába. A lehető leggazdaságosabb működéshez idővel létrejöttek a keskeny nyomközű erdei vasutak, közismert néven kisvasutak. Mára ugyanakkor csupán az egykor működött vonalak töredéke maradt fenn, és azok is elsősorban vidám utasokat szállítanak. Sorozatunkban ezeket mutatjuk be.
Nem tudom, mi vezethetett ahhoz, hogy családok hónapokig spórolnak, vagy hitelt vesznek fel drága ajándékok vásárlásához, ámokfutóként járják a bevásárlóközpontokat csillogóvillogó karácsonyfadíszekért, „műanyag” élelmiszerekért, agyonreklámozott játékokért. A négyhetes advent éppen az elcsendesedés, a megtisztulás, a várakozás időszaka, hogy karácsonykor békében, örömmel tudjon együtt ünnepelni a család. Tanulságos lehet felidézni néhány régi szokást.
A megye adott ságainál fogva is szerencséje van a Zalaerdő Zrt.-nek, hogy olyan területeket kezelhet, mint a nagykanizsai Csónakázó-tó környéke, a zalaegerszegi Alsóerdő, benne az Azáleás-völggyel, vagy a Kistolmácsi tó, a Budafai és a Sohollári arborétum és a méltán híres vétyemi ősbükkös. Az erdőgazdaság kezelésében lévő erdőterületek mintegy tizedét teszik ki a közjóléti rendeltetésű és védett erdők, ahol évszaktól függően mindig talál valami érdekességet az arra járó turista.
Több millió lépés van a lábaiban, egyebek között megjárta a Himaláját, a kaliforniai Sierra Nevadát, Perut, és a sokak által El Caminónak nevezett spanyol Szent Jakab zarándokutat. Legutóbb Írországban gyalogolt 600 kilométert, de nem szabad elfelejteni, hogy 1987-ben az Országos Kéktúrát, majd 2008-ban az Országos Kékkört is teljesítette. Papp János színművész, a Centrál Színház tagja, vándorszínész – ahogy kollégái és barátai nevezik – minden egyes vándorlásáról útinaplót vezetett , amelyeket már nyomtatott formában is olvashatunk. Mint mondja, kedvence az őszi erdő. Szerinte ugyanis ez az évszak nem a természet halálát hozza, épp ellenkezőleg, a megnyugvását a közelgő tavasz dolgos hónapjai előtt.
A 22 állami erdőgazdaság hasonlóan gondolkodik abban, hogy közjóléti beruházások mellett a hitélet gyakorlásához is szeretnének teret nyújtani a vallásturisztikai fejlesztésekkel. Hozzájárulva ahhoz, hogy a keresztény kultúra évezredes múltja megmaradhasson a következő nemzedékek szemléletében és folytatódjon a hitélet gyakorlása. Most induló sorozatunkban ezekre a fejlesztésekre, programokra térünk ki. Bevezetésül Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke gondolatait adjuk közre.
Több egér- és pocokfaj is él az erdőkben. Életmódjukból és méretükből adódóan ugyan nehéz őket lencsevégre kapni, kártételük annál szembetűnőbb lehet főként a fiatalabb állományokban. A leginkább ugyanis a növények magjaival, hajtásaival, terméseivel, a facsemeték és idősebb fák gyökér- és kéregrészeivel táplálkoznak. A természet törvényei azonban ez esetben is érvényesülnek, ahol sok az apró rágcsáló, ott felszaporodnak a rókák, és mivel a legfontosabb táplálékaik éppen a pockok és egerek, az utóbbiak által okozott kár ugyancsak mérséklődik. A rókák jelenléte tehát erdészeti szempontból kedvező.
Létezik az országban néhány olyan erdőterület, amely elsősorban honvédelmi érdekeket szolgál, de a természetvédelem, az ökoturizmus és az ehhez anyagi forrásokat teremtő erdő- és vadgazdálkodás szempontjait természetesen ott is figyelembe kell venni. Ilyen a Süttői Erdészet, amely Komárom-Esztergom megyében a Duna-parton fekvő Süttőt és a Gerecse-hegység déli részén található Tardost összekötő országút két oldalán terül el az összefüggő, mintegy 70 négyzetkilométer kiterjedésű erdőtömbben.
A Somogy megyei Mesztegnyői Erdei Vasutat (MEV) a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. működteti. A vonat a Somogy megyei Mesztegnyőből a Búsvári erdőt, a Boronka patakot és a Búsvári halastavat érintve, majd újra erdőben, Szúnyogváron, Repcehomokon és a Hajmáslápi halastavat kett észelő töltésen haladva, az utolsó két kilométeren pedig évszázados gyertyános-tölgyesek, cserestölgyesek alatt gurulva érkezik Felsőkak végállomásra.
Hamar rájöttem, hogy valami egészen jó dolog történhetett a gyerekkel, miután hazajött az erdei iskolából, s gondolataiba meredve ült tovább a kanapén. Aztán jöttek a hétvégi közös kirándulások, a gyalog- és biciklitúrák, sőt a sátorozás igénye. Szinte csak úgy „magától”.
Az 1980-as években a környezeti nevelés szemléletével és eszközrendszerével gazdagodva újraszerveződtek az erdei iskolák. A ’90-es évek derekától pedig bekerült az erdei iskola program a Nemzeti Alaptantervbe, s a helyi pedagógiai programokba. Azok megvalósításához pedig oktatási minisztériumi pályázati forrásokat is lehetett szerezni. A helyzet azonban azóta változott.
Sokoldalú, színes személyiség, akit már megelőzött a híre. Sokan furcsa szerzetnek tartják, aki erdészből vedlett borásszá, s a szőlészetet az anyatejjel magába szívva vált az erdők szerelmesévé. Aki csillagport hint a hordóiba, hogy tündéreket idézzen meg a pince mélyén, majd halk szóval kicsalja őket a fák közé. Sokak szerint erdészek közt a legjobb borász, borászok közt a legjobb erdész. Nem véletlenül választották Kaló Imrét, az Egererdő Zrt. munkatársát 2011-ben a Borászok Borászává.
Budapest tágabb körzetében 65 ezer hektáron gazdálkodva biztosítja a fővárosiaknak és az agglomerációban élőknek a tisztább levegőt, a természetben való felüdülés, a természetközeli élmények lehetőségét. Szakszerű erdőgazdálkodással és közjóléti fejlesztéseivel egyre vonzóbb és látogatott abb turisztikai célpontokat alakít ki a kezelésében lévő erdőterületeken: a Pilisi Parkerdő Zrt.
Az utóbbi évek aszályos időjárása rendkívül kedvezőtlenül hatott erdeink egészségi állapotára. Az ország több táján tapasztalhatjuk, hogy összefüggő területeken nagy mennyiségű fa száradt ki. Az egyik legjelentősebb pusztulásnak a Keszthelyi-hegység feketefenyveseiben lehetünk tanúi; a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete által kezelt erdők mára mintegy 4000 hektáron szenvednek a szárazságtól. A gondra az erdészek igyekeznek a legjobb megoldást alkalmazni, amelynek a beteg egyedek kivágása is része. Ne ijedjünk azonban meg, az erdők nem tűnnek el, csak átalakulnak.
Izgalmas időutazáson vettem részt a minap. Pár röpke órára visszarepülhettem a múltba egy derűs kedélyű mesélő és néhány antik repülőgép-modell jóvoltából. Vendéglátómról, a 92 esztendős Míg Pálról legendák keringenek modellező berkekben. Ő a magyar repülőmodellezés doyenje, akinek keze alól saját tervezésű, gyönyörű megmunkálású versenygépek kerülnek ki mind a mai napig.
„Legyen ez a karácsony nemzeti felemelkedésünk boldog ünnepe, s karácsony estéjén a kárpáti, a bihari bükkfa patt ogó tüzénél s a felszabadult magyar földön termett karácsonyfa díszes lombjai alatt megerősödött nemzeti öntudatt al adjunk hálát az Egek Urának, aki széttörte az országunkra gyarló emberek által font trianoni békét” – hangzott el 1940. karácsony estéjén a rádióban. Az 1938-ban kezdődő „országgyarapítás”, mai szóhasználatt al országrész-visszacsatolások idején a magyar erdőgazdálkodás sajátos helyzetben volt.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
