A vadmacska leginkább ott érzi jól magát, ahol a háborítatlan sűrűben nyugodtan pihenhet a magasabban lévő ágakon, s kikijárhat a kisebb legelőkre, rétekre vadászni.
Nyulat, pockot, madarat
A táplálékbőségtől függően 100-500 hektáros territóriumot birtokol egy-egy állat, s a nőstények általában sokkal jobban ragaszkodnak ezekhez a területekhez, mint a kandúrok. Akárcsak a házimacska, ők is vizeletükkel és ürülékükkel jelölik a határokat. Leginkább a vadászterületet jelzik, nem feltétlenül a birtokhatárt, s ezzel arra figyelmeztetik fajtársaikat, hogy nincs semmi keresnivalójuk arrafelé.
Egy-egy példány életmódja leginkább a lehetséges zsákmányállatok összetételétől függ. Amikor még jelentős számban éltek nálunk az üregi nyulak, főként velük csillapították éhségüket a vadmacskák. Ahogyan viszont a szúnyogok által terjesztett mixomatózis nevű betegség hatására az üregi nyulak száma csökkent, átalakult a zsákmánylista összetétele is. Napjainkban a kisebb emlősök közül leginkább a mezei pockot eszik a vadmacskák, de említésre méltó az elfogyasztott erdei egek száma is. Madarakból a fiókától kezdve a kifejlett fácánokig szinte mindent elejtenek.
A különféle állatfajok zsákmányolásához különböző vadászati módszereket alkalmaznak. Van, hogy hosszú órákon keresztül várakoznak prédájuk üregének bejáratánál, s az adott pillanatban hatalmas ugrással vetik rá magukat áldozatukra. De ha kell, hangtalanul egészen közelre becserkészik a kiszemelt állatot. A vadászatok jelentős hányada nem jár sikerrel. Általában a legyengült, beteg példányok végzik a macska karmai között, így ezek eltávolításával fontos szerepet tölt be a természet rendjében.
Mi a pacsmagolás?
A vadmacskák pacsmagolásának ideje, azaz a párzási időszak az időjárástól függően általában januárban elkezdődik, és április végéig tart. A párok 2-3 hétig vannak együtt, és ez idő alatt sokszor párzanak. Az anya 63-66 napi vemhessége után egy biztonságos sziklaüregben vagy nagyobb odúban, ritkán farakás alatt hozza világra 2-5 vak kölykét. Az apróságok gyorsan növekednek, így anyjuk már 2-2,5 hónapos korukban vadászni tanítja őket. Négy hónaposan már képesek az önálló zsákmányolásra, de többnyire öt hónaposak már, mikor a család felbomlik. Ha a fiatalok korán elpusztulnak, a nőstény hamarosan újra ivarzik, így előfordulhatnak júniusi, júliusi almok is. Bár a vadmacska már tíz hónaposan ivarérett, a fiatal kandúrok csak a második életévükre erősödnek meg annyira, hogy a vetélytársakat távol tartva a nőstényektől pározzanak.
Szilveszter a tudomány szolgálatában
A vadmacska gyakran kereszteződik házimacskával, ezért a teljesen tiszta vérvonal egyre ritkább, a fajmegőrzés érdekében fogságban szaporításra is szükség lehet. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkjában is megcsodálhatunk egy tiszta vérvonalú vadmacskát. Az intézmény munkatársai a hajdani hollóröpdét alakították ki a Szilveszter nevet viselő kandúrnak. Hatalmas ágrendszert építettek a tágas férőhelyre, ahol kedvére kúszhat, mászhat. Bár nevére nem hallgat, intelligenciája kimagasló, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a látogatók tömegéből messziről felismeri gondozóját. Hatalmas ugrással veti magát eledelére, mely baromfik, kisemlősök húsából és tőkehúsból tevődik össze. Emellett a jó emésztéshez rendszeresen megkínálják egy kevés búzacsírával, illetve zöldséggel.
Szilveszter több tudományos kísérletben is részt vesz: a gödöllői Szent István Egyetem munkatársai különböző illatanyagokat és szőrcsapdákat teszteltek vele. Ezeket az eredményeket a vadonban élő vadmacskák életmódjának, szokásainak, illetve rokonsági fokának vizsgálatánál fogják felhasználni, így a vadaspark egyede is hozzájárul ahhoz, hogy faját minél alaposabban megismerhessük a vadonban.
