Oldal 59/80
Idei harmadik műemlék-rekonstrukciós programját az országosan ismert búcsújáró helyen, Vértessomlón szervezte a Vértesi Erdő Zrt. Ezútt al a németek betelepítésének 280. évfordulója alkalmából, a Sarlós Boldogasszony-templom javára. A hagyományos búcsút az erdőgazdaság szakrális témájú kiállításokkal és kulturális programokkal egészítette ki, így létrejött a Székesfehérvári Egyházmegye Vértesi Espereskerületén belül az első Vértesi Templom Fesztivál.
A mobil kommunikációs eszközök térhódítása megállíthatatlan. Az évekkel ezelőtt megjósolt forradalom napjainkban is zajlik, és hazánkban is lendületesen fejlődik. Egyre többet használjuk mobiltelefonunkat, táblagépünket internetezésre, levelezésre vagy mobilalkalmazások révén munkára, játékra. Ezt tartott a szem előtt a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., amikor kifejlesztette az ingyenesen felhasználható, okostelefonokra és táblagépekre letölthető mobilalkalmazást.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A hazai gazdaságban új, középtávú tervezés, az első 5 éves terv (1950–54) egyik oldalon felkészülten, míg a másikon felkészületlenül, sőt szétz iláltan érte az erdészetet. Utóbbihoz tartozott az 1954-ig jellemző átszervezések, illetve az ezzel járó kádercserék időszaka. A nem szakemberek által irányított erdészeti egységek a szigorú tervutasítások maradéktalan, számszerűséges alapuló megvalósítására törekedtek. Annál is inkább, mert a szabotázs, a szándékos rongálás és más, az egész társadalomra kiterjedő „osztályharc” szükséges „kellékei” az erdőben is megjelentek.
Megfontoltságra és mély gondolatokra sarkalló nyarunk volt a maga hűvös eleganciájával, festői naplementéivel, dologra szólító délelőtt jeivel. Olyan nyár, amely nemesíti a lelket, s pallérozza az elmét. Az utolsó csepp nyári borral a magam részéről végérvényesen leszámoltam ezzel az évszakkal, s tervezgetni kezdtem dolgaimat: az ősz termi azokat a kincseket, amiket a tavasz meg a nyár érlel, ahogyan a jó gyümölcsösben is.
Aki hűséges négylábújával járja a vadont, annak különös felelőssége és kötelessége gondoskodni arról, hogy kutyája se másokat, se az erdő állatait, természeti értékeit ne veszélyeztesse.
Hosszú erdei séta után természetesnek vesszük, hogy megvizsgáljuk az egész családot: nem került-e valakibe kullancs. Kedvenc kutyánkkal ugyanezt kell tennünk, nehogy betegség legyen a kirándulás vége.
Már több mint száz éve fut a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút a kanyargós Szalajka-patak völgyében meredeken a Fátyol-vízesés felé. A térség természeti kincsei önmagukban is varázslatosak, kisvasúttal pedig még izgalmasabb a felfedezésük.
Kedves Gyerekek!Biztosan kirándultatok és sok élménnyel gazdagodtatok a nyári szünetben. Ezeket szeretnénk felidézni bennetek rajzpályázatunkkal, amelyet „Nyári élményeim az erdőben” címmel hirdetünk meg.
Az erdőben nemcsak a növényekről, állatokról, vizekről, de a múltban ott élő, tevékenykedő emberekről is tanulhatunk. A Pilis évezredek óta az ország kulturális és szakrális központja, mai napig kedvelt zarándokcélpont.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. működési területe számos országos hírű látnivalót, természeti és kultúrtörténeti kincset rejt magában. Írásunkban ezekből adunk ízelítőt.
Forgács Péter hosszú évek óta két város között osztja meg életét. Budapesten, a Római parton lakik, de a Győri Nemzeti Színház direktoraként a Rába-parti városban is otthonos. A prózai szerepei mellett énekes, zenés műfajokban is sikeres színész-rendezővel ezúttal nemcsak színházról beszélgettünk.
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat félévszázados működése során 1100 éjszakai lepkefaj több mint 10 millió egyedét határozták meg az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai, és ezzel több kutatási terület munkáját segítették.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által befogadott és nevelt gyerekek két csoportját fogadta nyáron a Budapesti Erdőgazdaság. A negyven fiatal az alapítvány különböző otthonaiból érkezett a cserkésztábor és az erdei iskola előnyeit egyesítő táborozásra.
Egy muzsikáló erdőben találkoztam Palya Beával. Csupa vibrálás volt, mint a falevelek tánca. Fény játszott a szemén: napsugár és belső fény. Mesélt világgá szaladó magakeresésről, a gyermek csodájáról, a tengervíz végtelenségéről. Elkísérő, visszaváró szelíd-vad tájakról. Mindenről, ami dallá érik benne, s ami sóhajjá, kiáltássá, csengő-bongó szép zengéssé válva kiárad belőle.
A Mátrában, a Kövecses-patak völgyében búvik meg a híres „fakanalas falu”. Mátrakeresztesen apáról fiúra száll a fakanálkészítés hagyománya, ami éppúgy szakmai fortélyokat rejt, mint a halasi csipke, a szegedi papucs, vagy a debreceni mézeskalács. A faluban sokfelé látni az udvaron farönköket, süppedős forgácsszőnyeget, s még a virágok mellé szúrt fakanálkarók is a háziak mesterségéről árulkodnak.
Szerencsés az a szakember, aki a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkért dolgozhat, hiszen az ország egyik legszebb területén gyakorolhatja hivatását: a betyárlegendákkal övezett Magas-Bakonytól, a változatos növény- és állatvilágú Keszthelyi-hegységen át a tanúhegyek és a „magyar tenger” varázslatos látképe által meghatározott Balaton-felvidékig.
Az akáccal kapcsolatos vita ráirányította a figyelmet az idegenhonos fajokra. Egész sor rovar- és növényfaj telepedett meg hazánkban az utóbbi évtizedekben. A fás szárúak közül a bálványfa okozhatja a legkomolyabb gondot erdeinkben, vagy akár a kertünkben.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
