Lapszemle

Kiváló a magyar vadhús

Habár hazánk vadászati nagyhatalomnak számít a lőtt vad mennyisége és minősége terén egyaránt, a vadhús fogyasztásában az utolsók közt „kullogunk” Európában. Évenként átlagosan alig negyven dekagramm vadhús kerül a tányérunkba. Tény pedig, hogy a szarvas, őz, vaddisznó húsa sokkal gazdagabb fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint bármely házi vágóállaté, miközben mindenféle növekedési hormontól és egyéb oltóanyagtól mentes. A magyar vad minősége ráadásul elismerten kiváló.

Az ellentmondásra hazánk egyik legnagyobb vadfeldolgozójában, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. soponyai üzemében kerestük a magyarázatot. „Svájcban egy szakember magyarázta el, hogy bár a történelmi hagyományok miatt náluk az osztrák vadhús népszerűbb, a témában kicsit is jártasabbak tudják, hogy a magyar vadhús a legjobb” – mesélte Csehkis Imre, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vadfeldolgozási ágazati igazgatója.

A vad csak akkor érzi jól magát, ha van tápláléka, dagonyázóhelye, látogatni tudja a sózókat, egészséges a létszáma – nincs túlszaporodás –, jók a genetikai adottságai. Mindez pedig megérződik a húsán is. Magyarország kedvező földrajzi adottságai, éghajlata, a különböző fás növénytársulások és mezőgazdasági kultúrák, valamint a szervezett vadgazdálkodás kitűnő életkörülményeket nyújt a természetes környezetben élő trófeás és szárnyas vad számára.

Fontos az élőhely

A soponyai üzembe főként a Dunántúlról érkezik az alapanyag. Nagyon jártasnak kell lennie azonban a szakácsnak vagy ínyencnek, hogy megérezze, az Alföldről vagy éppen a Bakonyból származik a feldolgozott vaddisznó, szarvas. Bár természetesen van különbség a származási hely szerint. A jó vadhúshoz az élőhely önmagában nem elég, abban benne van a vadász is. A magyar vadásztársadalom jól képzett, gondos gazdája a vadnak. Látva a beszállított vadat, kiderül, hogy szakszerűen vadgazdálkodik, és a puskáját is kiválóan alkalmazza. Jól szervezett, szakmailag felkészült társaság. Ugyanakkor a vadhús árában a vadászat csak kis részt képvisel. Megelőzi az élőhelyek kialakítása, az etetés, itatás, a vadlesek, vadászati körülmények kialakítása, az erdősítések védelme a vadkár megelőzésére, és több más tevékenység, amely komoly költséggel jár, és amelyet a vadgazdának ki kell gazdálkodnia.

Páratlan ízvilág

A csekély hazai éves átlagfogyasztás érthetetlen, hiszen a vadhús nemcsak rendkívül ízletes, hanem egészségügyi értéke is van. „Biojellegű” termék, más húsoknál egészségesebb, mivel több benne az ásványi anyag, a természetes hormon, magasabb a rost-, kevesebb a zsiradéktartalma, magas tápértékű fehérjék, értékes vitaminok találhatók benne. „Mi a terméksor végén állunk, az a feladatunk, hogy a bejövő áruból a legjobbat hozzuk ki” – hangsúlyozta Csehkis Imre, aki több külföldi nagyáruházban járva örömmel nyugtázta, hogy a fagyasztógondolákban „folyómétereken keresztül” magyar vadhúst kínálnak.

Méltán, hiszen páratlan ízvilág jellemzi, speciális gasztronómiai lehetőségekkel. Igazán különleges, és egyben fejedelmi ételek készíthetők a „szelíd vadfajok” szinte minden részéből, mindezek ellenére a mai vadgasztronómia megragadt a gulyások és a pörköltek szintjén. Könnyen, kis kockázattal és nagy tömegben elkészíthetők, de közrejátszanak ebben az anyagiak is, igyekezett rávilágítani a húsok közötti különbségre az igazgató. Kiváló a magyar vadhúsGerinc, comb és kevert termékek jellemzik a soponyai vadfeldolgozó kínálatát, természetesen mélyhűtött és előhűtött formában. Itthon is lenne lehetőség, hogy az olcsóbb vadhúst – a tarját, a nyakat – süssék, ne csak a drága szeletelt gerincet vagy a szűzpecsenyét. Ezek tárcsán vagy faszénen egyaránt grillezhetők. A fiatalabb állatok húsa azonnal, az idősebbeké pácolás után, hogy lazuljanak a rostok. Az olasz háziasszony vaddisznó-darálthússal készíti a spagettit, de fasírtot is szívesen tesz belőle az asztalra. Több bátorsággal kellene a magyar háziasszonyoknak hozzányúlniuk a vadhúshoz, hogy a rájuk maradt recepteket újra kipróbálják. „Érdekes, hogy hazánkban tartózkodnak a bőgési szarvastól, mondván, ilyenkor húsának kellemetlen az illata” – tért ki a különbségekre a szakember. Ugyanakkor nyugaton keresett, hiszen étkezés közben is tudni akarják, hogy vad került a tányérra.

Hírét viszik

Szerencsére múlóban van az a szokás, hogy csak télen vagy különleges alkalmakkor fogyasztunk vadhúst, és egyre többen ismerik fel a vadételek kedvező élettani hatásait. A divatba jött paleotáplálkozáshoz például nagyon jól kapcsolható a vadfogyasztás. Az utóbbi időkben érezhetően nőtt iránta az érdeklődés a gasztronómia, a kiskereskedelem részéről is. Ezt segítik a különböző főzőversenyek, gasztronómiai fesztiválok, így a VADEX Mezőföldi Zrt. idén ősszel is megrendezi az immár nyolcadik Országos Vadgasztronómiai Fesztivált Soponyán. Emellett keresik a továbblépés lehetőségét a közétkeztetés irányába is. Bár tudjuk, nem fognak kétnaponta vaddisznót, szarvast adni az óvodákban, iskolákban, mégis többször kerülhetne az asztalra feldolgozott áru, vagy a konyhákba tőkehús.

viniczai