Oldal 61/81
Hazánk legelterjedtebb tölgyfaja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Rendkívül formagazdag, és ezt tovább fokozza az a tulajdonsága, hogy a kocsányos és a molyhos tölggyel könnyen és szaporodóképesen kereszteződhet. Erre különösen az egyes fajok elterjedési területének határain van lehetőség.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Az erdészeti tudomány egyaránt erdősítésnek nevezi, ha a régi erdők helyett újakat ültetnek, vetnek (ez a felújítás), mint amikor az addig erdővel nem borított területeken ültetnek, vetnek fákat (ez az erdőtelepítés). A fásítás pedig az a tevékenység, amelyet erdőn kívül folytatnak, s az eredménye nem erdő, azaz az adott terület művelési ága nem változik.
Akik nem szeretik a tétlen aszalódást a napon, inkább vízi sportolással, evezéssel töltik a nyári szabadnapokat. Fontos, hogy a vízre szállás előtt az alapvető gyakorlati oktatást mindenképpen sajátítsuk el. Amíg nem ismerjük az evezés technikáit, semmiképpen ne menjünk ki egyedül a vízre. Emellett a napsütés elleni védelemre, és a csípések megelőzésére, kezelésére is készüljünk fel.
A nyarat egyértelműen a vízi sportok uralják. A hazai folyók azonban még a körültekintő és megfelelő vízi jártassággal rendelkező emberek számára is rejthetnek veszélyt. Aranyszabály tehát a víz tisztelete. A gyakorlatot és a vízbiztonságot pedig csak a hajóban töltött órák száma és a tapasztalat adja.
A Hegyköz szívében, a Kemence-patak völgyében viszi az utasokat Magyarország egyik legöregebb kisvasútja, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Pálházi Állami Erdei Vasút. A Zempléni Tájvédelmi körzet legszebb részein, Pálháza és Rostalló között, tíz kilométeres távon közlekedő kisvasút tavaly volt 125 éves.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapított a 1965-ben. A vállalat létrehozásával az volt a cél, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg. A honvédelmi rendeltetés következtében az erdőterületek eléggé szétszórtan helyezkednek el az ország északi felében. Ennek is köszönhető, hogy az erdészetek sok turisztikai látnivalóval büszkélkedhetnek.
Színház és természet között osztja meg életét Benkő Péter, aki máig aktív színész, miközben lovakat tart a Gerecse lábánál fekvő vadregényes, erdőszéli tanyáján. A szakmába húsz évesen robbant be népszerű tévéfilmszerepeivel, az erdő iránti vonzalma pedig gyerekkorától datálódik. Édesapja, a legendás színészegyéniség, Benkő Gyula nagy vadász volt, aki fiát is magával vitte a portyákra.
Ahol az erdő és a zene összefonódik. Jókedv, erdei értékek, művészetek, barátság, testi-lelki feltöltődés. Ezt ajánlja a Príma-díjas Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat június 28. és július 6. között.
A tolnai erdők mélyén járva ősöreg fák borulnak a fejünk fölé. Eltűnt települések régmúlt emlékei követnek lépten-nyomon. Az erdő a természet templomaként vesz körül. Őseink is ezt érezhették, amikor ezeken a helyeken kegyhelyeket emeltek.
Hazánk egyik legismertebb erdőlakója a keleti sün (Erinaceus roumanicus), amely lakókörnyezetünkben is gyakran felbukkan. Azt gondolhatnánk, hogy viselkedése, életmódja már nem rejteget újdonságokat a tudomány számára, pedig a mai napig is sok rejtély övezi.
A tölgynemzetség közel félezres rokonságában hazánkban a molyhos tölgy nő (Quercus pubescens) a legkisebbre. A felnyíló, ritkás bokorerdők meghatározó fafaja.
Egy apa két tíz év körüli gyermekével a februári szabad ég alatt töltötte a hétfőre virradó éjszakát a Börzsönyben. Az erdészek és a speciális mentők közös erővel kutatták fel a bajba jutottakat. Halljuk az ehhez hasonló történeteket a távoli hírekből. Vajon velünk is megtörténhet hasonló? Célszerű minden esetre felkészülni.
Hazánk Formula–1-es autóversenyzője – e meghatározásra csak egy jó válasz létezik: Baumgartner Zsolt. Eddig ugyanis csak neki sikerült bekerülni a száguldó cirkuszba, és nem is akárhogyan, 2004-ben a Minardi csapat pilótájaként az indianapolisi futamon megszerezte Magyarország első és azóta is egyetlen pontját a világbajnokságok történetében. Az élmény örök, a dicsőség óriási. Életét ma már jórészt a pályán kívül éli. A kevésbé feszített tempónak köszönhetően több ideje marad a kikapcsolódásra, és azt jórészt a szabadban teszi.
Az ország természeti, történelmi, kulturális és szakrális kincsekben, emlékekben gazdag területén gazdálkodik a Vértesi Erdő Zrt. A helyi erdésztársadalom büszke a Vértes számtalan kis ékkövére, ezért erejéhez mérten támogatja azok megőrzését, miközben a 21. század elvárásai szerint folytatja ősi hagyományokon alapuló szakmáját, az erdő- és vadgazdálkodást.
A tavaszi nagytakarítások ideje az erdőkben is lejárt, a turistautak karbantartása és a szemétszedés azonban rendszeres. Volna más helye is az erre költött pénznek; de amíg a környezettudatos magatartás nem válik általánossá, be kell illeszteni az erdőgazdaságok napi teendői közé.
Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára tavaly a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Beruházásainak köszönhetően kilátók és tanösvények újultak meg, erdei iskolát korszerűsítettek, valamint kiállítást és rajzversenyt szerveztek. Harmóniában a kormány Bejárható Magyarország programjával, a VERGA Zrt. idén áprilisig több mint félmilliárd forintot fordított e közjóléti fejlesztésekre, hogy tovább növelje a térség vonzerejét, avagy még közelebb hozza a természetet az emberekhez.
Az erdőmérnök az utolsó polihisztor, hiszen az egyetemen éppúgy tanul földmérést és útépítést, mint növény- és állattant, valamint ökológiát, és ezeket az ismereteket hasznosítja is a munkája során. A negyven kilónyi könyv tartalmát persze senki sem hordja a fejében, viszont átfogó szemléletével tudnia kell, mit hol keressen, tartja Kárpáti László Bedő-díjas erdész. A Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatójának határozott véleménye van az erdészet és természetvédelem sajátos kapcsolatáról is, amit velünk is szívesen megosztott.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
