Archívum

Oldal 60/78

KIVÁLÓ A MAGYAR VADHÚS

Habár hazánk vadászati nagyhatalomnak számít a lőtt vad mennyisége és minősége terén egyaránt, a vadhús fogyasztásában az utolsók közt „kullogunk” Európában. Évenként átlagosan alig negyven dekagramm vadhús kerül a tányérunkba. Tény pedig, hogy a szarvas, őz, vaddisznó húsa sokkal gazdagabb fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint bármely házi vágóállaté, miközben mindenféle növekedési hormontól és egyéb oltóanyagtól mentes. A magyar vad minősége ráadásul elismerten kiváló.

A MÚLT KÖTELEZ

Keveseknek adatik meg, hogy egy több mint 130 éves múltra visszatekintő iskolát vezethessenek, és az egyik legnagyobb erdész, Bedő Albert szellemi örökségét ápolják. Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója közel két évtizede mozgatórugója az intézménynek. A Sopronban erdőmérnökként végzett, két éve Bedő Albert-díjjal kitüntetett szakember az elmúlt időszakban sokat épített, fejlesztett, ám amikor kérdeztem, elsősorban az őt körülvevő jó csapatot, a kiváló kollégákat említette.

ERDEI TÁRLAT – HORVÁTH DÁNIEL

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

AZ ELSŐ HÁROMÉVES TERV

Amikor hazánkban 1947 augusztusában elkezdték az ipar és a mezőgazdaság tervgazdálkodás szerinti fejlesztését, még nem tudhatták, hogy 1956 után második hároméves terv is lesz. Így egyszerűen csak hároméves tervnek nevezték, amelynek során az ország gazdaságát az 1938. évi szintre kívánták emelni. 1949 végén, a tervciklus lezárásakor Magyarország gazdasági mutatói itt-ott meg is haladták az utolsó békeévit, míg több helyen elmaradások voltak. Az erdészetben akkor jelentek meg az erdőgondnokok mellé rendelt „tervbiztosok”.

CSODAFEGYVERÜNK A SPORT

„Mens sana in corpore sano” – mondja a bölcs rómaI, vagyis ép testben ép lélek. Másik fordításban a közmondás így hangzik: edzett testben edzett lélek. A tanácsot érdemes lenne megfogadni, hiszen a sportban és filozófiában jeleskedő rómaiak tapasztalatai általában igaznak bizonyultak.

KALANDOKRA HÍV A ZSELICI CSÜHÖGŐ

A 113 éves almamelléki kisvasút a két 600 mm-es nyomtávolságú vasutunk egyike. A Zselici Csühögő csaknem 6 kilométeres szép panorámájú völgyben szállítja az utasait. Az élményeket fokozandó, Almamelléken, a 25-30 perces utazás kiindulóállomásán erdészeti és kisvasút- kiállítás, a végállomáson, Sasréten pedig patinás vadászkastély, a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola és az ősbükkösben vezető tanösvény várja a kirándulókat.

VADREGÉNYES TÁJAK, KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK

Tolna megye rejtett kincseit fedezheti fel, aki hozzánk ellátogat. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vagyonkezelésében lévő több mint 23 ezer hektáros, állami tulajdonú terület magában foglalja a Tengelici-homokvidék homoki tölgyeseit, ligetes erdeit, a Tolnaihegyhát nagy kiterjedésű, löszdombokkal tarkított cseres-tölgyeseit, a herceg Eszter-házyak gyulaji erdőtömbjét és páratlan vadállományát. Fő turisztikai vonzerejét a páratlanul szép, csendes környezet, a természet közelsége, vadregényes tájak, kitűnő borok, továbbá a kultúrtörténeti érdekességek és a remek termálfürdők adják.

MESEHÁZ AZ ERDŐSZÉLEN (INTERJÚ)

Budapest szívében, az Örkény Színházban találkoztunk Csuja Imrével. Próbáról jött, így Liliomfiról és Hamletről is beszélgettünk, de hamarosan a természetre fordult a szó. S ahogy a gyulaji erdőszéli tanyájáról, a patakról, vadakról, tüskés szederről mesélt, láttam, derűs, kedves mackóval van dolgom. Aki népszerű filmszerepek, rangos színházi alakítások, és több száz szinkronszerep után is boldogan veszi a kalapját, és indul rácsodálkozni a természetre.

VADMACSKA A HÁRS-HEGYI RENGETEGBEN

Még az erdészek között is kevesen vannak, akik már találkoztak a vadonban hazánk egyik rejtett életmódú ragadozójával, a vadmacskával. A faj egyedei, ha tehetik, kerülik az ember közelségét, éjszaka mozognak, s úgy tűnik, a természetközeli erdőgazdálkodás az életterük bővülésének

A SASOK SEM ÉLHETNEK FÁK NÉLKÜL

Az erdőt, mezőt járva egyre gyakrabban láthatunk magasban köröző sasokat. Még a laikus számára is úgy tűnik, hogy e hatalmas méretű ragadozó madaraink újra visszatérnek.

KORLÁTOZVA AZ ERDÕBEN?

Ma már egyre többen tudják, hogy az erdőt gyalogosan, saját felelősségére bárki szabadon látogathatja, sőt kerékpárral vagy lovon is élvezhetjük a természet szépségeit. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor korlátozhatják az erdő látogatását, sőt időlegesen lezárhatják a területet. De természetesen mindezt kizárólag a saját érdekünkben.

A FÁK TITKAI (INTERJÚ)

Kötetnyi ismeretet szőtt egybe a fák jelképrendszeréről, rajzfilmekben bontotta ki rejtett jelentésüket, pompás könyveket illusztrált a fák variációival Jankovics Marcell. Nemzedékek láthatták televíziós sorozataiban, hallhatták művészetről szóló előadásaiban, mi mindent üzennek nekünk a fák. A sokoldalú alkotó úgy olvas az erdő élővilágában, hogy mesékké, élvezetes képekké varázsolja azt, láthatóvá téve az ember és természet ősi kapcsolatát is.

VELÜK ÉBRED A TERMÉSZET

A téltemető mellett a hóvirágot (Galanthus sp.) is ismerjük már. A fekete hunyor (Helleborus niger) bár Magyarországon nem honos, a kertek gyakori dísze. Ez a növény annyira korai, hogy sokszor már decemberben virágzik! Innen ered közkeletű elnevezése: karácsony rózsája. Zöldesfehér virága később pirosas árnyalatúvá válhat. Tudományos fajnevét (niger) fekete gyöktörzséről kapta. Már az ókorban számon tartották gyógynövényként, de méregtartalmáról is nevezetes.

GYAKRAN MÉG HÓ KÖZÜL TEMETI A TELET

A borongós, hideg február végi napokon már mindnyájan várjuk a tavaszt. A határ még nem zöld, de a természetben már ott van ébredésének boldog ígérete. A tél utolsó hónapjában, amikor a napsugár egyre meredekebben esik a kopár, lombtalan erdők avarjára, csodálatos élet indul meg a földben. A várva várt tavasz érkezésének biztató, ha nem is mindig csalhatatlan jele a bimbófeslés.

TŰLEVÉL ÉS TÖLGYLOMB

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. logójában szereplő lucfenyőgally és tölgylomb a vasi erdészek által kezelt erdőket jelképezi. Bár Vas megye területének nagysága szerint csak a 17. a megyék között, az erdősültsége alapján az 5. a sorban. Területének több mint az egynegyedét (28%) borítják erdők. A megye állami erdeinek legnagyobb részét és az összes erdőterület mintegy felét Társaságunk kezeli, az Írott -kőtől a Kemeneshátig, a Vendvidéktől a Marcal-medencéig.

KOMBÁJN AZ ERDŐBEN?

Igen. A fakitermelés hagyományos gépei, eszközei mellett a korszerű technika vívmányai is helyet keresnek – és találnak – maguknak az erdőben. Végy egy komoly erőgépet, egy rendkívül erős, de ugyanakkor kifinomult mozgásra képes hidraulikát, egy fűrész-fejegységet, fűszerezd a legmodernebb elektronikával, és kész is a harveszter.

ÖRÖKSÉGÜK AZ ERDŐ SZERETETE

Muck Endrét a köznyelvben a mai napig a „soproni erdők atyja” névvel illetik. Az 1870-es években szudéta-németként Sopronba került szakembernek nemcsak megtetszett a környék, hanem komoly lehetőséget is látott a gyönyörű soproni erdőkben. A dinasztiaalapító erdésznek egy fia született, s három unokája is követte a pályán. Ők később Madasra változtatt ák a nevüket. Legfiatalabb gyerekként Madas Gabriella abban az időben lett erdész, amikor azt kimondott an férfias szakmának tartották.

PONT PONT VESSZŐCSKE

Különös, hajlékony-képlékeny állapota a fának a vessző. Ebbe szeretett bele egy fiatal szegedi lány, aki a két kezével akart alkotni, és vonzódott a fához, de úgy érezte, neki az túl kemény, férfias anyag. Horváth Kata vesszőfonómester immár tizenöt éve készíti a jellegzetes színű, szebbnél szebb kosarakat, minden rendű és rangú fonott alkalmatosságokat. Használati tárgyai sok háztartásban váltak kedvelt darabbá itt hon és messze földön.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 58
  • 59
  • 60
  • 61
  • 62
  • ...
  • 78
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.