Oldal 60/79
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A Szovjetunióban 1948. október 15-én fogadták el az ország, elsősorban a Kelet-Európai-síkság fásítási tervét. Ehhez csatlakozva a népi demokratikus országokban is tervkészítés kezdődött; hazánk egy év múlva, 1949 októberében mutatt a be a szovjet példa követését. Ahogyan akkor írták: a mi fásítási tervünk ugyanaz, mint a Szovjetunióé, csak méreteiben kisebb.
Olyan világban élünk, ahol az átlagemberek napi szinten alig mozognak. Az ülő munkavégzés, az esti televíziózás, az autóban, tömegközlekedésben ülve töltött idő odavezet, hogy izmaink észrevétlenül ellustulnak, fáradékonyabbá válunk, esetenként keringési, mozgásszervi panaszok lépnek fel. Ne várjuk meg, amíg valami fájni kezd!
A felnőtteknek javasolt napi 2-2,5 liter folyadékot táplálékkal és vízzel juttathatjuk be a szervezetünkbe. A szükséges mennyiséget egyéni adottságok és egyéb körülmények is befolyásolják, például a magas páratartalom, a hőség, az életkor, egy esetleges fogyó- vagy tisztítókúra, a fizikai munkvégzés vagy a sportolás.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében zakatol a Gemenci Erdei Vasút. Főként turistákat szállít, de a vízitúrázók kenuit, sőt még a kerékpárokat is elviszi. Magyarország egyetlen ártéri erdei vasútján faanyagot is szállítanak.
Kaszó. A Somogy megyei település neve egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozott an védett Baláta-tavat, az erdő mélyén megbúvó kisközséget a vadászházzal és a hozzá kapcsolódó üdülővel.
Színes, változatos életet él Csejtei Tamás, a PV TV tematikus csatorna vadászati főszerkesztője. Maga is szenvedélyes vadász, s amikor épp nem puskát, íjat tart a kezében, kamerával járja az erdőt és vadászfilmeket forgat. „Civilben” pedig a basszusgitár nyakát szorongatja a Back II Black együtt es oszlopos tagjaként.
A hazánk és a szomszédos térség zarándokhelyeit összekötő útvonalak közül kettő is a Vértesen át vezet. A Mária Útnak és a Gyöngyök Útjának egyaránt fontos állomása Majk.
A rágcsálók közül minden bizonnyal a hód gyakorolta a középkori magyar gazdaságra az egyik legnagyobb hatást. Ezt őrizzük helységneveinkben (Hódmezővásárhely, Hódoscsépány, Hodász), miközben Árpád-kori oklevelekben is gyakran szerepelnek a hodászok, a társadalomban különös megbecsülésnek örvendő hódvadászok. S úgy tűnik, a 21. században ugyancsak a figyelem középpontjába kell kerülniük ezeknek az izgalmas életű állatoknak.
Még ha nem is hallanánk nap mint nap a klímaváltozásról, sokaknak valószínűleg akkor is feltűnne, hogy mind gyakoribbak az időjárási anomáliák. Egyes években (2013/2014) szinte alig van tél, máskor pedig április közepéig tart, hogy aztán 1 hét alatt átadja helyét a kora nyári hőmérsékleteknek (2012/2013). Nyilván örülünk a szép hosszú ősznek, a fagymentes télnek, a korán jött tavasznak, mert legyünk őszinték, ennél jobb rezsicsökkentés aligha létezik. Az éremnek azonban (legalább) két oldala van…
Bár messziről jött, régóta része a mindennapjainknak. Jelenlétét, szépségét és hasznát mondókák, versek, népdalok zengik. Felhasználása sokrétű, így lépten-nyomon találkozhatunk fájával, illetve a belőle készült termékekkel. A fehér akác már hozzánk nőtt.
Lukács Sándor színművészt bő négy évtizede töretlenül kedvelik a nézők. Hírét vonzó karaktere, megnyerő orgánuma, remekbe formált alakításai éltetik, nem hangos botrányok. Népszerűségét csak fokozza, hogy köztudott róla: színházához, családjához egyként hűséges. Ezúttal arról mesélt, hogy milyen mélyen kötődik a természethez, az erdőkhöz, gyermekkora meghatározó helyszínéhez is.
Gyönyörű kilátás tárulkozik elénk Magyarország legmagasabb pontjáról, a Kékestetőről. Az erdővel borított hegyeket kőgörgeteges szűk völgyek szabdalják, azokat aztán a déli lankás lejtő szőlőbirtokai váltják fel elnyúlva egészen az Alföldig. E változatos táj a hétköznapi embereknek friss levegőt, üdítő kirándulásokat, egy finom pohár bort, esetleg jó gombázóhelyeket kínál, de az erdészeknek ez a föld a jövő lehetősége. Lehetőség, amelyet nagyapáinktól kaptunk, érték, amelynek megőrzése kötelességünk, és adomány, amelyet hálás szívvel, bizakodva adunk át gyermekeinknek. Ezen gondolatok összefoglalásával alakult ki az EGERERDŐ Zrt. szlogenje: Erdészek a jövő szolgálatában!
A természetbe simuló úton kerekezve gyönyörködünk a tájban az elsuhanó lombok között. Csak ritkán jut eszünkbe, hogy szorgos kezek évről évre folyamatosan vigyázzák az erdei utak állagát.
Habár hazánk vadászati nagyhatalomnak számít a lőtt vad mennyisége és minősége terén egyaránt, a vadhús fogyasztásában az utolsók közt „kullogunk” Európában. Évenként átlagosan alig negyven dekagramm vadhús kerül a tányérunkba. Tény pedig, hogy a szarvas, őz, vaddisznó húsa sokkal gazdagabb fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint bármely házi vágóállaté, miközben mindenféle növekedési hormontól és egyéb oltóanyagtól mentes. A magyar vad minősége ráadásul elismerten kiváló.
Keveseknek adatik meg, hogy egy több mint 130 éves múltra visszatekintő iskolát vezethessenek, és az egyik legnagyobb erdész, Bedő Albert szellemi örökségét ápolják. Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója közel két évtizede mozgatórugója az intézménynek. A Sopronban erdőmérnökként végzett, két éve Bedő Albert-díjjal kitüntetett szakember az elmúlt időszakban sokat épített, fejlesztett, ám amikor kérdeztem, elsősorban az őt körülvevő jó csapatot, a kiváló kollégákat említette.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Amikor hazánkban 1947 augusztusában elkezdték az ipar és a mezőgazdaság tervgazdálkodás szerinti fejlesztését, még nem tudhatták, hogy 1956 után második hároméves terv is lesz. Így egyszerűen csak hároméves tervnek nevezték, amelynek során az ország gazdaságát az 1938. évi szintre kívánták emelni. 1949 végén, a tervciklus lezárásakor Magyarország gazdasági mutatói itt-ott meg is haladták az utolsó békeévit, míg több helyen elmaradások voltak. Az erdészetben akkor jelentek meg az erdőgondnokok mellé rendelt „tervbiztosok”.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
