A sünt nem lehet összetéveszteni egyetlen más hazai emlőssel sem, hiszen hátát tüskék, azaz módosult szőrszálak borítják. Magunk is megfigyelhetjük, hogy a has felé haladva a kemény tüskék fokozatosan válnak sörteszerűvé, ott pedig puhább szőrszálakká. Egy-egy példányt 5-15 ezer tüske véd, amely tekintélyes súllyal nehezedne az állatra, ha tömör lenne. A tüskék belsejében azonban légüregek vannak, és ez nemcsak könnyebbé teszi a kültakarót, hanem egyben biztonságosabbá is. Adott esetben ugyanis a légkamrák lökésgátlóként viselkednek, s így a tüskék nem fúródnak például egy ütéskor az állat saját testébe.
Születéskor csupaszok
Mivel a hason nincsenek tüskék, az állat szinte teljesen össze tud gömbölyödni. A kis sünök teljesen csupaszon jönnek világra, hogy a tüskék ne sértsék meg az anyaállatot. Csak a születésük után néhány órával pattannak ki a bőr alatti, folyadékkal telt üregekből a világos ún. bébitüskék, majd néhány nap múlva a sötétebb színű állandó tüskék is megjelennek.
A tüske kiváló védelmet nyújt sok ragadozó ellen, viszont a tüskével borított területeket az állat nemigen tudja ápolni, tisztítani, így ezek valóságos terülj, terülj asztalkák a különböző élősködőknek. A sünöket gyakran ellepik a bolhák, kullancsok, emellett szép számmal támadják különböző belső élősködők éppúgy, mint a bennünket is veszélyeztető baktériumok. Ma még a tudomány számára megfejthetetlen a sünöknek az a különös magatartása, hogy időnként habzó nyállal kenik be saját hátukat. Ilyenkor úgy tűnik, mintha megvesztek volna. Lehetséges, hogy e furcsa viselkedésnek a párválasztásban van szerepe, de az se kizárt, hogy az állat így próbál az élősködőktől megszabadulni.
Demokratikus süntörvények
A sünök mellső végtagja igen erős, ezzel ássák ki kedvenc csemegéjüket, a földigilisztát, viszont gyors futásra nem képesek. Az eddig mért leggyorsabb sün óránként kb. 10 kilométeres sebességgel haladt, de erre is csak rövidtávon volt képes. Ha táplálékban bőséges a terület, naponta csak néhány száz métert tesznek meg, s a gilisztákon kívül főként meztelencsigákat fogyasztanak. Megfigyelték, hogy a fiatal sünök tápláléklistája sokkal szélesebb, mint a tapasztalt idősebbeké. Az előbbiek ugyanis kevésbé sikeresek a csiga- és gilisztavadászatban, így be kell érniük más eledellel. Mivel 1-1 területen meglehetősen ingadozó mennyiségben találnak táplálékot, a sünöknek nincs saját territóriumuk, tehát a „süntörvények szerint” az egyedek korlátozás nélkül bárhol vadászhatnak.
Ezt az állatot leginkább a nagytestű baglyok és a borz zsákmányolja. A baglyok kifordítják az összegömbölyödött sünt, míg a borz erős arcorrával behatol az összegömbölyödött állat tüskéi közé. A vaddisznó pedig egyszerűen összeroppantja a „sünlabdát”. A legnagyobb ellenségeik napjainkban mégis az autók, amikor áthaladnak az utakon. Az emberlakta zöldterületeken szerencsére növekszik a számuk, mivel ott igen gazdag táplálékforrás áll rendelkezésükre: a veteményeskertekben sok a giliszta, de előszeretettel megdézsmálják akár a kutya- és macskaeledelt is.
Ne zavarjuk
Ősszel a hőmérséklet csökkenésével a sünök egy védett vacokban összegömbölyödnek, téli álomra szenderülnek, ilyenkor testük 6 C-fokra hűl. Tavasszal akkor ébrednek, amikor a levegő hőmérséklete meghaladja a 15 C-fokot. A téli álmot alvó sünök a legkisebb zavarásra is felriadhatnak, ami végzetes is lehet számukra. A kifejlett sün testtömege fél és 1,8 kilogramm közötti, attól függően, hogy téli álom előtt, vagy a tavaszi ébredéskor mérjük. Testhosszuk 30-35 centiméter. S ki gondolná, 4-5 centiméter hosszú farkuk is van.
Fotó: Nényei Borbála és Budakeszi Vadaspark
