A Kocsola község határában található szentkúti kápolna már az 1753-as megépítése előtt is jelentős búcsúhelyként szolgált. Az idők során aztán teljesen megrongálódott, tetőszerkezete beomlott. A kápolnát Darazsac András és a hívek 2009-ben teljesen felújították, a hozzá tartozó kereszttel és a névadó kúttal, és a Magyarok Nagyasszonyának ünnepén felszentelték.
Sok középkori településsel együtt Papd község is eltűnt a zord török idők nyomán. A kitartó zarándok mégis rátalálhat az emlékét őrző erdei kápolnára a csodálatos elegyes lomberdőben, amelyet a néhai falu templomának romja helyén építettek fel 1883-ban. Mivel ingoványos talajra emelték, már 1930-ban teljes felújításra szorult. A mostani formájában látható kápolnát 1931. május 2-án szentelték fel Mária tiszteletére.
Hőgyész település szőlőhegyén, a csicsói hegyen állva szemünkkel bebarangolhatjuk a környező tájat. A Kapos völgyében csendesen kanyargó folyó és a hegyhát mélyzöld erdeinek látványa percekre leláncolja a figyelmünket. A hagyomány szerint már a középkorban is búcsújáró hely volt Csicsó, szent kútját remeték őrizték, vizének gyógyhatást tulajdonítottak. Hőgyész akkori ura, gróf Mercy Antal 1731-ben kezdte el építtetni a ma is látható kápolnát a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére.
Tamási város parkerdejében sétálva a test és a lélek egyaránt felüdül. A miklósvári pihenőtó partján a Gyulaj Zrt. a helyi erdők faanyagból emeltetett fakápolnát Szent Hubertus, a vadászok védőszentjének tiszteletére. A 2012. szeptember 22-én felszentelt kis fakápolna (felső kép) különlegessége, hogy erdélyi stílusú medvegerezdes boronafallal épült, az erdőgazdaság dolgozóinak összefogásával, saját kezűleg, a cég munkatársa, Gál László erdőmérnök tervei alapján.
A Felsőtengelic község mellett elterülő Benyovszky-kastélyparkban kóborolva elfeledett kor emlékeivel találkozhatunk. Ilyen az 1913–14-ben gróf Benyovszky Rezső által emeltetett erdei kápolna. A gróf a mindössze 13 éves korában egy tragikus balesetben elvesztett fia, Emánuel emlékének adózva és végső nyughelyéül szánva építette Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A grófot 1954-ben szintén oda temették. A magányos téglaépület fölé hatalmas kalábriai feketefenyők borulnak védelmezőn. Az 1960-as évektől a kápolna állapota nagymértékben leromlott, pusztulásnak indult. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. közjóléti beruházásaként saját forrásból kezdte meg a felújítást 2013- ban. A kápolna új tetőszerkezetet kapott, újjáépítették a téglakerítést és a repedező falakat, és újjászületett a környező parkerdő is. A 100 éves erdei kápolna újból teljes méltóságában áll.
