Az első írásos emlék 1398-ból maradt fent a területről, a Zsigmond király aláírásával keltezett oklevél Kazaw birtok néven említi. Majd az 1495-ben, Szent Urbán pápa ünnepén íródott oklevél szerint II. Ulászó a Báthoriaknak adományozta Kaszót, amelyen Kiskaszó és Nagykaszó néven szerepel. 1715-ben gróf Nádasy Tamás birtokolta, akkor a legnagyobb települése Somogyszob volt mindössze 8 háztartással. Az I. és II. katonai felmérés (1783 és 1794) térképein már Kaszót is megtalálhatjuk a Baláta-tó közelségében. Későbbi térképek pedig igazolják két csárda létezését is: Kaszó Baláta felőli részén állt a Baláta csárda, ami a mai Szenta határának környékére tehető és az 1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka volt; a kaszói csárda tulajdonosa és a kaszói erdőtömb vadászati jogának bérbeadója pedig az esztergomi főkáptalan volt.
Hercegi nagybirtokból állami vagyon
A vidéken folytatott néhány sikeres és emlékezetes vadászata után Karl Christian Kraft Hohenlohe-Oehringen herceg 1909-ben megszerezte a terület vadászati bérleti jogát a főkáptalantól, majd 1911-ben megvásárolta a 10 000 kataszteri holdas somogyszobi birtokot. Újabb területek vásárlásával aztán már 18000 kataszteri holdas (mintegy 10000 hektár) nagybirtokkal büszkélkedhetett az első világháború után.
A birtok központja Kaszó lett, ahol a herceg rendszeresen vadászott és számos előkelő vendéget is fogadott. Ott építette fel az 1910-es osztrák világkiállításon díjazott, vörösfenyőből ácsolt épületet, amelyet később vadászkastéllyá bővítetett, s belső falait a herceg trófeái díszítették A vadászkastély körüli összefüggő erdőbirtok kizárólag vadászati célokat szolgált, kezdetben nem folyt rendszeres fakitermelés. A szentai részen az ősbükkösök korábbi kitermelése után rontott legelőerdők maradtak. Az erdőrészek még ma is használatos elnevezései: Tinójárás, Birkajárás, Kisfekvés, Csordajárás, Vörösakol, az egykori állattartásra utalnak. Ezeket vadászat céljából néhány év alatt makkal vetették be, és ezért alakították ki a birtokon a nyiladékrendszert is. A vadászterületen sok nemesi családból származó, magas rangú személy megfordult. Egykor ott vadászott Rudolf és Ferdinánd trónörökös is, erre utal a Trónörökös-allé elnevezés. 
A herceg fejlett infrastruktúrát épített ki a birtokon, még ma is áll az 1913-ban téglából épült, 23 m magas víztorony, a vízvezetékrendszerrel együtt. Elmondások szerint hamarabb volt Kaszón közvilágítás, mint a környező településeken.
A herceg 80. születésnapjára alkalmazottai egy gránitt ömböt állítottak fel a szentai erdőben, az úgynevezett Hohenlo-emléken német nyelvű üdvözlő szöveg volt olvasható. Attól nem messze, az akkori Hamuházi-tó mellett ugyancsak egy gránittömb emlékeztet az 1000. őzbak kilövésére. A herceg Kaszón halt meg 1926-ban, de Javorinán temették el. Halálával Kaszó életében új fejezet kezdődött. A vadászkastély 1927-ben leégett , helyére később kőépületet húztak fel.
Hohenlohe hercegnek nem volt egyenes ági leszármazott ja, így unokaöccse örökölte birtokát, aki csak ritkán járt le vadászni. Viszont felesége és három gyereke a németországi bombázások miatt néhány évre Kaszóra költözött, akkor épült a babaház, ami óvodaként is szolgált. A kaszói erdészet 1967-től a honvédelmi minisztériumhoz került. Akkoriban épültek meg a kaszói utak. A 1980-as években felújították a vadászházat, irodák épültek és elkészült az üdülő. A korábbi állami vállalat jogutódjaként 1993. január 1. óta működik a KASZÓ Zrt., mely napjainkban Belső-Somogy homokvidékén kb. 22 ezer hektáron erdő- és vadgazdálkodik. Kaszó erdeiben mindennapos a vadászat, a vadállomány minősége továbbra is előkelő helyen áll az országban.
Kaszó 1994-től önálló község lett, és több puszta tartozik hozzá. Bördec-, Bükk-, Darvas-, Kaszó- és Kanizsaberek- pusztát megközelítőleg 150-en lakják.
Egész évben – kisvasút
A legfiatalabb Somogy megyei kisvasút a kaszói erdőben működik. Teljes hoszszában változatos erdőállományokon át halad, érintve a Baláta-tó természetvédelmi területét. Az erdőtömb nagyon sokáig nem rendelkezett megfelelő léptékű feltáró úthálózattal, ami nehezítette a faanyag állandó és biztonságos szállítását. A vasút őse a két világháború között épült, összekötötte a somogyszobi vasútállomást, valamint a kaszópusztabördeci erdőrészt. Előbb lóvontatással, majd a negyvenes évektől gőzmozdonynyal szállították a fát.
|
A tó jégkorszaki homokbuckákkal tarkított területen, 130-160 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el. A buckák között néhol agyag halmozódott fel, mely egyes részeken akadályozta a víz leszivárgását, így ott tavak, mocsarak alakultak ki. Valamikor a Balaton vízgyűjtőterületéhez tartozott, mára viszont elláposodott, lefolyástalan területté vált. A Baláta-tó kb. 174 hektáron terül el, melyet 300 ha védőzóna övez. Legmélyebb pontja 2-3 m, a nagyobb összefüggő vízfelületek mellett sok kisebb lápszem alkotja a lápot. A csapadékosabb, illetve szárazabb időszakoktól függően a vízállás nagyon változékony. 1947–1950 között például egészen kiszáradt a láp, s azóta többször előfordult hasonló eset. Nagy mennyiségű csapadék esetén viszont a víztükör a madármegfi gyelő toronyig is kihúzódhat.
Területén jellemző növénytársulások a lebegőhínár- vegetáció, úszó lápszigetekkel, a zsombékos, gyékényes ingólápok, a tőzegmohás fűzingólápok, a tőzegmohás égerlápok és a genyőtés cseres-tölgyesek. Flóravilágából legnevezetesebb a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely az ingólápok ritkasága, illetve a szíves levelű hídőr. További botanikai értéket képvisel a tőzegeper, a tőzegmoha, a vidrafű, és a kárpáti sáfrány. A láp gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni. Rengeteg madárfajnak ad otthont a láp, mint például a különféle vadrécefajok, szürke gém, vörös gém, a védett réti sas és fekete gólya.
A különböző természetvédelmi előírások okán a tavat csupán több száz méterről, egy kilátóról tekinthetik meg a látogatók. A tó fl órájának és faunájának közelebbi megismeréséhez a KASZÓ Zrt. 600 méter hosszú stégrendszert tervezett, információs pontokkal, magaslessel. A stégrendszer első ütemét (kb. 540 m) áprilisban adták át. A második ütemben madármegfi gyelő is épül, hogy a látogatók még nagyobb betekintést nyerhessenek a fokozottan védett természeti érték élővilágába. |
A fővonal 1952–55 között épült, teljes hoszsza 17 km volt. A szállítás egy C50-es dízelmozdonynyal indult. 1957-ben egy forgószél 40 000 m3-es széltörést okozott – ez az erdészet akkori éves fakitermelésének kétszerese volt. A szállítási feladat megoldására bővítették a vonalat és munkába állítottak még egy gőzmozdonyt. Az időjárás azonban a kisvasutat sem kímélte: az 1965 telén lehulló nagy mennyiségű hó hatására olyannyira megemelkedett a Baláta-tó vízszintje, hogy a víz elmosta a vasúti sín töltését a Bojsza megálló közelében.
A személyszállítás 1961. május 17-én indult meg Szenta és Kaszópuszta között. 1955–75 között a vasútüzem 225 ezer m3 fát, 65 ezer t egyéb anyagot és 300 ezer utast szállított. Az idő múlásával a vasút jelentősége a faanyag szállításában fokozatosan csökkent, így több szakaszt is felszedtek. A HM Kaszó Erdőgazdaság Rt. 1997-ben megvásárolta az 1954-ben Resicán gyártott, majd Szászrégenben felújított gőzmozdonyt.
A Hofi Géza által Karácsony névre keresztelt gőzöst 1998. április 16-án helyezték üzembe Kaszón, az utóbbi években azonban már nem közlekedik.
A két C50-es dízelmozdonnyal, kettő nyitott és egy zárt személyvagonnal közlekedő kisvasút napjainkban kizárólag személyeket szállít. A társaság egész évben menetrend szerinti járatot üzemeltet a hét 3 napján, de külön kiállásra is lehetőség nyílik. Ezen járatok a Baláta-tónál állnak meg, ahol idegenvezetéssel látogatható a madármegfigyelő torony és a Baláta stégrendszer.
A KASZÓ Zrt. izgalmas programokkal színesíti járatait a Balátáig, a legnépszerűbbek a vadetetéssel egybekötött, a jeles napok és ünnepek alkalmából szervezett, rendhagyó programokkal kiegészített különjáratai, de említhetjük a szarvasbőgés-hallgatásra invitáló és vadvacsorával fűszerezett kisvasutazásokat is.
A kisvasút végállomásán kialakított kirándulóközpont számos kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget kínál. Lehet szalonnát sütni, bográcsozni a kiépített, fedett tűzrakóhelynél, és van játszótér, füves focipályája és egy hangulatos kis kerti tó. A Kaszó Kirándulóközpontot a KASZÓ Zrt. a továbbiakban is folyamatosan fejleszteni kívánja.
Tanösvény, ökocentrum
A KASZÓ Zrt. a környezeti nevelés felé is kaput nyitott. A kb. 1,5 km hosszú Öregerdő Tanösvény a kisvasút állomásától indul. Az út 8 állomást érint, összesen 15 tájékoztató tábla segíti megismerni az erdei életközösség egyes elemeit, kölcsönhatását, sokszínűségét, az erdő szintjeit, valamint az erdőgazdaság területén leggyakrabban előforduló növényeket, állatokat.
A KASZÓ Zrt. által alapított ,,Erdőgazdaság azokért, akik az erdőért” Alapítvány uniós pályázati forrás bevonásával Multifunkcionális Ökoturisztikai Látogatócentrumot alakított ki Kaszón. Az Ökocentrum gyönyörű erdei környezetben nyújt kikapcsolódást felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Fő célja a természet tiszteletére és védelmére nevelés. Épülete akadálymentesített, benne egyebek közt 50 fős konferencia- és oktatóterem, valamint kiállítóterem.Többnapos kirándulások, összejövetelek vagy konferenciák szervezésére is alkalmas.
Czigány Judit
www.kaszort.hu
