Mi erdőnk

FÁBÓL VASKARIKA

Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

Közismert tölgyeink kissé távolabbi rokona, a csertölgy (Quercus cerris), hazánk szárazabb dombvidékeinek jelentős erdőalkotó fafaja. Főként tőlünk délebbre terjedt el, mert az erős téli fagyok igencsak megviselik. Magas fűtőértékű fája ugyanakkor sok tízezer embernek melegíti az otthonát.

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

Az első világháborút követően hazánkban óriási hiány keletkezett az építkezéseken, bányákban és az ipar legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlen fenyőfából. Az 1946-ban készített áttekintés szerint miközben Magyarországnak évente 1,2 millió köbméter fenyőfára lett volna szüksége, az évi kitermelés csak 85 ezer köbméter körüli volt. A hiányt előbb a környező országokból, később, egészen az ezredfordulóig, zömében a Szovjetunióból pótoltuk. Olyannyira, hogy például az 50-es évek karácsonyfáját – bár akkor csak egyetlen munkaszüneti nappal ülték meg „a fenyőünnepet” – is külföldről kellett behozni.

HARANG CSENDÜL, ÉNEK ZENDÜL

...messze zsong a hálaénekKöltők sorait juttatja eszünkbe a karácsony. Írnak bennük fehér hólepelről, suttogó fenyvesről, száncsengőről, léptek alatt roppanó hóról, zúzmarát fújdogáló télapóról. Ha tél szele nem jő hóval, faggyal, hiszen a fehér karácsony leginkább a költők és mesemondók történeteiben él, azért lehet az ünnep magasztos. Ilyenkor van idő elkészíteni egy-egy hoszszadalmasabb ételkölteményt, forralt bort kortyolni összebújós estéken.

SIKLANI A TAVON

Kevés jobb szórakozás van télen, mint egy erdő közepén befagyott tavon korcsolyázni, csúszkálni, vagy a leporolt fakutyával tenni egy kört. Ráadásul a friss levegőn mozgás többszörösen jót tesz a szervezetünknek. Ennek a kikapcsolódásnak is megvannak azonban a szabályai, hogy elkerüljük a baleseteket.

„EZER CSODA” KEMENCÉN

Már az is csoda, hogy a több mint százéves Kemencei Erdei Múzeumvasút működik. Ugyanis elmosta az ár a hidakat, a síneket, megszűnt a vasúti faszállítás, és lassan ember sem akadt, aki kezelni tudta volna az eszközöket. Az ezredforduló tájékán azonban a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület civil szervezet és az Ipoly Erdő Zrt. közötti összefogás szinte varázsütésre megmentette. Mára közel húszezer látogatót szállít a fennmaradt, 3,9 kilométeres szakaszon Kemence és Feketevölgy állomások között.

ELMÉLKEDÉS A BÖRZSÖNY ÉS A CSERHÁT ERDEIBEN

A zarándoklás hagyományának újraéledésével több érdekes turistajellel találkozhatunk a Börzsöny és a Cserhát erdeiben. Amíg a Mária Út Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, a Gyöngyök Útja Máriacellt Mátraverebély-Szentkúttal köti össze. A Ferences Út pedig Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra visz minket.

SOMOGYORSZÁG RENGETEGÉBEN ÉVSZÁZADOS FÁK MESÉLNEK

Zarándokhelyekben gazdag erdőrengeteg a SEFAG Zrt. kezelésében. Zselic forrásokban gazdag völgyei, a belső-somogyi rinyák szabdalta pagonyok vagy a külső-somogyi erdőkben megbúvó kolostorromok. Mind felfedezésre várnak. „Nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben”, mondják, és e vadregényes tájban élő famatuzsálemek tanúi a történelemnek is.

SOSE ÁLLÍTS MEG! AKI JÖN, AZ MEGY…

Nehéz pontos „helyrajzot” adni Rátóti Zoltán életéhez. A ceglédi születésű, kedvelt budapesti színész öt esztendeje a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, aki szinte minden szabad idejét Magyarföldön, a határszéli kis őrségi faluban tölti.

FÉLIG EGÉR, FÉLIG MÓKUS

Az enyhe tél következtében már tavasszal az átlagosnál több kisemlős volt hazánkban, a kellemes tavasz, nyár és az enyhe szeptember hatására pedig rég nem látott mennyiségre duzzadt a különféle rágcsálóink, rovarevőink népessége. Igaz, vámszedőik száma is ennek arányában gyarapodott. Az idei ősz kiváló lehetőséget nyújt a megfigyelésükre.

ÚJ KEZEKBEN AZ ÁLLAMI ERDŐK

Az állami erdőgazdaságoknak 23 év után újra a Földművelésügyi Minisztérium a szakmai irányítója. A tulajdonosi jogokat nyáron szintén a szaktárca vette át a Magyar Fejlesztési Banktól. Mit eredményez a váltás szakmailag, és mit érezhetnek meg abból az erdőt járók, vagy akár a kedves Olvasó? Ezekről is kérdeztük Bitay Mártont, aki a minisztériumon belül többek közt az erdőgazdaságok irányításával is megbízott Állami Földekért Felelős Államtitkárságot vezeti.

GURUL A HORDÓ

Ki gondolná, hogy a világ hány helyére jut el a magyar fa? Rönkök, deszkák utaznak, hogy utána jobb esetben más márkanéven bútorok készüljenek belőlük. Ám a magyar tölgy dicsőségét legszembeötlőbben a szigetvári Trust Hungary Zrt. hordói hirdetik. Talán az egyetlen faipari termék, amin megjelenik a hungarian oak, azaz a magyar tölgy felirat. Büszkék lehetünk rá. Öt földrész több mint kétezer borászata használja hordóikat. A magyarországi pincészetek meghatározó beszállítói, ahol a prémiumminőségű boroknak feltétele a barrique-hordó is. A hordókészítés titkaiba Mannó Pál és Hajdú László avatott be minket.

KIHÍVÁS ÉS SZENVEDÉLY

Lubics Szilvia ultrafutó másképpen élvezi a táj szépségeit, mint akik sétálnak, andalognak az erdei utakon a Vétyemi Ősbükkösben vagy éppen a Kéktúra útvonalán. A természet szépsége azonban nem törpül el számára, éppen az erdőt, a dombokat és a nyugalmat szereti a leginkább a futásban.

TERMÉSZETES ÚTON, BARANYÁBAN

A Mecsekerdő Zrt. által kezelt erdők néhány jellemző adata: 35% védett terület, 74% Natura 2000 besorolású terület, 2 erdőrezervátum, 80 fokozott an védett és védett madárfészek, 148 forrás, 8 tanösvény, 86 erdei pihenőhely, 4 kilátó, számos kerékpározható erdei útvonal. Az erdő, a fa azonban jóval több ennél: szűkebb és tágabb környezetünk állandó eleme, az ember egyik legbensőségesebb társa és az is maradhat, ha okosan gazdálkodunk vele. A Mecsekerdő Zrt. ezt szem előtt tartva ülteti, gondozza a fákat és gazdálkodik az erdők kincseivel, ezzel mintegy 1600 család megélhetését biztosítja.

„UTAIMON ERDŐK KÍSÉRTEK”…

Áprily Lajos Szeret az erdő című versének első sorából származik e gondolat. S ez igaz mindenkire, aki hosszabb-rövidebb kirándulásra, túrára indul a hazai tájakon.

TÜSKÉSEN SZELÍD

A rómaiak úgy vélekedtek, hogy ott a legjobbak az ember számára az életfeltételek, ahol a szelídgesztenye jól érzi magát. A Kárpát-medencében több helyen előfordul, hazánkban főként a Nyugat-Dunántúlon. Ősszel érő termése egész évben kedvelt alapanyaga a konyhának. Frissen sütve pedig elmaradhatatlan csemegéje a téli ünnepeknek.

Archívum

FÁBÓL VASKARIKA

A NYÍRSÉG MAGÁNERDÉSZE

MELEGET ADÓ DIDERGŐ – A CSERTÖLGY

ERDEI TÁRLAT – VALACZKAI ERZSÉBET

Ó, FENYŐFA, MAGYAR FENYŐFA

HARANG CSENDÜL, ÉNEK ZENDÜL

SIKLANI A TAVON

„EZER CSODA” KEMENCÉN

ELMÉLKEDÉS A BÖRZSÖNY ÉS A CSERHÁT ERDEIBEN

SOMOGYORSZÁG RENGETEGÉBEN ÉVSZÁZADOS FÁK MESÉLNEK

SOSE ÁLLÍTS MEG! AKI JÖN, AZ MEGY…

FÉLIG EGÉR, FÉLIG MÓKUS

ÚJ KEZEKBEN AZ ÁLLAMI ERDŐK

GURUL A HORDÓ

KIHÍVÁS ÉS SZENVEDÉLY

TERMÉSZETES ÚTON, BARANYÁBAN

„UTAIMON ERDŐK KÍSÉRTEK”…

TÜSKÉSEN SZELÍD

WEBSHOP