Oldal 58/81
A szokásosnál is nagyobb kihívás a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetét vezetni, hiszen minden tevékenységüket kiemelt figyelemmel kíséri a lakosság. Az erdőgazdálkodás pedig néha olyan, mint a foci, mindenki „ért hozzá”. Ezért is tartják nagyon fontosnak, hogy a szakmai és civil szervezetekkel, önkormányzatokkal közösen dolgozzanak. Boda Zoltán erdészetvezető ennek a sokoldalú munkának a bemutatására vállalkozott.
A 2014. december első hetében hullott ónos eső tetemes károkat okozott a hazai középhegységek erdeiben. A jégzúzmara és a hótörés nem szokatlan jelenség, de a mostanihoz hasonló országos kiterjedésben százévenként egyszer fordul elő. A 48 óra alatt ónos eső formájában hullott 45-50 milliméter csapadék a Vértes, a Gerecse, a Budai-hegység, a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Gödöllőidombság, a Börzsöny, a Mátra, a Cserhát és a Bükk erdeiben károsított, a járhatatlan utak miatt több település időlegesen elzáródott a külvilágtól, illetve számos felsővezeték is megrongálódott. Az erdőgazdálkodásban a következő 5-10 évben még érezhetőek lesznek a jégkár hatásai.
Az 1956-os események megértéséhez tudni kell, hogy 1954-ben az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) létrehozásával az államerdészeti átszervezések időszaka lezárult. Az OEF vált a szakma összefogójává, keretein belül azonban az „osztályharc” fel-fellángolt, hiszen a „reakciósokat” ki kellett zárni. Az 1953. évi, Nagy Imre-féle kormányprogram ugyanis sokakat elbizonytalanított : mégsem stratégiai ágazat az erdészet, hiszen az erdőtelepítések helyett a parasztoknak vissza kell a földeket adni. Az 1040/1954. évi kormányhatározat azonban megerősített , hogy az erdészetfejlesztés népgazdasági érdek.
Türelmetlenül várjuk már a tavaszt, lessük az ablakon át a rügypatt anást. Testünk és lelkünk szomjazza az éltető erőt, a vitamint. Éljünk most azokkal a zöldségekkel, amelyek sokáig megőrzik tápanyagtartalmukat: a sütőtök, a cékla és a gyökérzöldségek vidám színeikkel és gazdag ízvilágukkal csábítanak. No és a fokhagyma, amely a hiedelem szerint megvéd a rossz szellemektől és a vámpíroktól, de az influenzás időszakban is jó szolgálatot tehet. Egy öreg gyógyfüves könyv meghűlés ellen fokhagymás szirupot ajánl.
A futás a testnek és a léleknek egyaránt gyógyír – erdőben különösen. A kellemetlen élmények, sérülések elkerülésére azonban érdemes betartanunk bizonyos szabályokat.
Egyre népszerűbb sport hazánkban a tájfutás, követőit elsősorban a természet szeretete vonzza.
Idén pont 100 éve, 1915-ben fektett ék le a felsőtárkányi kisvasút első vonalát. A fénykorában 46 kilométeres pályából mára csak 5 kilométer maradt. Igazi „kis gyöngyszem” a Bükk festői erdeiben, apró mozdonyokkal és kocsikkal kanyargó kisvonat.
A Kárpátok Őrei védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a honfoglalás korában, ezzel zárta le a Kárpátok hágóit, szorosait a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Mivel a Kárpátok legnagyobb része az erdélyi határvonalhoz tartozott, a Kárpátok Őreinek többsége székelyekből tevődött össze. Amíg ezt a védelmi rendszert fenntartotta a Magyar Királyság, a Kárpátok keleti oldaláról az idegen hatalmak nem tudtak ellenünk sikeres támadást vezetni.
Fa – erdő – hegy. E három fogalom kapcsolata oly szoros, hogy az egyik szó hallatán önkéntelenül felidézzük magunkban a másik kettőt is. Egymástól elválaszthatatlanok, együtt tökéletes egységet, kerek egészet alkotnak. Különösen igaz ez a Bükk hegységre. Keleti részén számtalan érték és természeti kincs kezelője az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt., mely tudatos gazdálkodással szeretné megőrizni, átmenteni ezt a csodálatos erdős vidéket a jövő nemzedékeinek.
Nemcsák Károly színész, a József Attila Színház igazgatója, munkája mellett a család, a sport és a kert adja a teljességet. Olyan városlakó, akinek az erdő, a természet nem „kirándulás”, hanem életének természetes közege, gyerekkorának kedves színhelye.
A tél közeledtével az északi féltekén állatok tömegei indulnak délre, elsősorban a táplálékforrás szűkössége miatt. A Kárpát-medencében a gerincesek közül a madarak délre vonulása a legjellemzőbb. A messzi északról, illetve a Kárpátokból és az Alpokból ugyanakkor átmenetileg hozzánk is költöznek állatok. Egyes fajok minden évben megérkeznek, mások csak alkalmanként jelennek meg.
Az amatőr kutatók rendszeresen megjelennek az erdőkben. Ki fémdetektorral, ki más eszközzel érkezik, hogy nyílhegyet, cseréptöredéket, vagy ennél értékesebb tárgyat találhasson. Szabadon kutathat bárki, vagy vannak idevonatkozó szabályok?
Verőfényes júniusi délután üldögéltünk a tó kis szigetén, amikor gyönyörű, nagy tobozokra lettünk figyelmesek a fenyők árnyékában. Bár még igen messzinek tűntek a hideg, sötét decemberi esték, a karácsonyi készülődésre gondolva begyűjtöttük a tobozokat, amiként néhány hét, hónap múlva a makkokat, gubacsokat, apró ágakat, kavicsokat, színes faleveleket is az erdei sétáink során.
Pannonhalma említésekor kinek az ezeréves apátság, kinek a bencés gimnázium, kinek az arborétum, a levenduláskert, vagy a híres könyvtár, levéltár jut eszébe. A szellemi kincseiben, épített és természeti értékeiben a történelmi időt őrző és mindig megújuló szakrális központ méltán a világörökség része. A patinás intézmény és a benne élő Benedek-rendi közösség gondját Várszegi Asztrik főapát viseli.
A VADEX Mezőföldi Zrt. mintegy 19 ezer hektáron folytat erdő- és 29 500 hektáron vadgazdálkodást a közép-dunántúli Mezőföldön. Területünkön egyaránt megtalálhatók a szikes termőhelyeken tenyésző kocsányos tölgyesek, a homoki területekre jellemző akác-, fenyőerdők, és a nagy gazdasági és természeti értéket képviselő ártéri ligeterdők.
A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.
Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
