A Mária Út kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, augusztus 16-án előreláthatóan ezrek zarándokolnak rajta az „1Úton” zarándoklat keretében. A Mária Út több mint turistaút, több mint zarándokút, több mint szakralitás, több mint turisztikai ajánlat, több mint spirituális élmény, több mint Közép- Európa felfedezése, több mint az országkép gazdagítása – több mint 1400 km… Erősíti a társadalom tagjai közötti kapcsolatot, egymás megismerését, a különbözőségek elfogadottságát. Közelebb hozza a természetet, erősíti a környezettudatos magatartást. Olyan térségekre vezeti a zarándoklókat, turistákat, amelyek régen sűrűn látogatott kegyhelyekként voltak ismertek, de jelenleg teljesen kimaradnának a vendégforgalomból.
A Gyöngyök Útja (Via Marga ri tarum) a nemzeti kegyhely, Mát raverebély Szentkút és Mariazell között adja azt a megtapasztalást, amellyel felelhetünk a miért vagyunk, kik vagyunk és merre tartunk kérdésekre. Útvonalában érinti a középkori Magyarország egyházi központját, a királyok és királynék városátés Budát, Szent Margit sírjával. Ahol lehetséges, a középkori országutak vonalát követve fűzi egybe ezeket az ősi helyeket.
Mindkét magyar zarándokút fontos állomáspontja Majk, ahol egykor a premontrei szerzetesek, majd a kamalduli rend tagjai és a környék lakói erősítették hitüket. Királyaink is szívesen időztek a Vértesben (a tatai, a gesztesi, illetve a gerencséri várakban), és ilyenkor az ország ügyeit Majkon intézték: rendeleteiket a premontrei atyákkal íratták le, és velük hitelesítették. Majk tehát nyolcszáz éve a vallásos élet és az írásbeliség egyik magyarországi központja volt. E jelentőségteljes kor a török hódítással ért véget. 
Az 1733-as alapítólevél szerint Esterházy József gróf a kamalduli remetéknek adományozta Majkpusztát, az ahhoz tartozó erdőkkel, rétekkel, legelőkkel és halastavakkal. Az alapítólevél adományként megemlíti a régi premontrei templomot is, amelyek építőanyagát a kamalduliak saját építkezéseiknél használtak fel. Közel fél évszázad múltán II. József oszlatta fel a rendet.
A majki műemlékegyüttestől néhány száz méterre álló Celli Szűz Mária-kápolnát szintén az Esterházy család építtette, jelenleg a Vértesi Erdő Zrt. a kezelője. Műemlék-rekonstrukciós programjának keretében tavaly az erdőgazdaság adománygyűjtésbe kezdett a kápolna javára. Felújítását remélhetőleg még az idén megkezdik. Uniós forrásokkal sikerült felújítani a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ gondnoksága alá tartozó barokk stílusú Esterházy- kastélyt, amely a Kamalduli remeteséggel alkot műemlékegyüttest.
Összeállította:
Sárainé Illés Edina (VÉRTESI ERDŐ ZRT.)
és Fehér Péter (VÉRTES AGORÁJA)
