Oldal 72/81
A korszerű munkatudomány az energiafelhasználás, továbbá egyéb mutatók alapján az egyik legnehezebb, közvetlenül a bányászat után következőnek írja le az erdei munkát, különösen a fakitermelést. Ráadásul az erdő mindig is nagyon „huzatos” munkahelynek számított. Így az ott munkát, megélhetést találók megbecsülése egyfajta mércéje volt a társadalom fejlett ségének.
…ami eltüzelhető vagy pénzzé tehető. Már A mi erdőnk hasábjain is írtunk arról, hogy a hazánkban elégetett tűzifa egy része engedély nélküli, általában az erdőt jelentősen károsító vágásból származik. Az ezt megakadályozni szándékozó erdőgazdálkodónak sokat segít, ha a felhasználók kerülik a vásárlást a tűzifával házaló kupecektől. De a tolvajok nem csak fával rövidítik meg az erdőt, illetve annak gazdáját.
A turisták igényei sokfélék. Vannak, akik csendes, nyugodt, családias környezetben tudnak kikapcsolódni, míg mások szívesen töltik a pihenőnapokat is kirándulással, túrázással, természeti kincseink és történeti emlékeink felfedezésével. A Bükk hegység nyugati vonulataiban mindenkinek kínál kedvére való elfoglaltságot az Egererdő Zrt., a terület erdeinek gazdája.
Életrajzából tudható, hogy Törőcsik Mari az Alföldön született , közel negyven éve pedig egy nyugat-dunántúli kis településen lelt ott - honra, és fi lmszerepei közül jónéhány ugyancsak a vidéki életet tükrözi. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, hogyan viszonyul a természethez korunk egyik legkiválóbb színművésze. Miközben különös szeretett el, és árulkodóan csillogó szemmel mesélt a Tisza mentén töltött gyerekkorról, a nagy családi kirándulásokról, hozzátett e, hogy a természet közelsége szerinte az emberek személyiségére is kihat.
Földünk egyik legfeltűnőbb, kontinenseken átívelő természeti látványossága a madárvonulás, amelynek szinte minden olvasó tanúja lehet évente kétszer. Ilyenkor ősszel, csupán Eurázsia északi részeiről a becslések szerint mintegy 5 milliárd madár indul délre, évezredek, sőt évmilliók óta. A hatalmas madármozgás elsődleges kiváltó oka az időszakos táplálékhiány. A mérsékelt égövben télen a természet nyugalomba kerül, eltűnnek a rovarok, a fák lombjukat vesztik, a vizek befagynak. A vonulás ösztönös, amelyet a madarak tanult viselkedési formákkal finomítanak az életük során.
Gyors lefolyású, feltűnő és fokozódó mértékű – fogalmaz az erdészeti kutató kollégák feljegyzése, amely a szerencsétlen sorsú mátrai fenyők kapcsán íródott. Tény, hogy kora tavasszal erdei és feketefenyők tömegesen váltottak színt mélyzöldről rozsdabarnára, mintha csak a lombhullató társaik őszi programját próbálnák utánozni. Sajnos, náluk a színváltás nem a téli, hanem az örökös álmot jelentette.
Sokunk nem is gondolja, hogy a karsztvizek milyen fontos szerepet játszanak hazánkban, a legtöbben még azt sem tudjuk, honnan ered elnevezésük. Az Adria menti Karszt-hegységről kapta nevét az a jelenségcsoport, amelynek egy ik alkotója az oldott karbonátokban gazdag karsztvíz. Ez olykor különféle ásványok születését is eredményezi.
Bondor Antal élete összeforrt az újkori erdészeti és faipari szakirányítás hazai történetével. A közelmúltban 80. születésnapját ünneplő szakemberrel, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagjával vonyarcvashegyi házában ültünk le beszélgetni, hogy életútján keresztül az utóbbi fél évszázad alatt az ágazatban bekövetkezett folyamatokat is felidézzük.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 35 ezer hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megyében. A szűkebb értelemben vett erdőgazdálkodáson túl egyebek között vadgazdálkodással, fafeldolgozással egészíti ki tevékenységét, szaktanácsadási és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a magánerdő-tulajdonosokkal, ökoturisztikai létesítményeket üzemeltet, bérmunkát vállal, és például részt vesz az Audi-gyár bővítése kapcsán elvégzendő kompenzációs feladatokban. A társaság emellett komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást is.
Kirándulásaink során különféle jelekkel találkozhatunk az erdőkben. A turistajelzésekkel még csak-csak elboldogulunk. De mire utalnak a színes pöttyök, a törzsön körbehúzott, vagy az oszlopon elhelyezett számok, nyilak?
Ön tudta, hogy a földkerekség legnagyobb könyve Magyarországon látható? Méghozzá egy szerény kis borsodi faluban, Szinpetriben. Könyv és természet legnemesebb találkozásaképp született meg e Guiness-rekord. A világraszóló különlegesség nemcsak méretével, de minőségével is kitűnik. A gyönyörű kiállítású, kódexkötéses óriásalbum a környező Aggteleki Nemzeti Park természeti szépségeit és épített értékeit mutatja be – lélegzetelállító formában.
A hegyvidéki és síkföldi kopárok keletkezése hazánkban egyértelműen a mezőgazdálkodás terjedéséhez köthető, bár helyenként – például a Karszton – a fanyerési célú (hajóépítés) erdőpusztítás is számott evő lehetett . Amikor az 1879. évi erdőtörvény minden, a kataszteri nyilvántartásokban erdő művelési ágú területre kiterjedt, világossá vált, hogy a fák által nem borított, de mégis erdőként rögzített területen fásítani kell. A törvény elfogadói úgy gondolták; ha egyedül nem is, egymással szövetkezve elvégzik a birtokosok a munkát. Annál is inkább, mert az állam a kopárfásítást különféle kedvezményekkel, illetve jutt atással is ösztönözte.
Amikor a vasárnap szépnek ígéri magát, a dombok mögül előkandikál a vágyott nap, indulni kell az erdőbe. Ilyenkor felsejlik a régi kirándulások emléke: Törökmező, a rőtbe öltözött fennsík, a bakonybéli árnyas patakvölgy, a szőlőszagú Somló bazaltoldala, a Mátra mélyén megbúvó kis titkok…
Az erdőkről mindenekelőtt a tölgyesek, bükkösök, fenyvesek jutnak eszünkbe, esetleg a nyarasok, füzesek, akácosok. Pedig a kevésbé ismerős kísérőfajok jelenléte ugyanolyan fontos az erdei életközösségben. Ilyen a kőris, melynek egyedei szinte mindenütt megtalálhatók az országban.
A vitaminok és az ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk zavartalan működéséhez. Változatos étkezéssel természetes forrásból hozzájutunk e nélkülözhetetlen vegyületekhez. Az őszi, téli hónapokban azonban szükség lehet a pótlásukra.
A térséget elöntő vörösiszap-áradat második évfordulóján avatt ák fel Devecserben a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával felépült ökumenikus kápolnát.
A 19. Faiskolai Börzét rendezte meg a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete Szombathelyen, immár hatodszor az Aréna Savaria sportcsarnokban. A kiállítói létszám az előző évihez képest kissé csökkent, de sok termelő érkezett látogatóként a börzére. Több újdonságot és újszerű elképzelést is láthattunk.
Évek óta folynak vizsgálatok nagycserepes szabadföldi cserepes krizantémokkal a lehető legjobb kultúravezetés kidolgozására. Nem minden fajtánál válik be ugyanaz a módszer, ezért fontos ismerni, hogy melyik miként reagál a szabadföldi viszonyokra. A szabadföldi termesztés sikerére döntő hatású a fajták éjszakai és nappali hőmérsékletre adott válasza.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
