Oldal 74/80
„Gombold újra! Divat a magyar” – a tavaszi divatpályázat nyertes ötlete friss volt és merész. Megálmodója egy fi atal győri építészhallgató, Farkas Anett , akinek ruhakölteményeit a népi építészet inspirálta. A zsindelyes háztetők ihlett e Zsindely kollekció ruhái vékony falapocskákból készültek, és formavilágukon Makovecz mester nagy ívű szárnymotívumai, kupolái sejlenek fel.
A manapság mind hangsúlyosabb fenntarthatóság az erdőgazdálkodásba már mélyen beágyazódott. Hiszen magát a szakmát is a szükség, az iparosodás keltette jelentős faanyag-igény hívta életre, és már az első erdőrendtartások is főként az erdei javak hosszú távú szavatolása érdekében születtek.
Somogy megye természetrajza rendkívül változatos. A homokpusztától a már-már hegyvidéki érzületet keltő Zselicségig a látnivalók széles tárházát kínálja, és ez rányomja bélyegét az erdőkre is. A térség vadállománya méltán világhírű. De olyan ritkaságot is rejtenek a belső-somogyi homokvidék égerlápjai, mint az adrovandra nevű szigorúan védett húsevő növény, amelynek az egész világon mindössze 50 lelőhelye ismeretes. Itt eni fennmaradását nagyban köszönheti a körültekintő erdőgazdálkodásnak. Mivel hazánk égerállományának a felét a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, szinte letéteményese e harmadkori élő kövület megőrzésének.
A szarvasgomba mindig is a jólét, a gazdagság szimbóluma volt, s nincs ez másként ma sem. A vagyonos emberek kiváltsága, hogy ételeiket ezzel a különleges zamatú gombával fűszerezzék.
Többnemzedékes erdész családba született Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának vezetője. Mindig is a tölgyek egészségi állapota és a rovarok foglalkoztatt ák a legjobban, ezért magát egyszerűen csak a „hernyós-gubacsos embernek” említi. Járja az erdőket, vizsgálja az élő és élett elen környezeti tényezőket, számba veszi a kártevő és védett rovarokat. Mindezt azért, hogy unokáink is élvezhessék az erdők értékeit.
Igazi sikertörténet a bükké (Fagus sylvatica). Míg sokáig gyomfának számított , és egy évszázada is csak tűzifaként, telített vasúti talpfaként, vagy éppen a hamuzsír gyártásához hasznosított ák, napjainkban az élet szinte minden területén találkozhatunk vele.
Noha nagyot léptünk előre egy-egy terület hüllő- és kétéltűállományának nyomon követésében, még ma sem tudjuk bizonyosan, hogy hol, milyen fajok fordulnak elő a magyar erdőkben, mezőkön, mocsarakban. Így talán nem meglepő, hogy a közelmúltban két új hüllőfajt írtak le hazánkban. Ezért is fontos feladat, hogy a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó szakemberek (herpetológusok) minél jobban megismerjék az élőhelyeket és gondoskodjonak azok védelméről. Ebben a munkában az erdészekre is támaszkodhatnak.
Medvegyev orosz miniszterelnök a napokban meglátogatott egy gazdaságot, amely az Egyesült Államokból nemcsak szarvasmarhákat importált, hanem meghívott néhány cowboyt is, hogy segítsenek fellendíteni Oroszország küszködő húsiparát.
Június 28. és július 1. között látogatható Alsó- Ausztria meghatározó kiállítása, az Inter-Agrar, amely az idén számos újdonságot kínál az odalátogatóknak. A mező- és erdőgazdálkodás mellett a lakás, az építkezés, a lakberendezés, a kert és a szabadidő témakörei lesznek képviselve. Ezúttal 560 kiállító termékkínálata várja a résztvevőket.
A SUNWO Zrt. és a Szent István Egyetem a zöldenergiatermelés ékkövének tartott kínai császárfa (Paulownia) Smaragdfa ® védjegyet viselő fajhibridjének hazai adaptációjával, illetve hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokra kötött megállapodást. Az együttműködő felek a Növények Napja programsorozat keretében május 18-án facsemetéket ültettek a Genetikai és Biotechnológiai Intézet kísérleti terén, Gödöllőn.
A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 17-én Budapesten köszöntötte a magyar állatorvosképzés születésének 225. évfordulóját. Az első állatorvoslást oktató tanszék, az Állatgyógyászati Tanszék és Állatgyógyintézet, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után, 1787-ben alakult a Pesti Egyetem Orvosi Karán. Az intézmény hazánk egyetlen állatorvos-képző intézményének, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának jogelődje. A kar aulájában rendezett ünnepi ülést és az alapító Tolnay Sándor emlékművének koszorúzását megtisztelték jelenlétükkel az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (EAEVE) rektorai és dékánjai, akik a megelőző napokban tartották közgyűlésüket és konferenciájukat, továbbá Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos.
A Simon és Simon Kft. panziójában, a FruitVeB meghívására összegyűlt gyümölcstermesztők megismerkedhettek az országgyűlési képviselő házigazda 80 hektáros agárdi kertészeti vállalkozásával. Az édesapja által telepített gyümölcsfák és szőlő gondozása mellett L. Simon László újonnan borszőlőt is telepített. A családi vállalkozás 1991-ben indult, az agrármérnök apa és bölcsészdiplomája mellett szőlész-borász mérnöki végzettséggel rendelkező fia részvételével. Édesapja halála óta L. Simon László egyedül viszi tovább a munkát. Összesen 80 hektáros a gazdaság, ebből 20 hektár kajszi, 16–16 hektár meggy, illetve alma, 10 hektár szilva, 3,5 hektár bodza, 4,5 hektár csemegeszőlő és 16 hektár a borszőlő. Az ültetvények több, mint negyede a 2002- ben épült panzió körül terül el, mind a 28 hektár öntözhető. Ehhez saját, több, mint 100 méter mély fúrt kútból nyerik a vizet, de az ültetvények aljában bővizű patak is csordogál.
A Szent István egyetem rektora és a Magyar Lovas Szövetség elnöke 2007-ben kötött együttműködési megállapodást a másoddiplomát adó felsőfokú lovasképzésre. Ezzel sikeres, egyedi vállalkozás indult útjára. A házigazda az egyetem világhírű, idén 225 éves – korábban egyetemként működő – Állatorvos-tudományi Kara. Azóta három szemeszterben – az idén végzőkkel együtt – hetvenen szereznek diplomát a Lovastanár (hippológus) szakon.
A Magyar Borok Háza Alapítvány kuratóriuma továbbra is járja a borvidékeket. Tir Dezső elnök szerint küldetést teljesít a grémium, elvégre az alapítvány alapító okiratában is az szerepel, hogy a kuratórium a magyar borászat és borkultúra fejlesztésén fáradozik. Az elmúlt húsz évben kisebb-nagyobb sikerek jellemezték a tevékenységet, hiszen csaknem féltucat borok háza épült fel az országban. A kuratórium legutóbbi ülésének május 21-én, Egerben az Egri Csillagok Zrt. adott otthont, ahol Pál Sándor, a cég főmérnöke, egyben az Egri Hegyközség elnöke és Tarsoly József hegybíró, a hegyközség titkára adott tájékoztatót a náluk folyó munkáról.
A Pannon Egyetem Agrártudományi Centrumának Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, kísérleti borainak bírálatára invitálta a Balatoni Borrégió jeles szakembereit, valamint több szőlészeti-borászati kutatással foglalkozó intézmény kutatóit, egyetemi oktatóit. Az FVM SzBKI intézményhálózatának 2008. évi átszervezését követően ez volt az első olyan borbírálat, ami átfogó képet igyekezett adni az intézet alapfeladatát jelentő kutatási témákról. Az elmúlt években ugyanis a finanszírozás alapját adó Jedlik Ányos, illetve Baross Gábor pályázati programokhoz kapcsolódva tematikus borbírálatokat szerveztek a badacsonyi intézetben, amik befejezésével most újra az intézeti alaptémák közé vették fel a bírálatot.
Az őszibarack Magyarország egyik legeredményesebben termesztett gyümölcseinek egyike. A nagy hagyományokkal rendelkező Buda környéki termőtáj is Pest megyében található, de Ceglédtől Szobig hasonlóan szép eredményeket érnek el. A termesztés legfontosabb kockázatát ma a téli és tavaszi fagykárok jelentik – amik idén is nagy mértékben befolyásolták a várható termésmennyiséget –, valamint a kártevők, kórokozók fellépése, károsításuk mértéke.
A Kleffmann és Partner Kft. mezőgazdasági panel-kutatásai keretében 2011-ben is felmérte a gazdák alma ültetvényekben történt növényvédő szer felhasználását. Minden szertípust figyelembe véve (gombaölő, rovarölő, atkaölő, gyomirtó), tavaly a növényvédő szerek összforgalma almatermésűekben (alma és körte) 5 milliárd forint volt. Ennek az összegnek 54 százalékát a gombaölő szerek, 36 százalékát pedig a rovarölő szerek forgalma adta.
A vetőmag bizalmi dolog. Ez az állítás sok minden másra is kiterjeszthető, viszont most a zöldborsó termesztése kapcsán egy folyamatról, ha úgy tetszik, összefogásról szólunk, amely visszahelyezheti régi pozíciójába ezt a fontos zöldségnövényünket. Május 23-án Nyíregyházán a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatóintézetében a házigazda, a KITE zRt. és a Kulcsár Kft. együttműködéséről hallhattunk, majd röviden megnézhettük a náluk fenntartott fajtákat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
