Kategória: Lapszemle

Oldal 73/80

A MÚLT ÉS A TERMÉSZET ÉRTÉKEI A MECSEKBEN

Az ország legkorosabb kocsányos tölgye a maga két évszázadával, szinte érintetlen természet az Ormánságban és a Kelet-Mecsekben, kétezer éves történelem ma is látható nyomai, hazánk egyik legjobban kiépített turistaútvonal-hálózata, több mint kétszáz forrás, növényritkaságok, erdei kisvasút, Magyarország első erdei kalandparkja – és még mi minden, ami felfedezésre várhat a Mecsekerdő Zrt. által kezelt területeken Baranya megyében! Lehet a turista bakancsos, kirándulhat kerékpárral, autóval, kenuval, netán lóval, biztos, hogy maradandó élményekkel gazdagodik e változatos szépségű vidéken.

MINDENKI LEHET LEPKEVÉDŐ

Vonzó megjelenésük, törékenységük, könnyed és szabad röptük révén talán a nappali lepkék állnak hozzánk a legközelebb az egyre fogyatkozó vadon élő állataink közül. Főként erdőn-mezőn járva, vagy a nagyvárosi parkokban találkozhatunk velük, de akár saját kertünkben is megfigyelhetjük őket. Emellett tehetünk is azért, hogy e csodaszép lényeket unokáink ne csak a mesékből és a múzeumok tárlóiból ismerjék.

ERDEINK LUSTA JÖVEVÉNYEI

Ki gondolná, hogy ma már az ország szinte minden területén elterjedt fácánt a rómaiak szándékosan telepítették be hazánkba, azaz nem számít őshonos fajnak? Az évszázadok során több hasonló eset történt, az akarva-akaratlanul betelepített fajok száma pedig rohamosan emelkedett az utóbbi időben. Emlősállataink közül az új jövevények legtöbbje a hajdani prémesállat-telepekről elszökött egyedek leszármazottja. De akad közöttük olyan is, amelynek valamelyik felmenője hajdanán megunt házikedvenc volt. Az erdeinkben élő mosómedvék mindkétféle őssel „büszkélkedhetnek”.

A TERMÉSZET EREJÉVEL

Rohanó világunkban mind gyakrabban fordulunk a természethez segítségért, hogy megértsük környezetünk és önmagunk változásait. Újra tanuljuk, mily sokat ér egy kis elcsendesedés, mely helyreállítja zaklatott lelkünket. Keressük a tiszta „forrásokat”, próbáljuk kizárni azt a rengeteg civilizációs ártalmat, ami megbetegít bennünket. A természet erejét fedezhetjük fel a gyógyító növényekben is.

AZ ELŐREJELZETT KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS AZ ERDŐ

A klímaváltozás tényének elfogadását egyebek között az nehezíti, hogy nem érzékeljük a lassú változást. Nem látjuk a pusztuló erdőket, amelyekről mind gyakrabban olvasunk. Ugyanakkor a változást fokozatosnak képzeljük: évről évre majd egy picivel melegebb lesz, gondoljuk. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a változás hullámzásszerű, s a hullámvölgyek között akár húsz év is eltelhet. Az erdők pedig valóban pusztulnak, csak körültekintő munkájuk részeként az erdészek mindig eltávolítják az elhalt fákat, facsoportokat. Mátyás Csaba akadémikus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a klímaváltozásról sokkal többet árul el, hogy hogyan követik egymást a szélsőséges időjárási időszakok, mint az átlaghőmérséklet alakulása.

UTAINKON ERDŐK KÍSÉRNEK

Írásunk címe a 20. század elején még nem lehetett volna a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. jelmondata, hiszen az alföldfásítási programot megelőzően az ország középső, löszös-láposfutóhomokos vidékén alig volt erdő. Kaán Károly 1919-es jelszavának: „Erdőt az Alföldre!”, s a mindenkori erdészek áldozatos munkájának köszönhetően, a helyzet azóta óriásit javult, jelenleg 56 ezer hektár erdőt kezelünk Bács-Kiskun megyében.

ADATRÖGZÍTÉS PAPÍR ÉS TOLL NÉLKÜL

A mindennapi életünk részévé vált mobiltelefont ma már messze nem csak kapcsolattartásra használhatjuk. Az okos készülékcsodák navigálnak, informálnak, figyelmeztetnek, helyettesítik a telefont, a noteszt, az ébresztőórát és úgy tűnik, a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Egy egészen új fejlesztés például az erdészek munkáját könnyítheti, gyorsíthatja.

KÖTEGYÁNI KOPJAFÁK

Egy határszéli kis faluban nagy dolgok esnek. A Békés megyei Kötegyánban megszületett az ország egyik leggazdagabb szabadtéri szobor- és kopjafagyűjteménye, méghozzá a helyi Baráti Kör Egyesület munkájából. Hivatásos alkotók és lelkes műkedvelők közösen munkálkodnak a művésztelep fafaragó táboraiban, s ennek nyomán a település időről időre újabb köztéri alkotásokkal gyarapodik. A mozgalom elindítója és megszállott szervezője, Ungvári Mihály sokoldalú ember. Erről nem csak fafaragásai és sajátos technikával festett ikonjai tanúskodnak, de néprajzi érdeklődése, és a határokon átnyúló népes baráti köre is.

MIT HOZOTT AZ 1879. ÉVI ERDŐTÖRVÉNY?

Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően hazánkban részben az 1852. évi osztrák (Erdély), részben az 1812. évi erdőtörvény maradt érvényben. Ezek azonban sem gazdasági, sem erdészett udományi szempontból nem feleltek meg a kor követelményeinek. A tőkés átalakulás „erdőfaló” tevékenységét ugyanis nem tudták megakadályozni. Másrészt pedig az 1860-as évek erdészett udományát össze sem lehet hasonlítani az 50 évvel korábbiakkal. Szükség volt tehát egy újabb törvényre.

VÉGY EGY MARÉK GYOMOT…

Az erdőn, mezőn járva, vagy csak a kertünkben serénykedve talán eszükbe sem jut, hogy amiket undok gyomoknak nézünk, netán gonosz dudvának bélyegezve kitaposunk, gyógyító növények és konyhánk jóízű alapanyagai egyaránt lehetnek.

A MAGYAR ERDŐK ÉKE: BARKÓCABERKENYE

Bátran kijelenthetjük, hogy a barkócaberkenye (Sorbus torminalis) minden része hasznos, illetve szemet gyönyörködtető. A vadgyümölcs-féléknek e mutatós faja három földrészen (Európa, Kisázsia, Észak-Afrika) is előfordul. Melegkedvelő, de a tengerektől távol eső nagy síkságok kontinentális klímáját nem viseli el. Így hazánkban is hiányzik az Alföld nagy részéről. A tölgyes erdők elegy fafajaként 3-500 méteres tengerszint felett i magasságban találjuk a legszebb példányait.

MIT TEGYÜNK AZ ÚTIPATIKÁBA?

Pár nap pihenés minden évszakban jólesik. Miközben izgatottan csomagoljuk a bőröndjeinket, a legtöbbször eszünkbe sem jut, hogy egy kisebb baleset vagy hirtelen jött megbetegedés milyen könnyen elronthatja idillünket. Pedig ha kellően felkészülünk, az egyszerűbb betegségeket is könnyen kezelhetjük anélkül, hogy ismeretlen orvoshoz vagy gyógyszerészhez kellene fordulnunk panaszainkkal.

KIKAPCSOLÓDÁS, FELTÖLTŐDÉS

Bodrogi Gyula méltán a Nemzet Színésze, hiszen több mint fél évszázados pályafutása alatt drámákban és vígjátékokban egyaránt remekelt. Hangjára pedig még a gyerekek is mosolyogva kapják fel a fejüket, miután Süsü, a sárkányt, vagy a Csőrmestert ismerik fel benne A kérem a következőt rajzfi lmsorozatból. Mindinkább köztudott róla az is, hogy szenvedélyes vadász, aki nem mellesleg igen jó érzékkel forgatja a fakanalat.

IRÁNY A BÖRZSÖNY, CSERHÁT, NASZÁLY

Vadregényes, természeti ritkaságokkal teli táj, várakkal, kilátókkal, kisvasutakkal, tanösvényekkel, letűnt korok emlékeivel. Ez így együtt tárul elénk Budapesthez közel, a Duna bal partján, zömmel az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében álló csodaszép erdős vidéken.

MODERNKORI KINCSKERESÉS

Korunk legújabb szabadidős tevékenysége, a geocaching 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult világhódító útjára. A kezdeményezés gyorsan követőkre talált. Mára több ezer, apró ajándékokat tartalmazó dobozkákat rejtenek el szerte a világon, amelyekhez a közös weboldalon közzétett koordinátákat követve helymeghatározó készülék segítségével juthatnak el a csatlakozó jákékosok. A kincskeresés ősi szenvedélyén alapuló játék egyesíti a korszerű technikát a természetjárással és az ismeretterjesztéssel. A mind népszerűbb természeti kalandozásnak azonban árnyoldalai is vannak.

HA MÉGIS MEGTÖRTÉNT

Itt a nyár! Ha tehetjük, menjünk kirándulni, járjuk az erdőt, pihenjünk a vízpartokon, élvezzük a szabadságot. Kellő elővigyázatosság persze ekkor sem árt, különben kedvünket szeghetik a kellemetlenkedő apró vérszívók, vagy az erős napsütés. Ha mégis megtörtént a baj, igyekezzünk azt mihamarabb orvosolni.

TERÜLJ-TERÜLJ ASZTALKÁM

A jó levegő meghozza az étvágyat – ezt mindenki tudja. A legegyszerűbb, ha szendvicset, almát meg csokoládét visz magával a kiránduló. De ha egy picivel több időt szánunk az előkészületekre, akkor a természet adta örömökön, csodás látnivalókon kívül az asztali gyönyörűségeket sem fogjuk elfelejteni. Jó szívvel emlékezünk majd az aszalt gyümölcsökkel teli finom gyümölcskenyérre, amit a Királykútra vezető gyalogtúrán a forrás mellett fogyaszottunk el. Ahogyan arra is, amikor felmásztunk a Kőrishegyre, és a hátizsákból majd’ egy egész mexikói büfé kínálata tárult elénk.

A KÖZBIRTOKOSSÁG ÉS AZ ERDŐK

A erdők közös birtoklása ősi, még a feudalizmus előtti időből fennmaradt tulajdonlási forma. A feudális viszonyok közepette a földesurak között (örökösödés miatti aprózódás), a földesúr és a jobbágy (bár itt csak a használatra vonatkozott ), illetve a kiváltságos helyek, székelyek, szászok, jászkunok, hajdúk viszonylatában egyaránt általános volt a közös birtoklás. Igaz, a 18-19. században mind terhesebbé vált, amit nemcsak a közös tulajdonból, használatból adódó nézeteltérések, hanem az erdők általános állapota is mutatott.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 71
  • 72
  • 73
  • 74
  • 75
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.