Honnan is indulhatna a gemenci ökoturisztikai kalandozás, ha nem innen? Az 55. számú főúton érkező turistát tájba illő korszerű fogadóépület várja a pörbölyi Ökoturisztikai Központban, de itt található az erdei vasút végállomása, a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című interaktív kiállítás, az erdei iskola és a közeli vadmegfigyelő is. Így, miután megvettük a jegyet a menetrend szerinti erdei vasút járatára, gyorsan el fog repülni a várakozási idő.
Kiindulópont: Ökoturisztika Központ
Digitális mikroszkóp és gímszarvascsontváz, színes monitorok és látványos tablók, az erdőgazdálkodás tárgyi emlékei, valamint különleges preparátumok korszerű tárlatkialakítással várják mindazokat, akik interaktív módon kívánják megismerni a Gemenci-erdő növény- és állatvilágát, az erdő- és vadgazdálkodás évszázados hivatását, valamint a Sárköz népművészetét. Ezt a különleges, az információk befogadását audiovizuális elemekkel segítő kiállítást azért is érdemes megtekinteni, mert a megszerzett ismeretek birtokában sokkal könnyebben érthetjük meg a Gemenci-erdőt a túrázás során. Miután megtekintettük a kiállítást, érdemes elsétálni a közeli vadmegfigyelőhöz, ahol egy háromhektáros területen vaddisznók, gímszarvasok fogadnak. Ha szerencsésen a hétvégére tervezzük a kirándulást, utunkat a Rezét gőzös vontatta erdei vasúti kocsikon folytathatjuk.
Az ajánlott túraútvonalon a kisvasút segítségével, több gyalogos kitérőt is beiktatva ismerhetjük meg az ártéri erdő élővilágát, anélkül hogy zavarnánk a védett állatokat, vagy kárt tennénk a védett növénytársulásokban. A kisvasút a Duna holtágai mellett kanyarog, miközben látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érint.
Nagyrezét és a méhészet
Az első megállótól néhány perces sétával közelíthetjük meg a nagyrezéti erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjteményt. A Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével megismerhetjük a méhek és az ember évezredes kapcsolatát, a méhészet tárgyi emlékeit, és kaptárok üvegfalán át láthatjuk a méhcsaládok munkáját. A kiállítás mellett gyertyaöntő műhely és előadóterem is található.
Lassi a halászat évszázados jelképe
Miután újból vonatra szállunk, és elrobogunk a Nyárilegelő megálló mellett – ahol általában a vízitúrázók szállnak le, és vízre bocsátják a kisvasút speciális teherkocsijaiból kiemelt kenukat – Lassiba érkezünk. A megálló és környezete a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. A közelben található egykori dunai öbölbe a jégzajlás elől vontatták be a hajómalmokat. Ma az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállításnak, valamint gyermekbarát erdei pihenőparknak ad helyet.
A romantikus hangulatú erdészházban és a hozzá tartozó épületben alakított a ki az erdőgazdaság a Halászati Kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, és izgalmas diorámán bepillanthatunk a víz alatti élővilág mindennapjaiba is. A kisebb épületben terül el az ártéri terepasztal, és egy halászháló-készítő műhely is életre kelt.
A megfáradt turistákat a szomszédban hangulatos pihenőpark, erdei játszótér, esőbeálló és kiépített tűzrakó hely várja, és ott található Magyarország egyetlen varsamászókája.
E különleges szabadtéri játék a dunai halászati kultúra kiemelkedő eszköze, a varsa működésének a megértésében segít. Pihenésünk közben a kéktúrázókat is üdvözölhetjük, hiszen az Alföldi Kéktúra szekszárdi dombvidékét a bajai Duna-híddal összekötő szakasza közvetlenül érinti a megállót.
Molnárka tanösvény
Lassiból nem kisvasúttal indulunk tovább, hanem gyalogosan. Itt kezdődik „Az év ökoturisztikai létesítménye 2014” díj tanösvény kategóriájának I. helyezését elnyerő Molnárka tanösvény. A 11 állomásból álló, több mint két kilométeres sétautat nemcsak a kisvasút menetrend szerinti járataival közelíthetjük meg, hanem az árvízvédelmi töltés felől gyalogosan vagy kerékpárral is. A tanösvényen kirándulók Molnárka, a tavi molnárpoloska segítségével interaktív módon (háromszögforgató, céltávcső, memóriajáték) ismerhetik meg az ártéri erdő kincseit.
|
Molnárka vagyok, rólam nevezték el az erdészek ezt a tanösvényt. A tankönyvek tavi molnárpoloskának neveznek, de ezt nem nagyon szeretem. |
Szia!Tájékozódhatnak a Gemenci-erdő kialakulásáról, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fafajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról is. A tanösvény egyik megállója az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján található, ahol a madármegfigyelő toronyból jó szerencsével réti sast és fekete gólyát is láthat a kiránduló. Az erdőgazdaság nagy gondot fordított arra, hogy élményszerű, látványos tanösvény szülessen, a kisgyermekek játékosan szerezzenek nagyon fontos ismereteket a Gemenci-erdőről.
Minden évszakban érdemes ide kilátogatni, hiszen tavasszal a ligeti csillagvirág, kora nyáron a nyári tőzike, ősszel a keményfás ligeterdő színkavalkádja nyújt életre szóló élményt.
Malomtelelő
A Malomtelelő megálló mesebeli neve is a múltat idézi. Közel kétszáz éve Baja környékén 70-80 hajómalom őrölte a gabonát. Ezeket a különleges vízi építményeket télen, a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Ez a terület kiváló volt erre a feladatra, hiszen a folyó főmedre akkoriban a jelenlegi Rezéti-Duna volt, amelynek idővel tóvá alakult mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a szerkezetek. Természetesen ezt is játékos formában meséli el a Molnárka tanösvény, amely itt ér véget. Nosza, ugorjunk fel a következő vonatra, és robogjunk tovább a Duna partjára.
A természet szolgálatában
A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. (Gemenc Zrt.) kezeli Európa legnagyobb ártéri erdőtársulását a Duna mindkét partján a Sió-csatorna Duna-torkolatától egészen az államhatárig. Ennek csak egy része a Gemenci-erdő, amely a Duna jobb partján a Sió-torkolattól egészen Bátáig terjed. Az erdőtömb közel 30 kilométer hosszú, és több helyen 8-10 kilométer mélyen nyúlik be a folyótól. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében folyamatosan nő az erdősültség. A Gemenc Zrt. szakszerű munkájának, a tartamos, vagyis a jövő nemzedékek számára is fenntartható erdőgazdálkodásának eredményeképpen a kezelt erdőállomány éves folyónövedéke meghaladja a fakitermelések mértékét. Gemenc védett állatfajai és híres gímszarvasállománya különös értéke hazánknak.
Gemenc-Dunapart
Igazi ökoturisztikai közlekedési csomópontba érkezünk. A nagy Duna partjáról gyönyörködhetünk a folyó alsó szakaszára jellemző, lassan hömpölygő habokban, és ha kedvünk támad, felszállhatunk a Gemenc Zrt. sétahajójának időszakos járatára. De innen indul a Forgó-tó nádasában megbúvó, madárlesre vezető Forgó-tavi tanösvény is.
Vadregényes kitérő
A Forgó-tavi tanösvényen további érdekes információkat olvashatunk a helyi növény- és állatvilágról, a legvadregényesebb rész azonban a végén következik: egy különleges tájépítészeti megoldásnak köszönhetően száraz lábbal állhatunk meg a Forgó-tó fölé nyúló álca- és lesfal mögött, onnan gyönyörködhetünk a vízimadarakban és a szomjukat oltó nagyvadpéldányokban. Kócsagok, gémek, fekete gólyák nyüzsgő világa ez, de rétisas is felbukkanhat előtt ünk.
Keselyűs, Gemenc északi kapuja
Miután visszatérünk a Gemenc-Dunapart megállóba, és felszállunk a már jó barátként minket vidám füttyszóval köszöntő kisvonatra, alig negyedórás vonatozás után Gemenc északi kapujába érkezünk. Mostani túránk a Keselyűsi Fogadóépületnél ér véget, amely a Szekszárd felől érkező vendégek és az EuroVelo 6 kerékpárútra csatlakozók, valamint a Kéktúra-nyomvonalon Pörböly felé továbbinduló kerékpárosok, gyalogos túrázók pihenő- és információs központja. A létesítmény jegypénztárral, büfével és parkolókkal várja a túrázókat. Az alig fél éve átadott központban érdemes megpihenni, meginni egy jó kávét, majd továbbindulni a Holt-Sió mellett épült új madármegfigyelő toronyhoz, valamint a szintén új, a holtág partján, a keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában haladó keselyűsi tanösvényhez. Itt főként a fekete gólyáról olvashatunk.
Ha még nem vagyunk nagyon fáradtak, és kerékpárt is hoztunk magunkkal – erre lehetőség van a kisvasút szerelvényein –, akkor az árvízvédelmi töltésen, illetve aszfaltos útfelületen, várhatóan szarvasok között a kétkerekűvel guruljunk vissza a pörbölyi Ökoturisztikai Központhoz.
Egész évben
A Gemenc Zrt. nagyon sokszínű egész éves ökoturisztikai programmal várja az érdeklődőket. A tavasztól télig szervezett gyalogos és vízitúrákon, szakszerű túravezetők irányításával bárki részt vehet Gemenc felfedezésében.
További információk, bejelentkezés szervezett túrákra:
Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központ
7142 Pörböly, Bajai út 100.
Tel.: +36 (74) 491-483
E-mail: okocentrum@gemenczrt.hu
Weblap: www.gemenczrt.hu
