Oldal 56/81
Nyáron akaratlanul is közelebb kerülünk a természethez. Kevesebb ruha fedi testünket, a bőrünkön érezhetjük a levelek simítását, a fűszálak hullámzását. Jólesik olykor mezítláb taposni a fűben, a homokban, megsimítani a fák kérgét, míg arcunkat a szél szeretgeti.
Az erdei sportok egyik legősibb, egyben különlegesen szép formája a tereplovaglás. A különlegességét az adja, hogy egy ló a sporttársunk, így meg kell tanulnunk a ló szemszögéből is látni a terepet, ha nem akarunk kellemetlen meglepetéseket. Emellett pedig néhány szabályt is be kell tartanunk a biztonságos és örömteli erdei kikapcsolódás érdekében.
Aki valaha próbált lovagolni, tudja, hogy ez a hobbi kőkemény sport, a nyeregben nem csak ücsörög az ember, hanem folyamatos izommunkát végez. Egy jól képzett lovas testileg és lelkileg egyaránt kikapcsolódik egy-egy túra során.
Nagyszerű kötet jelent meg a hegységről nem csak a börzsönyi természetjárás és az olvasás szerelmeseinek.
Európa legnagyobb kiterjedésű összefüggő ártéri területén jelentős a természetvédelmi szempontból védett és fokozottan védett területek nagyságrendje, ezért ezek csak korlátozottan és részben látogathatóak. Most azonban olyan izgalmas, élményteli, látványos túraútvonalat ajánl az erdőtömböt és a turisztikai létesítményeket kezelő, az állat- és növényvilágot védő Gemenc Zrt., amelyet végigjárva a természet zavarása nélkül ismerhetik meg a különleges ártéri erdőtársulás titkait. Fel a bakancsot, távcsövet a kézbe, fényképezőgépet a hátizsákba! Irány Gemenc déli kapuja, az erdőgazdaság pörbölyi Ökoturisztikai Központja!
Hosszú Katinka Bajáról indult, és nagy utat tett meg a világhírnévig. A háromszoros világbajnok magyar úszónő kislányként ismerkedett meg a Gemenci-erdővel, ahol apai nagyapja még halászként a Rezéti-Dunából fogta ki a halakat. Olimpikonként, világbajnokként, világkupagyőztesként, ha néha-néha hazatér, beáll a fiúk közé a bajai férfi-kosárlabdacsapatot edző édesapa futótréningjein, és a Gemenchez tartozó Csertai kirándulóerdőben a Vén-Duna partján lefutja a távot.
A természetet járva viszonylag gyakran találkozhatunk mezei nyúllal, üregi nyulat azonban csak ritkán láthatunk. Az egymással viszonylag közeli rokonságban álló két faj életmódja, viselkedése, szaporodása ugyanis igencsak különbözik
A tavasz beköszöntével kertünkben, vagy éppen kirándulás közben gyakran találkozhatunk tojáshéjakkal, olykor pedig egy-egy madártojással teli fészek kerül szemünk elé. De jó volna tudni ilyenkor, vajon melyik fajtól származnak!
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
2014 decemberében súlyos kárt szenvedtek a hazai erdők. Ötvenezer hektárnyi területet rongált meg az ónos eső és a jegesedés, köztük a legkedveltebb turistahelyeket. A károkat enyhítendő országos civil összefogást célzott meg a közmédia tematikus napja március 1-jén, S. O. S. Bajban az erdő! címmel. Az egész napos műsorfolyamot a Duna Televízióban kísérhettük figyelemmel. A program tapasztalatairól Siklósi Beatrix, az MTVA kiemelt projektekért felelős főszerkesztője és Csizmár Edina, a tematikus nap felelős szerkesztője mesélt.
Mátraalja hívő népe évszázadok óta rendszeresen elzarándokol az alig egynapi járóföldre fekvő kegyhelyre, a Mátraverebély melletti Szentkúthoz. Oda, ahol a régmúltban Szűz Mária megjelent a néma pásztorfiúnak, s megoldotta a nyelvét. A víz, amelyet még Szent László lova patája fakasztott a sziklából, azóta is sok bajra orvosság – ha hittel vesszük magunkhoz, és fáradunk is érte eleget.
Embertársaink, gyermekeink féltése természetes, vitán felül álló törekvésünk. Az már kevésbé egyértelmű, hogy ezt hogyan tegyük. Irtsunk ki minden mérgező vagy szúrós növényt? Márpedig a cserjék közt is számos ilyen akad.
Sokszor éri az a vád az erdészeket, hogy kivágják a fákat, és ezzel zsugorítják erdeinket. Csakhogy ez így, ebben a formában nem igaz. A vád nagy valószínűséggel a hiányos ismeretekből ered, hogy sokan nem ismerik az erdőgazdálkodás folyamatát, melynek első lépcsője a mag- és csemetetermelés. A Zalaerdő Zrt.-nél ezzel a tevékenységgel a Nagykanizsai Erdészet Bajcsai Csemetekertje és a Surdi Díszfaiskolája foglalkozik.
A tavaly decemberi jégverés nyomán kidőlt, törött fákkal teli erdőkben járók szinte mindegyike döbbenten kérdezi: De mi lesz ezután? A szakemberek szerencsére tudják a választ, és az első sokk, illetve a veszélyek elhárítása után már nekiláttak a helyreállításnak.
A természetet járva mind több helyen színes képekkel, fotókkal és ismeretterjesztő szöveggel ellátott tanösvények segítenek a kirándulóknak felfedezni a környéket, megismerni annak élővilágát, történetét, különlegességeit. A megszokott ismeretterjesztésnél azonban jóval többet kínálnak a Patkós Stúdió táblái.
Hazánk egyik „akácügyi” szaktekintélye, Rédei Károly több mint három évtizede kötelezte el magát a Mária Terézia rendeletére az alföldi futóhomok megkötésére betelepített fafajjal. Az akácnak köszönhetően munkájával nem csak szakmai figyelemre tett szert, de bejárta a fél világot.
Erdőgazdálkodás, fafeldolgozás, vadászat, közjóléti és turisztikai szolgáltatások – a legtöbben ezekre a tevékenységekre gondolnak az erdészeti társaságok neve hallatán. A paletta ennél azonban jóval szélesebb. Ma már nem ritka, hogy kiadványok, könyvek, filmek készülnek az erdőgazdaságok gondozásában. Rovatunkban ezekből adunk ízelítőt.
A decemberi jégkár miatti koronatörést és egyéb sérüléseket túlélő fák esetében látványos elváltozások maradnak a fatestben. Lássuk, hogyan működik a fatest, és mire következtethetünk a fahibákból!
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
