Könnyen mondhatnánk, hogy hagyjunk elég időt, és az erdő magától megújul. De akkor mi lenne a sérült faanyaggal, az élőhelylyel, amiért elődeink olyan sokat dolgoztak? Mivel az erdőben dolgozók már többször szembesültek a jégkárral, korábban is kutatták a helyreállítás legmegfelelőbb kezelési módjait. Az 1920-as, majd a 70-es évekből is vannak ismereteink a jégtörések okozta hatásokról. A Börzsönyben 1996-ban, 2001-ben és 2004-ben is jelentős károk keletkeztek, ezek nyomán több helyszínen szinte üzemi méretben vezettek be újszerű erdőkezelési módszereket, ahol csak egészen kis területeken avatkozunk be az erdő életébe.
A Királyréti vagy a Diósjenői Erdészet a „foltszerű” vágásokkal arra törekszik, hogy az erdő jelenlegi korosztályszerkezetét „széthúzza”, segítse a természetes felújulást, és az minél közelebb kerüljön a természetes állapothoz. A távlati cél pedig a természetes szerkezetű, változatos korú fákból álló, így a károknak is jobban ellenálló erdő létrehozása. A módszerek kialakításában éppen a természetes folyamatok tanulmányozása segített. Folyamatosan borítja az erdő talaját az ott lévő faállomány, innen a kezelés elnevezése is: folyamatos erdőborítás.
A decemberi jegesedés utáni kár kiterjedése rendkívüli nehézségek elé állítja az erdészeket. A veszélyelhárítási munkák után első feladatként átértékeltük a meglévő erdőgazdálkodási terveinket, hiszen még ilyenkor sem termelhetünk ki több fát, mint amit az adott terület önmaga megtermett. A fenntartható gazdálkodásban tíz évre előre gondosan megtervezett erdei munkákat kell újragondolni a károk függvényében. A kárfelszámolás során különlegesen nehéz és veszélyes körülmények között kell a károsodott faanyagot eltávolítanunk. Az egyes – néha szobányi, néha pedig egész hegyoldalnyi – erdőterületeket végigjárjuk, és meghatározzuk, hogy milyen kezelési módot igényel a következő évtizedekben. A helyszínen egyenként megjelöljük, hogy mely fák maradhatnak, vagy éppen hol kell ültetni több tízezer csemetét. Később nagyon sokszor kell még ápolni ezeket a fácskákat. Minden lépésnél építünk a természetes folyamatokra, amelyek idővel valóban be tudják gyógyítani a most keletkezett „sebeket”.
Az erdész szakemberek előtt óriási munka áll, hogy a lehetőségeikhez képest gyorsítsák a megújulást, hiszen ebben az értékteremtő munkában az idő a legnagyobb ellenfelünk.
