A mezei nyulat leginkább márciusban figyelhetjük meg, amikor náluk beköszönt a párzási főidény. Az ivari tevékenység erősödésének kezdetén nappal is komoly verekedésekre, kergetőzésre kerül sor, s nemcsak a bakok vívnak meg egymással repülő szőrcsomók közt, de a nőstények is igyekeznek lerázni magukról a kéretlen udvarlókat, nemritkán nekiesnek lovagjaiknak. A mezei nyulak tavaszi kergetőzése a faj szezonális termékenyítőképességével magyarázható. A bakok januártól októberig termékenyítőképesek, míg a nőstények az időjárás függvényében általában január végétől párzóképesek, de sikeresen csak hathetente, néhány órán át termékenyülhetnek. Átlagosan 41 napig tartó vemhesség után hozzák világra kölykeiket, de az ezt megelőző 2-3 napban már újra párzanak. Ilyenkor viszont a megtermékenyítésnél a méh nyálkahártyáján elraktározott, előző párzásból megmaradt hímivarsejtek vesznek részt. Tehát a mezei nyúl képes a kettős vemhességre.
Nem tanítja utódait
A kisnyulak nyitott szemmel, dús szőrzettel születnek egy apróbb mélyedésben. Anyjuk magukra hagyja, s naponta csak egyszer szoptatja őket. A rendkívül tápláló nyúltejet az anya kezdetben 5 perc alatt „pumpálja át” utódaiba, de ahogy a kicsinyek nőnek, ez az idő még rövidül. A kisnyulak külön mozognak, de bizonyos időszakban visszatérnek a szoptatás helyére, hogy anyjukkal találkozzanak. Ez a szokás minden bizonnyal azért alakult ki, hogy a lehető legkevésbé keltsék fel a ragadozók figyelmét. A nyúlfiakat az anyanyúl lényegében semmire sem tanítja meg, csak szoptatja őket, s általában négyhetes korukban már egyáltalán nem törődik velük, hiszen teljesen „önellátóak”, s három hónaposan már szaporodni is képesek.
Fut, ahogy csak tud
A mezei nyúlra igen sok ragadozó leselkedik, ezért átlagosan mindössze egy-másfél évig élnek. Igaz, a vadonból is ismeretesek hétéves egyedek, míg fogságban egy-egy példámy megérte a 12 évet is.
Ez a faj nem ás föld alatti járatokat, ezért a gyors futással próbál menekülni üldözői elől, ehhez alkalmazkodott a testfelépítése is. Hosszú, erős hátsó lábainak segítségével akár 70 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhat. Hallása kitűnő, látótere majdnem 360 fokos, s szaglása is kifinomult.
A mezei nyúl nálunk őshonos, meghatározott időszakban vadászni is lehet rá. A sűrű, zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, de leginkább a mozaikos tájakat kedveli, ahol erdőfoltok és rétek váltogatják egymást. Az utóbbi időkben robbanásszerűen elszaporodott, rókák, szürkevarjak, valamint a nagytáblás gazdálkodás és a motorizáció miatt azonban a Kárpátmedencében egyre ritkul ez az alapjában véve éjszakai életmódot folytató tapsifüles.
A nagy alagútépítő
Az üregi nyúl a mezeinél sokkal inkább hasonlít a „húsvéti nyúlra” – nem véletlenül, hiszen a házi nyúl őse. Nálunk nem őshonos, betelepítése minden bizonnyal két hullámban zajlott. A rómaiak korában az Ibériai-félszigetről hoztak magukkal a légiók üregi nyulakat, mivel a katonaság élelmezésében fontos szerepet játszott egészséges húsuk.
Később, a középkorban vált divattá, különösen a kolostorok környékén a nyulas vermek létesítése, ahová szintén külhonból származó üregi nyulakat telepítettek. Nálunk tartósan ott tudnak megtelepedni, ahol könnyebb üregeket ásni maguknak, ugyanakkor a talaj viszonylag kötött. Még néhány évtizeddel ezelőtt is az ország számos pontján fellelhetők voltak üreginyúl-kolóniák, ahol egy-egy várban egy bak és 4-6 nőstény élt együtt. A rangsor csúcsán lévő nőstények a vár egyik alagútjának mellékvágatában hozhatják világra utódaikat, míg az alacsonyabb rendűek a váron kívül kénytelenek maguk ásta, mintegy 70 centiméter hosszú alagútban elleni. Az alacsonyabb rendű nőstények kölykei így könnyebben válnak a ragadozók áldozataivá, sőt az erősebb nőstények elpusztíthatják a nem rokon, alacsonyabb rendű társaik utódait is. Ilyenkor azonban a baknyúl igyekszik megvédeni a nyúlfiakat.
Hat hónaposan ivarérett
Szemben a mezeivel, mely 2-3 utódot hoz világra, az üregi 31-32 napos vemhesség után 3-8 fiókának ad életet. Naponta szintén csak egy alkalommal, akkor is legföljebb 3 percig szoptatja kölykeit. Az utódok kezdetben szinte teljesen csupaszak és vakok, s száraz fűvel és az anya hasszőrével bélelt fészekben cseperednek. A fiatalok négyhetesen önállósulnak, de csak hat hónaposan válnak ivaréretté. Az üregi nyúl sok kis és nagy testű gerinces ragadozó zsákmánylistáján foglal el kiemelkedő helyet. Viszont az elmúlt évtizedekben a házi nyulaknál is gyakran előforduló betegségek, így az RHD és a szúnyogok által terjesztett mixomatózis jelentősen megritkította a magyar üreginyúl-állományt. Olyannyira, hogy mára csak mutatóban maradt néhány kolónia hazánkban.
Az üregi nyúl, bár meglehetősen szapora állat, élettartama rövid, megfelelő körülmények között sem éri el az ötéves kort. Közel sem olyan gyors, mint mezei rokona, igaz, számára nem a hosszú és gyors futás, hanem a kiépített üregrendszere nyújt oltalmat.
Fotó: Bécsy László
