A kisgyermek világmegismerő útján mindent megtapint és megkóstol. Ekkor kell helyes utat választani. Csak a szülő által nyújtott, biztosan ismert élelem fogyasztható. Jogos elvárásként hiába irtjuk ki az óvoda udvaráról a fagyalt, a loncokat vagy a tiszafát, ezekkel a fajokkal bárhol találkozhat gyermekünk, embertársunk. A tanításra és a tanulásra van a legnagyobb szükség, ez az egyetlen járható út. Az ismeretek megszerzése a biztonság mellett ahhoz is hozzásegít bennünket, hogy a természet nagyszerű kincseit veszély nélkül élvezhessük.
Egyes kutatók szerint a mérgező tiszafát az állattartó népek az évszázadok során teljesen kiirtották az erdélyi Sziget-hegységből. Ugyanakkor városi környezetünkben, vagy a Bakonyban máig gyönyörködhetünk ebben a fajban. A tiszafa örökzöld, legtöbbször bokor alakú, kétlaki fenyőfélénk. Rendkívül lassan nő, és igen hosszú ideig, akár 1000 évig is élhet. A többi fenyőfélétől eltérően jól sarjadzik, ezért nyírt sövénynek, alakított bokroknak használhatjuk. A barokk díszkertek állandó szereplője. Egyebek közt a fertődi Esterházykastély kertjében is megtaláljuk (képünkön). Látványos, piros magköpenye kivételével valamennyi része, még a fűrészpora is erősen mérgező. Taxin nevű alkaloidája ugyanakkor fontos rákgyógyszer.
Az ugyancsak mérgező kutyabenge nyirkos, folyóparti erdőkben él. Levélhónalji virágai alig észrevehetők. Gyümölcsei nem egyszerre érnek, ezért azonos időben pirosat és feketét egyaránt találhatunk a bokron. Mérgező növény. A 3-4 éves ágainak kérgét gyógynövénynek gyűjtik, mert egyévnyi pihentetés után hashajtó tea készülhet belőle. Az első világháborúban, az állóháborúban meggyötört katonák számára ezért fontos hadianyag volt.
Néhány kevésbé ismert cserjefaj
A kányabangita különleges szerkezetű, ernyős fehér virágzata májusban nyílik. A virágzat peremén meddő fehér szirmú virágok csalogatják a beporzást végző rovarokat, míg a körön belül a nektárt és virágport is adó ivaros virágok helyezkednek el. Áttetsző, rubinpiros bogyótermése rossz ízű, de nagyszerű dísze a tél eleji erdőknek. Levelének formája egy pihenő békára emlékezteti a gazdag fantáziájú természetbúvárokat. Rengeteg lombfogyasztó rovar szereti, ezért augusztusra rendszerint már csupa lyuk a levele.
A kéttűs fenyők közül, az alig 1-2 méterre megnövő henyefenyővel a Kárpátok tőzeglápos vagy havasi legelőhöz közeli területein találkozhatunk. A kiránduló jobban teszi, ha kikerüli a henyefenyővel benőtt területet, mert igen fárasztó benne közlekedni. Ezek a területek a gyönyörű siketfajdnak nyújtanak igazi otthont.
A cserszömörce a meszes, dolomitos kopárok, bokorerdők ép szélű, kerek levelű cserjéje. Virágzás után rózsaszín bolyhosbozontos termései díszítik, míg ősszel hirtelen sötétpirosra váltó lombozata kápráztatja el a kirándulót. Magas csersavtartalma miatt vérzéscsökkentő teát vagy szájvizet készítenek belőle.
Az egész esztendőben alig észrevehető csíkos kecskerágó a 2-4 éves vesszőin látható paracsíkokról kapta a nevét. Ősszel azonban a püspöksüveg alakú, kárminpiros toktermései elárulják magukat. Különösen szépek a termések a tokok kinyílása után, amikor a narancssárga magok is előbukkannak.
A nevéhez hűen, valóban szúrós a délnyugaton, a mediterránumhoz közeli erdeinkben honos örökzöld szúrós csodabogyó. Különlegessége, hogy kemény, levélszerűre fejlődött szárai vannak az igazi levelek helyett. Ezeken találhatjuk meg a jellegtelen, alig észrevehető virágait, majd ősszel, télen az egyesével álló feltűnő, tűzpiros bogyóit.
Bicebóca ebédje Késő ősszel mindig nagy élmény egy gyermekcsapattal dércsípte kökényt csipegetni. Móra Ferenc, Bicebóca, Kincskereső kisködmön és a kökény számomra a kultúránk klasszikus építőkockái. Máig élesen él bennem a döbbenet, amikor egy felnőtt azzal próbálta mentegetni a történetet és a kökényt nem ismerő gyerekeket, hogy Móra már nem korszerű. Miért? Mert nincs szegénység? És a többi érték? Azóta nálunk még inkább kötelező őszi program a kökénybokrok megdézsmálása. Tavasszal pedig a szemünket varázsolják el a fehér virágokba öltöztetett erdőszéli bokrai. Igaz, a népi megfigyelések szerint az igazán jó idő csak a kökény elvirágzása után érkezik meg. |