Oldal 57/77
Kedves Gyerekek!Biztosan kirándultatok és sok élménnyel gazdagodtatok a nyári szünetben. Ezeket szeretnénk felidézni bennetek rajzpályázatunkkal, amelyet „Nyári élményeim az erdőben” címmel hirdetünk meg.
Az erdőben nemcsak a növényekről, állatokról, vizekről, de a múltban ott élő, tevékenykedő emberekről is tanulhatunk. A Pilis évezredek óta az ország kulturális és szakrális központja, mai napig kedvelt zarándokcélpont.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. működési területe számos országos hírű látnivalót, természeti és kultúrtörténeti kincset rejt magában. Írásunkban ezekből adunk ízelítőt.
Forgács Péter hosszú évek óta két város között osztja meg életét. Budapesten, a Római parton lakik, de a Győri Nemzeti Színház direktoraként a Rába-parti városban is otthonos. A prózai szerepei mellett énekes, zenés műfajokban is sikeres színész-rendezővel ezúttal nemcsak színházról beszélgettünk.
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat félévszázados működése során 1100 éjszakai lepkefaj több mint 10 millió egyedét határozták meg az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai, és ezzel több kutatási terület munkáját segítették.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által befogadott és nevelt gyerekek két csoportját fogadta nyáron a Budapesti Erdőgazdaság. A negyven fiatal az alapítvány különböző otthonaiból érkezett a cserkésztábor és az erdei iskola előnyeit egyesítő táborozásra.
Egy muzsikáló erdőben találkoztam Palya Beával. Csupa vibrálás volt, mint a falevelek tánca. Fény játszott a szemén: napsugár és belső fény. Mesélt világgá szaladó magakeresésről, a gyermek csodájáról, a tengervíz végtelenségéről. Elkísérő, visszaváró szelíd-vad tájakról. Mindenről, ami dallá érik benne, s ami sóhajjá, kiáltássá, csengő-bongó szép zengéssé válva kiárad belőle.
A Mátrában, a Kövecses-patak völgyében búvik meg a híres „fakanalas falu”. Mátrakeresztesen apáról fiúra száll a fakanálkészítés hagyománya, ami éppúgy szakmai fortélyokat rejt, mint a halasi csipke, a szegedi papucs, vagy a debreceni mézeskalács. A faluban sokfelé látni az udvaron farönköket, süppedős forgácsszőnyeget, s még a virágok mellé szúrt fakanálkarók is a háziak mesterségéről árulkodnak.
Szerencsés az a szakember, aki a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkért dolgozhat, hiszen az ország egyik legszebb területén gyakorolhatja hivatását: a betyárlegendákkal övezett Magas-Bakonytól, a változatos növény- és állatvilágú Keszthelyi-hegységen át a tanúhegyek és a „magyar tenger” varázslatos látképe által meghatározott Balaton-felvidékig.
Az akáccal kapcsolatos vita ráirányította a figyelmet az idegenhonos fajokra. Egész sor rovar- és növényfaj telepedett meg hazánkban az utóbbi évtizedekben. A fás szárúak közül a bálványfa okozhatja a legkomolyabb gondot erdeinkben, vagy akár a kertünkben.
Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében megrendezett Év Erdésze Verseny 2014 díját Komáromi Ferenc, a hajdúböszörményi Hajdúerdő Kft. erdésztechnikusa nyerte el, így ő vehette át Sopronban a győztesnek járó serleget. A versenynek idén a NymE Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. adott otthont.
Manapság komoly szervezést igényel a gyerekek elhelyezése a nyári iskolaszünetben. A szülők többsége ugyanis olyan elfoglaltságot, tábort keres, ahol nemcsak „megőrzik” a gyerekeket, hanem játékosan tanulhatnak, javulhat a kézügyességük, fejlődhet a személyiségük, lehetőleg nem a négy fal között. Erre nagyon jó lehetőséget kínálnak az erdészeti erdei iskolák. Szerencsére mind több működik országszerte.
Hazánk legelterjedtebb tölgyfaja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Rendkívül formagazdag, és ezt tovább fokozza az a tulajdonsága, hogy a kocsányos és a molyhos tölggyel könnyen és szaporodóképesen kereszteződhet. Erre különösen az egyes fajok elterjedési területének határain van lehetőség.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Az erdészeti tudomány egyaránt erdősítésnek nevezi, ha a régi erdők helyett újakat ültetnek, vetnek (ez a felújítás), mint amikor az addig erdővel nem borított területeken ültetnek, vetnek fákat (ez az erdőtelepítés). A fásítás pedig az a tevékenység, amelyet erdőn kívül folytatnak, s az eredménye nem erdő, azaz az adott terület művelési ága nem változik.
Akik nem szeretik a tétlen aszalódást a napon, inkább vízi sportolással, evezéssel töltik a nyári szabadnapokat. Fontos, hogy a vízre szállás előtt az alapvető gyakorlati oktatást mindenképpen sajátítsuk el. Amíg nem ismerjük az evezés technikáit, semmiképpen ne menjünk ki egyedül a vízre. Emellett a napsütés elleni védelemre, és a csípések megelőzésére, kezelésére is készüljünk fel.
A nyarat egyértelműen a vízi sportok uralják. A hazai folyók azonban még a körültekintő és megfelelő vízi jártassággal rendelkező emberek számára is rejthetnek veszélyt. Aranyszabály tehát a víz tisztelete. A gyakorlatot és a vízbiztonságot pedig csak a hajóban töltött órák száma és a tapasztalat adja.
A Hegyköz szívében, a Kemence-patak völgyében viszi az utasokat Magyarország egyik legöregebb kisvasútja, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Pálházi Állami Erdei Vasút. A Zempléni Tájvédelmi körzet legszebb részein, Pálháza és Rostalló között, tíz kilométeres távon közlekedő kisvasút tavaly volt 125 éves.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
