Zselic neve honfoglalás kori szláv eredetű, és az ott őshonos tölgyre utal. Szívében 1976-ban alakított ak ki tájvédelmi körzetet, amely erdőrezervátumot is magában foglal. Európában elsőként kapta meg a Nemzetközi Csillagoségbolt- park elismerést 2009-ben. A tájvédelmi körzetben év végére felépülő „Csillagles” kilátóról feltárulkozó páratlan panoráma számos csodát ígér.
Zselici barangolások
Kényelmes barangolással fedezhető fel a vadregényes völgy, mely a Csepegőkút ott hona, és kalandos túra vezet a Ropolyi-tó partjáról a Dugás-kút völgyébe is. Kaposvárról akár a vasárnapi ebédet követő sétával is elérjük a legkedveltebb kirándulóhelyek egyikét, a Gyertyánosi-parkerdőt. A festői völgyben eredő Négytestvér-forrásnál Rokkenbauer Pál is megfordult.
Bőszénfára érkezik Baranya felől a Kéktúra útvonal, és végigvezet a Zselicen. A megfáradt vándornak pihenési lehetőséget és felfrissülést nyújtanak a megújult erdei pihenőhelyek, üdítő vizű források, de a páratlan környezet ad ott hont a Hotel Kardosfa*** Ökoturisztikai és Konferenciaközontnak is, melynek wellness- és gasztronómiai szolgáltatásai remek kiegészítői a túrázásnak, kirándulásnak.
Mielőtt a Zselictől búcsút vennénk, vessünk egy pillantást a dombság egyik nagy öregjére. Az 512 cm törzskerületű 26 méter magas bükköt a helyiek Mátyás király fájaként emlegetik. Koránál fogva – jócskán elmúlt kétszáz – Mátyás király nem, de helyi betyárok már hűsölhettek alatta…
Történelmi lábnyomok
Külső-Somogy déli lábánál terül el Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a Deseda. Mára kerékpárral is teljesen körbejárható, és köszönhetően az utóbbi évek turisztikai fejlesztéseinek, egyre izgalmasabb úti cél. Északon a SEFAG kezelésében lévő Gombás-Deseda parkerdő és a Deseda Arborétum várja a mozogni vágyókat. Az év végére elkészülő „Kalanderdő” pedig földön, vízen, levegőben kínál testi és szellemi felüdülést, a fogyatékkal élőknek is.
|
Patkó Bandi híres faóriása Tekintélyes méretű kocsányos tölgy látható Barcs közelében a 6-os út mentén, a parkerdőhöz vezető leágazásnál, a Borókás Tájvédelmi Körzet közelében. A szájhagyomány szerint az öreg tölgy közelében volt a Rigóczi csárda. A legenda úgy tarja, hogy betyár Patkó Bandi – aki a közeli Vásárosbécen született – ehhez a fához kötött e a lovát, amíg a csárdában mulatott . A dolog szépséghibája, hogy a betyárélet jó ismerői szerint Patkó Bandinak nem is volt lova, úgynevezett gyalogbetyár volt. A legenda azonban szép, és szép az öreg tölgy az út mentén…
Az öreg fa – mely a szakemberek szerint Somogy második legnagyobb tölgyfája – már 1942 óta védett . 25 méter magas, mellmagassági törzskerülete 696 cm, koronaátmérője 20-30 m. A mellett e elhelyezett tábla tanúsága szerint a Barcsi Erdészet a fa környezetében az erre nem őshonos akác helyett tölgy, kőris, éger fafajokból álló, természetszerű erdőt alakít ki. |
A gyógyvizéről híres Igalt elhagyva Koppány évezredes birtokára érünk. De Törökkopány neve a híres vezért jó ötszáz évvel követő török megszállásra is utal. Szandzsák központ volt a megszállás idején, az akkori vár, temető mellett a települést tápláló erdei forrás – Török-kút – neve is fennmaradt. A török kormány Gül Baba-emlékművet is emelt itt .
„Hét mérföldes lépést” téve a Balaton felé, Ságvár határában búvik meg e vidék gyöngyszeme, a szintén török kori névvel büszkélkedő Ali-rét. A néphit szerint Ali budai pasa (Eger ostromlója) szívesen vadászott, időzött ezen a környéken. Ma is jelentős vadászterület, az ott álló vadászház pedig kedvelt pihenőhelye lett a turistáknak is. A katolikus vallási zarándokok szintén szívesen felkeresik. A közelben egy idős tölgymatuzsálem áll őrt, melyet képes faként emlegetnek. A mintegy 6 méteres kerületű törzsére egy üvegajtós ládikót erősítettek, benne kereszt, Mária-szobor és szentképek vannak. A térség egyébként is bővelkedik kereszténységünket tanúsító emlékhelyekben. Nem messze Ság vártól, Balatonszemesen pálos kolostorrom búvik meg az erdeinkben, ahol egy kis kegyhelyet is kialakítottak.
Rinyák szabdalta pagonyok
Belső-Somogy meghódítása legalább annyi izgalmat tartogat, mint a zselici, külső-somogyi dombvidék. A Dunántúl legnagyobb homokvidéke egyedülálló természeti környezet. Ezt bizonyítja, hogy közel 25 ezer hektár természetvédelem alatt áll.
A Marcali közelében fekvő Boronkamelléki Tájvédelmi Körzet fölfedezését feledhetetlenné teszi a Mukin utazás, azaz ha felszállunk a Mesztegnyői Állami Erdei Vasútra. Mesztegnyőről mintegy háromnegyed órás zötyögéssel ringat Kakpusztáig, ahol akár „időutazást” is tehetünk a Duna-Dráva Nemzeti Park Eltűnt puszták nyomában nevű tanösvényén. Mert valljuk be, hogy a természet csodái mellett igen érdekes megismerni a táj egykori használatát, az egykor volt vidéki életet is. S ha már ember alig akad, aki mesélhetne, a közelben él a csodatevő libici képesfa, amelyhez máig zarándokolnak.
A Dráva folyó irányában, végig erdőben haladva érdemes megállnunk Lábod térségében. Ezzel elértük a rinyák földjét. Petes malom épp egy ilyen patakra épült.
Az itt található Studinka Természetismereti Központtól a szintén Studinka László nevét viselő tanösvényen haladva feltárul a somogyi erdők bűvös csarnoka. A nagysalléri vadaspark, a „Madárlátt a Suli” Sziágyon korosztálytól függetlenül nyújt segítséget a felfedezéshez. Ha a természetbúvárkodás mellett kulináris kalandokra is vágyik az ideérkező, a megújult Nagysalléri Vadászház és Ökocentrumban ezt is teljesítik.
|
A határ a csillagos ég Egyre kevesebb hely található a Földön, ahol a sötét éjszakai égboltot nem zavarják fények. Ezek egyike a Zselici Tájvédelmi Körzet. A kedvező állapot fennmaradásáért – Európában elsőként – a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség által alapított Csillagoségbolt-parkot hozott létre a Zselicben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Csillagászati Egyesület. A SEFAG Zrt. 2012-ben megkezdett beruházása keretében multifunkcionális csillagvizsgáló, egy 25 méter magas kilátó épül, és öt pihenőpont a csillagvizsgálóhoz vezető – gyalogosan, kerékpárral, autóval és autóbusszal egyaránt járható – út mentén. A pihenőhelyeken a környék építészeti, táji jellegzetességeit, a körülvevő természeti értékeket, a csillagok világát mutatják be, valamint lehetőség van szabadtéri iskolai előadások, kiállítások rendezésére. Kiszolgáló út, parkolók és a kapcsolódó infrastruktúra kialakítására szintén sor kerül.
A planetáriumban saját készítésű filmeket vetítenek, előadásokat tartanak a csillagászat, a természet, a környezetvédelem és a Zselici Csillagoségbolt-park témakörében. Az előcsarnokban állandó és időszaki kiállítások kapnak helyet. A csillagvizsgáló épületét körbefogó és azon is túlnyúló többlépcsős terasz kistávcsöves észlelőhelyként is szolgál. A kilátóról északra akár a Balatonig, déli irányban pedig a horvátországi Papuk hegységig is ellátni. Páramentes időszakban a Mecsek hegység vonulatai is tisztán kirajzolódnak. A tervek szerint a Zselici Csillagpark 2015 tavaszától várja a táj, az erdő és vadvilágának rajongóit, a pihenni és túrázni vágyókat, a természeti csodákra fogékony turistákat, és mindazokat, akik figyelmét felkeltett e a Dél-Dunántúlon egyedülálló turisztikai látványosság. |
A Csillagpark körülöleli a Kardosfa Hotelt. Az odalátogatók éjszakai túrák, családi és iskolai programok szervezésében ismerkedhetnek az égbolt csodáival, olyan csillagászati jelenségekkel, mint a Tejút, amelyek a fényszennyezett területekről egyáltalán nem, vagy alig láthatók. Szakvezetéses éjszakai csillagnéző túrázásra is lehetőség lesz. A csillagvizsgáló épületének kupolájában pedig távcsöves bemutatókon ismerkedhetnek az égitestekkel, a naprendszer bolygóival, galaxisokkal az érdeklődők.
Madárlátta Suli kicsiknek és nagyoknak
A SEFAG Zrt. és Lábod község Önkormányzatának együttműködése alapján a rinyabesenyői erdőtömb mélyén 1995 óta működik a Sziágyi Erdei Iskola, a „Madárlátt a Suli”. A 2010–2011-ben pályázati támogatással, jelentős beruházással új értékeket teremtett a SEFAG Zrt. A fejlesztés részeként szabadtéri fedett foglalkoztatót, főző- és pihenőhelyet, kosárlabdapályát, mobil sportudvart és játszóteret alakítottak ki a százéves fák árnyékában, ezzel is színesítve az erdei iskola összképét és növelve a kikapcsolódási lehetőségeket.
A Sziágyi Erdei Iskolában egyidejűleg 33 fő helyezhető el. A gyermekek 3, egyenként 10-10 személyes, emeletes ágyakkal ellátott hálókban laknak, a felnőttek (kísérők, tanárok) két darab egy-, illetve kétszemélyes szobában szállhatnak meg. Mindegyik hálószobához külön vizesblokk, zuhanyzó és WC tartozik.
Az ovisokat Az öreg tölgy meséi, Harkály apó meséi, Ügyes kezek, fürge ujjak, Kígyót, békát! című előadásokkal csábítják az erdei suliba. A 10–14 éveseknek Térképen Belső-Somogy, Élet az erdőben, Vízi világ, Ügyes kezek, fürge ujjak, Lábunk alatt a talaj, Erdőgazdálkodás témában szerveznek programokat.
Az erdei iskola szervesen illeszkedik a SEFAG Zrt. közjóléti feladatai közé. Az idelátogató gyermekeket az erdő, az erdei turizmus szeretetével vértezik fel, és betekintést kaphatnak az erdő állat- és növényvilágába. Ezek is szerepet játszanak abban, hogy idővel környezett udatos felnőtt ekké váljanak. Az erdei iskolai szállás a diákokon kívül szívesen látja a kikapcsolódni, pihenni vágyó baráti társaságokat, családokat, a korszerű technikával felszerelt tanterem pedig céges megbeszélésekre, értekezletekre és tréningekre is alkalmas (www.sziagyisuli.hu). Az erdei iskolától délnek tartva szinte egy kőhajításnyira található Alexandra-puszta. Nevét gróf Széchenyi Imre feleségétől, gróf Sztáray-Szirmia Alexandrától kapta. Az Alexandra Vadászház igazi bázisa lehet a csokonyai fás legelők, vagy a Dráva öntést végigkísérő nemzeti parki területek bebarangolásának. A terület nagy öregje, Patkó Bandi fája közvetlen szomszédságban van a Barcsi Ősborókással.
Miért ország Somogy? Az elnevezés valószínűleg a „kisebbik királyság” intézményének, a dukátusnak az emléke. Fajsz, Koppány, Szent László, IV. Béla mellett Csokonai, Berzsenyi, Rippl-Rónai, Fekete István, és még hosszasan sorolhatnánk, kiknek adott ott hont. Nekünk, somogyiaknak pedig a sztyeppéket idéző homokpusztáktól, a hegyvidéki szurdokvölgyek bükköseit meghazudtoló zselici táj rabul ejtő szépségétől is az.
