Lapszemle

Fakitermelés ≠ erdőirtás

A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.

A tartamos faanyagtermelés már a 19. század elején nagyon fontos volt, a Kárpát-medencében ugyanis a bányák sok faanyagot nyeltek el. Nem véletlen ezért, hogy az első erdészeti felsőoktatási intézményt Selmecbányán alapították. A Bányászati-kohászati és Erdészeti Akadémián 1808-ban indult útjára az erdészeti oktatás. Mára az erdő védelmi, ökológiai, közjóléti, turisztikai rendeltetései ugyanolyan fontosak, mint az adott területről kitermelhető faanyag állandósága.

Azontúl, hogy a társadalom számára nélkülözhetetlen megújuló nyersanyagot (tűzifát és ipari fát) ad, a fakitermelés az erdőfelújítás fontos lépése. A fenntartható erdőgazdálkodásból származó faanyag beépítése, fabútorok használata jó gyakorlati módszer arra, hogy a globális fölmelegedésért felelős szén-dioxidot hosszú távon elraktározzuk.

Földünkön az erdőirtás becsült értéke évenként 13 millió hektár (2000 és 2010 között átlagosan), azaz több, mint Magyarország területe, és főként a trópusokat érinti. Az erdőtelepítéseknek és a természetes beerdősülésnek köszönhetően az erdőterület vesztesége ennek kevesebb mint a fele, évenként 5,2 millió hektár (www.fao.org). Ugyanakkor a magyar erdők területe a trianoni békeszerződés óta 1,2 millió hektárról 2 millió hektárra növekedett. Az Európa legszigorúbb erdészeti jogszabályaként is emlegetett magyar erdőtörvény értelmében az erdőterület nem csökkenhet, az erdőt minden esetben meg kell újítani, ha kisebb területen erdőirtásra kerül sor, például építkezés során, legalább ugyanakkora területen csereerdőt kell létesíteni. Erdőterv szabályozza a fakitermelések mennyiségét, időzítését és módját. A tervekről az erdészeti hatóságnál lehet tájékozódni (www.nebih.gov.hu).

Az előre tervezett, az erdő és az abból kikerülő faanyag fenntartható használatát, illetve az erdő fiatalítását szolgáló fakitermelés nem erdőirtás. Az erdőgazdálkodó mindenkori célja, hogy a jövő nemzedékekre megfelelő erdei ökoszisztémát, egészséges, lehetőleg önmagukat megújítani képes erdőket és értékes nyersanyagforrást hagyjon.

Vígh Andrea, Dudás Béla