Jelenleg a Polgári törvénykönyvben és az Erdőtörvényben találunk erre útmutatást. Amikor valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam nem tart igényt rá, akkor a megtaláló tulajdonába kerül, ellenkező esetben a talált dolog értékéhez mérten megfelelő díjban részesül. Ha a talált tárgy a védett kulturális javak közé tartozik, annak tulajdonjoga mindenképpen az államot illeti meg.
Az Erdőtörvény oldaláról megvizsgálva, a kérdés leginkább a talajból vett minta miatt lehet érdekes, hiszen nem állami feladattal összefüggésben az erdő talajából csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet mintát venni! Hiszen az erdőben bárki tartózkodhat, üdülés, sportolás, kirándulás céljából, bizonyos esetekben kerékpárral vagy lóháton is, és ezt az erdőgazdálkodó tűrni köteles, ha nincs érvényben korlátozás.
A kincskeresésnek – erdőben vagy az erdőn kívül – még egy befolyásoló tényezője lehet, ez pedig a kulturális örökség, ezen belül a régészeti lelőhelyek védelme. A régészeti szempontból védett helyen csak az arra feljogosítottak végezhetnek kutatómunkát, tehát az amatőr kincsvadászok nem, illetve ha mégis megteszik, annak akár büntetőjogi következménye is lehet, a legsúlyosabb esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, aki régészeti lelőhely helyrehozhatatlan károsodását idézi elő. Ez azonban csak a nyilvántartásba vett régészeti lelőhelyekre vonatkozik. Számos, régészeti szempontból fontos hely lelőhelyként abban nem szerepel, és így sajnos tönkretehetik az avatatlan kutatók.
Mindezekből az következik, hogy – bár a törvény ezt külön nem nevesíti – az amatőr régészek az erdőben károkozás nélkül akár kutathatnak is, és ha a talajból nem vesznek mintát, akkor ehhez az erdőgazdálkodó engedélye sem szükséges. Ha azonban valamilyen értékes dolgot találnának, azt kötelesek az államnak felajánlani.
Bár lehet korlátozottan kincset keresni, mi mégis jobban ajánljuk az erdő „élménykincseinek” keresését!
Dr. Cenner Tibor
Fotók: Csíkszentmihályi Márton