Oldal 56/77
A zarándoklás hagyományának újraéledésével több érdekes turistajellel találkozhatunk a Börzsöny és a Cserhát erdeiben. Amíg a Mária Út Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, a Gyöngyök Útja Máriacellt Mátraverebély-Szentkúttal köti össze. A Ferences Út pedig Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra visz minket.
Zarándokhelyekben gazdag erdőrengeteg a SEFAG Zrt. kezelésében. Zselic forrásokban gazdag völgyei, a belső-somogyi rinyák szabdalta pagonyok vagy a külső-somogyi erdőkben megbúvó kolostorromok. Mind felfedezésre várnak. „Nem az erdő van Somogyban, hanem Somogy az erdőben”, mondják, és e vadregényes tájban élő famatuzsálemek tanúi a történelemnek is.
Nehéz pontos „helyrajzot” adni Rátóti Zoltán életéhez. A ceglédi születésű, kedvelt budapesti színész öt esztendeje a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, aki szinte minden szabad idejét Magyarföldön, a határszéli kis őrségi faluban tölti.
Az enyhe tél következtében már tavasszal az átlagosnál több kisemlős volt hazánkban, a kellemes tavasz, nyár és az enyhe szeptember hatására pedig rég nem látott mennyiségre duzzadt a különféle rágcsálóink, rovarevőink népessége. Igaz, vámszedőik száma is ennek arányában gyarapodott. Az idei ősz kiváló lehetőséget nyújt a megfigyelésükre.
Az állami erdőgazdaságoknak 23 év után újra a Földművelésügyi Minisztérium a szakmai irányítója. A tulajdonosi jogokat nyáron szintén a szaktárca vette át a Magyar Fejlesztési Banktól. Mit eredményez a váltás szakmailag, és mit érezhetnek meg abból az erdőt járók, vagy akár a kedves Olvasó? Ezekről is kérdeztük Bitay Mártont, aki a minisztériumon belül többek közt az erdőgazdaságok irányításával is megbízott Állami Földekért Felelős Államtitkárságot vezeti.
Ki gondolná, hogy a világ hány helyére jut el a magyar fa? Rönkök, deszkák utaznak, hogy utána jobb esetben más márkanéven bútorok készüljenek belőlük. Ám a magyar tölgy dicsőségét legszembeötlőbben a szigetvári Trust Hungary Zrt. hordói hirdetik. Talán az egyetlen faipari termék, amin megjelenik a hungarian oak, azaz a magyar tölgy felirat. Büszkék lehetünk rá. Öt földrész több mint kétezer borászata használja hordóikat. A magyarországi pincészetek meghatározó beszállítói, ahol a prémiumminőségű boroknak feltétele a barrique-hordó is. A hordókészítés titkaiba Mannó Pál és Hajdú László avatott be minket.
Lubics Szilvia ultrafutó másképpen élvezi a táj szépségeit, mint akik sétálnak, andalognak az erdei utakon a Vétyemi Ősbükkösben vagy éppen a Kéktúra útvonalán. A természet szépsége azonban nem törpül el számára, éppen az erdőt, a dombokat és a nyugalmat szereti a leginkább a futásban.
A Mecsekerdő Zrt. által kezelt erdők néhány jellemző adata: 35% védett terület, 74% Natura 2000 besorolású terület, 2 erdőrezervátum, 80 fokozott an védett és védett madárfészek, 148 forrás, 8 tanösvény, 86 erdei pihenőhely, 4 kilátó, számos kerékpározható erdei útvonal. Az erdő, a fa azonban jóval több ennél: szűkebb és tágabb környezetünk állandó eleme, az ember egyik legbensőségesebb társa és az is maradhat, ha okosan gazdálkodunk vele. A Mecsekerdő Zrt. ezt szem előtt tartva ülteti, gondozza a fákat és gazdálkodik az erdők kincseivel, ezzel mintegy 1600 család megélhetését biztosítja.
Áprily Lajos Szeret az erdő című versének első sorából származik e gondolat. S ez igaz mindenkire, aki hosszabb-rövidebb kirándulásra, túrára indul a hazai tájakon.
A rómaiak úgy vélekedtek, hogy ott a legjobbak az ember számára az életfeltételek, ahol a szelídgesztenye jól érzi magát. A Kárpát-medencében több helyen előfordul, hazánkban főként a Nyugat-Dunántúlon. Ősszel érő termése egész évben kedvelt alapanyaga a konyhának. Frissen sütve pedig elmaradhatatlan csemegéje a téli ünnepeknek.
Idei harmadik műemlék-rekonstrukciós programját az országosan ismert búcsújáró helyen, Vértessomlón szervezte a Vértesi Erdő Zrt. Ezútt al a németek betelepítésének 280. évfordulója alkalmából, a Sarlós Boldogasszony-templom javára. A hagyományos búcsút az erdőgazdaság szakrális témájú kiállításokkal és kulturális programokkal egészítette ki, így létrejött a Székesfehérvári Egyházmegye Vértesi Espereskerületén belül az első Vértesi Templom Fesztivál.
A mobil kommunikációs eszközök térhódítása megállíthatatlan. Az évekkel ezelőtt megjósolt forradalom napjainkban is zajlik, és hazánkban is lendületesen fejlődik. Egyre többet használjuk mobiltelefonunkat, táblagépünket internetezésre, levelezésre vagy mobilalkalmazások révén munkára, játékra. Ezt tartott a szem előtt a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., amikor kifejlesztette az ingyenesen felhasználható, okostelefonokra és táblagépekre letölthető mobilalkalmazást.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A hazai gazdaságban új, középtávú tervezés, az első 5 éves terv (1950–54) egyik oldalon felkészülten, míg a másikon felkészületlenül, sőt szétz iláltan érte az erdészetet. Utóbbihoz tartozott az 1954-ig jellemző átszervezések, illetve az ezzel járó kádercserék időszaka. A nem szakemberek által irányított erdészeti egységek a szigorú tervutasítások maradéktalan, számszerűséges alapuló megvalósítására törekedtek. Annál is inkább, mert a szabotázs, a szándékos rongálás és más, az egész társadalomra kiterjedő „osztályharc” szükséges „kellékei” az erdőben is megjelentek.
Megfontoltságra és mély gondolatokra sarkalló nyarunk volt a maga hűvös eleganciájával, festői naplementéivel, dologra szólító délelőtt jeivel. Olyan nyár, amely nemesíti a lelket, s pallérozza az elmét. Az utolsó csepp nyári borral a magam részéről végérvényesen leszámoltam ezzel az évszakkal, s tervezgetni kezdtem dolgaimat: az ősz termi azokat a kincseket, amiket a tavasz meg a nyár érlel, ahogyan a jó gyümölcsösben is.
Aki hűséges négylábújával járja a vadont, annak különös felelőssége és kötelessége gondoskodni arról, hogy kutyája se másokat, se az erdő állatait, természeti értékeit ne veszélyeztesse.
Hosszú erdei séta után természetesnek vesszük, hogy megvizsgáljuk az egész családot: nem került-e valakibe kullancs. Kedvenc kutyánkkal ugyanezt kell tennünk, nehogy betegség legyen a kirándulás vége.
Már több mint száz éve fut a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút a kanyargós Szalajka-patak völgyében meredeken a Fátyol-vízesés felé. A térség természeti kincsei önmagukban is varázslatosak, kisvasúttal pedig még izgalmasabb a felfedezésük.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
