Az I. világháború kitörése után sokan úgy érezték, hogy szükség van a magyarság összefogására és olyan biztos védelmi rendszerre, mint ami a honfoglaláskor működött. Erre utalt Szeszák Ferenc szobrász is, amikor 1916-ban elkészítette a Kárpátok Őre emlékművet, amelyet Kolozsvár főterén állítottak fel. A háborús időszakban a Kárpátok Őrét a művész katonaalakban ábrázolta. Az 1918-ban Kolozsvárra bevonuló román csapatok az emlékművet felgyújtották és elpusztították. Majd a trianoni szerződés hazánk feldarabolását, a magyarság szétszóródását eredményezte. Az azóta eltelt idő azonban mindenben igazolta Szeszák Ferenc megérzését és ma is időszerű üzenetét, ezért hoztuk létre a korabeli dokumentumok, tervrajzok, képeslapok alapján a szobrász eredeti művének hű mását Szilvásváradon a Szalajka-völgyben.
A Kárpátok Őre 2,65 méter magas, 110 centiméter átmérőjű katona alakját Horváth Béres János szobrász egyetlen tölgyfarönkből faragta. A szobrot befoglaló székely kaput mintázó védőtartót a Kisalföldi Erdőgazdaság gyártotta az irányításommal. Az emlékmű Szilvásvárad akkori polgármestere jóvoltából került biztonságos és méltó helyre, 2002 novemberében Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke avatta fel, amikor áldását adta rá Tőkés László református püspök, és Szabó József bélapátfalvai apát szentelte fel. Az emlékmű Kocsis László (ÉPFU-REÁL Kft.) vezetésével, szervezésével és anyagi hozzájárulásával készült el. Statikai terveit Tóth Vásárhelyi József készítette. A szervezésben közreműködött Pócsik László. Az emlékművet az ÉPFU-REÁL Kft. munkatársai szállították, és állították fel a helyszínen. Támogatók voltak: az Eurosped Zrt., az Eurotrade Kft., és az Egererdő Erdészeti Zrt.
A mára zarándokhellyé vált emlékmű felállítása a Kárpát-medencében élő magyarokat figyelmezteti, hogy létezésünk és megmaradásunk feltétele az összefogás, az állandó védelmünk megteremtése és érdekeink megalkuvás nélküli képviselete.
Kocsis Mihály vezérigazgató
Vértesi Erdő Zrt.
