A tájak, erdők változatossága, szépsége, egyedisége, a futás és a tájékozódási feladat megoldása együttvéve megváltoztatja a versenyzők vagy a kikapcsolódást, kihívást keresők szellemi, fizikai állapotát. A tájfutás alapvetően szabadidősport, és mivel nem olimpiai sportág, meg tudta tartani családias értékeit. Az egészen fiataloktól a szépkorúakig bárki űzheti. Számos 3, sőt 4 generációs családok is versenyeznek évről évre e sportágban. Ugyanakkor kimagasló eredményeket elérő tájfutóink is vannak. Az utánpótláskorosztályokban a világ élmezőnyéhez tartozunk, a felnőtt versenyzők pedig a középmezőnyben végeznek.
Az erdő élőhely és gazdasági terület is egyben, aki tehát ott szeretne futni, annak be kell tartania az oda vonatkozó írott és íratlan szabályokat. Alkalmazkodni kell az ott élő fajokhoz, az erdőben tevékenykedők kéréseihez, igényeihez. A tájfutókat szerte a világon az erdő szeretete vonzza, ezért is igyekeznek megfelelni az emberi és természeti törvényeknek, követelményeknek egyaránt.
A tájfutás a futáson belül különálló sportág, amely nem tartozik az atlétika nagy családjához. Mivel a tájékozódás fontos része a sportágnak, ennek elsajátításához pedig szükséges az előzetes képzés, az újonnan bekapcsolódóknak célszerű felkeresniük a helyi tájfutó szervezeteket. Magyarország minden megyéjében működik tájfutó szövetség és egyesület, a legkönnyebben az országos szövetség honlapján (www.mtfsz.hu) találunk rájuk, ajánlja Viniczai Ferenc és Vonyó Péter, a PVSK tájfutó szakosztály edzői.
