Elsőként a Bakonyt észak–déli irányban átszelő Cuha-patak völgyének Vinye és Porva-Csesznek közötti szakaszához kirándulunk. A vadregényes szurdokvölgyben tanösvénytáblák mutatják be a környék élővilágát, és felkereshetjük a hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyéül szolgáló Betyár- barlangot is. Gyalogszerrel megtéve az utat többször gázlókon kell átkelnünk a patakon, érdemes azonban az egyik irányban vasútra szállnunk. Itt fut ugyanis az ország egyik legszebb vasútvonala három alagúton és két völgyhídon át. Vinye és Veszprém között i szakaszát 2011-ben műemlékké nyilvánították.
Hegyeken, völgyeken át
Délnyugat felé haladva, a Magas-Bakony bükkös erdei közül egyszer csak előtűnik Bakonybél. A település környékén Szent István király alapított monostort 1018-ban. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete ősi hangulatot ad a környezetnek. A falut körülvevő erdőség több mint háromezer éves halomsírokat rejt, forrásokban gazdag, és olyan gyöngyszemre is rábukkanhatunk, mint a Hubertlaki-tó. Aki megpihenne egy kis időre, több erdei szálláshely közül is választhat: Huszárokelőpusztán magas színvonalú vadászházunk, illetve a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskolánk, Hubertlakon és Csehbányán pedig tavaly felújított turistaházaink várják a látogatókat. Farkasgyepűtől nem meszsze, a Pápa-Városlőd közti 83-as országútról elérhető Roth Gyula tanösvény a természetkedvelőket, az erdészeti tudományos munka iránt érdeklődőket tájékoztatja az erdészeti kutatások gyakorlati alkalmazásáról. Az ismertető táblák a névadó mellett Májer Antal erdészprofesszornak is emléket állítanak.
Középkori várak
A környék szintén kedves települése Döbrönte, ahol Szarvaskő várának romjai emelkednek a falu felett. A Bittva-patakon átkelve délkelet felé jelölt turistaúton érjük el az Ödön-forrást, majd délnek haladva az erdővel körülölelt Magyarpolányra érünk. A település festői fekvését a Polányi Hoszszúhegy és a Kálvária-hegy, valamint a síkság találkozása adja. A Kálváriahegy természetes színteret nyújt a nemzetközi hírű Polányi Passiónak, amelyet 1993 óta minden évben bemutatnak a településen, s melyet (a főszerepet leszámítva) a falu lakói játszanak el. Magyarpolány a régi faluszerkezetet felidéző Petőfi utcájáról is nevezetes. A 43 országos védett ségű tornácos bakonyi parasztházon kívül további 40 helyi védelmet élvez. A műemlék utcát a bakonyi népi építkezésre jellemző boltozatos tornácú, mellvédes kőházak alkotják.
Vörösmarthy Mihály Isten itt felejtett kalapjának nevezte a Marcal-medencéből kiemelkedő bazalt tanúhegyet, a Somlót, amely jellegzetes alakjával már messziről magára vonzza a tekintetet. Utunk szőlőskerteken át vezet a hegyen, s egy-egy pincébe betérve Magyarország legkisebb borvidékének tüzes, savakban gazdag és testes fehérboraiból (olaszrizling, juhfark, furmint) is kóstolhatunk.
A hegy északi oldalán fekszik a feltehetően a 14. század közepén épült Somló vára, ahol az elmúlt években jelentős feltárási és állagmegóvási munkákat végeztek. A 432 méter magas Somló tetején álló Szent István-kilátóból tiszta időben a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy, a Balaton-felvidék hegyei, Sümeg vára és a Ság-hegy is látható.
Hat kilátó, két tanösvény
A Marcal-medencéből délre indulva a Keszthelyi-hegységbe érkezünk. A hegység két, kőzettanilag elkülöníthető tájrészletből áll: északról először a bazalt alapkőzetű Tátika-csoportot érjük el, ahol tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok díszítik a tájat. Tőle délre található a nagyobb kiterjedésű, barlangokat, víznyelőket rejtő Keszthelyi-dolomitvonulat. Rezi határában, sziklaormon magasodnak az egykor szárazárokkal övezett, kettős tornyú Rezi várának kőfalai, Zalaszántó közelében pedig Magyarország egyik legkorábban épült magánvárának, a Tátika várnak romjait fedezhetjük fel.
A Keszthelyi-hegységben az utóbbi években jelentős közjóléti fejlesztéseket valósított meg a Bakonyerdő Zrt., tovább növelve a térség és a Balaton vonzerejét. A Vállus település mellett magasodó Láz-tetőn kilátót építettünk, melyből északi irányban a Tapolcai-medence és a Tátika tárul a szemünk elé. A hegység déli oldalának öt (köztük két teljesen megújult) kilátójából a nyugat-balatoni panorámában gyönyörködhetünk. 
Válluson és Balatongyörökön indul két új, hegységbe vezető tanösvényünk, a Medvehagyma és a Boroszlán tanösvény. Erdei pihenőhelyeinket (Büdöskút-, Cseri-kapu- és Bélapi- pihenő) felújítottuk, szalonnasütőkkel, játszótéri elemekkel bővítettük, így ott nemcsak pihenni lehet, hanem szabadtéri programok is rendezhetők.
Közjóléti létesítményeinkkel nem csak a hegységben találkozhatnak: Gyenesdiáson egész évben várja az érdeklődőket látogatóközpontunk, a Természet Háza. (Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 9-től 17 óráig.) A Keszthelyi-hegység élővilágát bemutató látogatóközpontban lehetőség nyílik az élő és élettelen természet megismerésére, részt vehetnek környezeti nevelési programokon. A központ egyben információs pontként is üzemel, segítve a bakancsos, kerékpáros és lovas turizmus további élénkülését. Az interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációkkal, akusztikus és vizuális effektekkel, élethű diorámákkal színesített kiállítás korosztálytól függetlenül felejthetetlen élményt nyújt. Az idelátogatók a közeli keszthelyi Festetics Imre Állatparkot se hagyják ki, ahol őshonos magyar háziállatfajtáinkat ismerhetik meg, valamint hazai vadfajokat is bemutatunk.
Balaton-felvidéki emlékek
A Balaton északi partján kelet felé haladva változatos alakú tanúhegyek tárulnak a szemünk elé. A Tapolcai-medencéből kiemelkedő Szent György-hegyen 30-40 méter magasba tornyosuló bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A Balaton két öble között magasodik a Badacsony. A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat. A hegy nyugati lábánál található Rodostó-háztól a 464 lépcsőfokból álló Bujdosók lépcsőjét kell megmásznunk a tetőig, a fáradékonyabbak a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen) elnevezett pihenőkön fújhatják ki magukat. 
A hegy fennsíkjának déli, éles párkányán álló óriási kőkereszt (Ranolder-kereszt) mellől csodálatos balatoni panoráma tárul elénk, csakúgy, mint a keletebbre fekvő Rózsa-kőtől. A néphit szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül a Rózsakőre, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. A hegy legmagasabb pontján áll a merész vonalú Kisfaludy-kilátó.
A lapos tetejű Csobáncot és a Tóti-hegyet elhagyva a Kálimedencébe érünk. Az északra fekvő agár-tetői erdőtömb rengeteg látnivalót rejt. Ilyen a Hertelendy-kastélyrom, vagy a 12. század elején épült Dabosi templom romja, melynek állagmegóvását a Bakonyerdő Zrt. végezte 2009–2011 között. A Bakonyszentjakabi pálos kolostorromnál tavaly végeztettünk régészeti feltárást, az állagmegóvás idén folytatódik. Vigántpetend közelében, erdei környezetben várja az iskoláscsoportokat, családokat és baráti társaságokat Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolánk. A már 10 éves erdei iskolában 60-65 főnek tudunk szállást, étkezést nyújtani, és erdei tanulásra, sportolásra is van lehetőség. Korszerűen felszerelt tanterem, valamint állandó kiállítás és az „Érzékszerveinkkel az erdő” élménytermek könnyítik az erdei életközösség megismerését.
A dörgicsei templomromokat érintve, a Tihany-félszigeten át Balatonfüredre érünk. Arács városrészből indulva a Koloska-patak völgyében tett félórás sétával érhetjük el a Koloskavölgyi kirándulóerdőt, amelyet autóval is megközelíthetünk. A Koloskaforrás környékén minden megtalálható a szabadba tervezett programokhoz: kiépített tűzrakó helyek, padok, asztalok, focipálya és erdei tornapálya. 15 állomásból álló tanösvény mutatja be a völgy számos természeti értékét, növény- és állatvilágát. 2013-ban nyitotta meg kapuit vadasparkunk, ahol hazánkban található nagyvadfajok (őz, gím- és dámszarvas, muflon) valamint madarak (fürj, fogoly, fácán), figyelhetők meg közelről.
A völgyből jelzett turistaúton haladunk a Recsek-hegyi Noszlopy Gáspárkilátóhoz. Ott zárjuk utunkat, a kilátóból elénk táruló magyar tenger látványával.
Várunk mindenkit a Bakony és a Balaton-felvidék varázslatos vidékén!
Rosta Katalin
Bakonyerdő Zrt.
Fotó: Czili Kármen, Lábas Péter, Rosta Katalin, Váraljai János
