Természet – erdő – gazdálkodás

„Az erdő unokáink öröksége” – társaságunk hitvallásában benne van mindaz, aminek szellemében a borsodi erdészek a mindennapi munkájukat végzik. A megyényi terület és rajta a hatalmas erdővagyon adja az ÉSZAKERDŐ Zrt. gazdálkodásának alapját. Társaságunk 107 ezer hektár állami tulajdonú területet kezel, amelynek túlnyomó része (102 ezer hektár) erdő. Az erdőgazdaság változatos – hegy-, domb-, és sík vidéket egyaránt magába foglaló – földrajzi tájakon gazdálkodik, ahol a geológiai és a talajviszonyok is rendkívül sokszínűek. Működési területünkön található a Tisza észak-magyarországi vízgyűjtő területe, a Sajó, a Bódva, a Hernád és a Bodrog hazai szakasza. Hegyvidéki területeink a Bükk és a Zempléni-hegységben, valamint Aggtelek- Rudabánya környékén húzódnak.

Folyamatos erdőborítás

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. fő tevékenysége az erdő- és vadgazdálkodás, a fafeldolgozás, az erdőgazdálkodással összefüggő szolgáltatások, valamint az erdei mellékhaszonvétel. Gazdálkodási feladatainkat 14 erdészeti igazgatóság, a Lillafüredi Állami Erdei Vasút Üzemigazgatóság, a Műszaki Üzemigazgatóság és a faipari üzem működtetésével látjuk el. Az erdőgazdaság 350 embert foglalkoztat, és több száz vállalkozásban dolgozónak teremt munkalehetőséget. Évek óta részt vesz a közfoglalkoztatási programokban, idén több mint félezren jutnak átmenetileg munkához a borsodi erdőkben.

Munkánk során a meglévő biológiai egyensúly megőrzése a célunk, a kor igényeinek megfelelő természetközeli erdőgazdálkodással. Az ország élőfa-készletének hét százaléka az általunk kezelt erdőkben van. A térségben számos őshonos fafajokból álló erdőtársulással találkozhatnak a természetjárók. A cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyános- tölgyesek és középhegységi bükkösök mellett a Sajó–Hernád közi dombságon jelentős területet foglalnak el az elegyetlen cseres állományok. Viszonylag kevés idegen honos fafajokból álló erdőt kezelünk, köztük a nemes nyárasok, a luc-, az erdei- és a fekete fenyvesek, valamint az akácosok aránya számottevő. Évente 50-60 hektáron cseréljük le a nem őshonos állományokat, helyükre elsősorban tölgy, bükk és hazai nyár kerül.

Országos viszonylatban kimagasló, hogy a véghasználattal érintett terület 85 százalékán természetes felújítást végzünk. Évente mintegy 100-150 hektáron alkalmazzuk az egyik legkíméletesebb erdőkezelési eljárást, a szálalást. Ilyenkor a faállományt kisebb csoportokban termeljük ki, így biztosítjuk a folyamatos erdőborítást.

A Gömör–Tornai karszt területén a kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt főként kevésbé értékes faanyagot termelő, illetve védelmi rendeltetésű erdőket találunk. A nagy rétekkel, legelőkkel szabdalt erdők az erdei melléktermékek révén szerény, alkalmi jövedelemkiegészítést nyújtanak ma is a környéken élőknek. A gombák közül az ízletes vargánya és a sárga rókagomba, az erdei gyümölcsökből a vadalma, vadkörte, húsossom, csipkebogyó és galagonya gyűjtése kiemelkedő.

Nagyvadas területek

Jelenleg az ÉSZAKERDŐ Zrt. által kezelt területek mintegy háromnegyedét érintik természetvédelmi korlátozások, az elmúlt évtizedek szakszerű gazdálkodásának eredményeként összesen 83 ezer hektár került be a NATURA 2000 hálózatba. A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park egyaránt különböző fokú védettség alatt álló területeinken jött létre. Ezeken kívül a Zempléni és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet, valamint négy természetvédelmi terület található a körzetben.

Vadgazdálkodási tevékenységünk során az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a természetvédelem összhangjának megteremtése és fenntartása az elsődleges szempont. Nyolc vadászterületen, összesen közel 90 ezer hektáron folytatunk vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet. Vadászterületeink nagyvadas jellegűek. A zempléni vadászterület a kárpáti jellegű gímszarvas, a tállyai a gímszarvas és muflon, a szin-szelcepusztai pedig a kiemelkedő minőségű vaddisznó és gímszarvas génmegőrzésére tekintettel, különleges rendeltetésű. A vadászterületek központi helyein fekvő vadászházak idegenforgalmi és vendéglátási célokat is szolgálnak.

Az élőhelyi adottságok és gazdálkodásunk eredményeként a szini vadászterületen a farkas, míg a zempléni részen a hiúz jelenléte állandósult. Mindkét nagyragadozó kerüli az ember közelségét, ezért rendkívül csekély annak az esélye, hogy kirándulás közben találkozhatunk egy-egy példánnyal.

Erdei ismeretterjesztés

A fokozódó társadalmi elvárásokhoz igazodva társaságunk sokszínű közjóléti tevékenységet végez. A tanösvényekkel, sétautakkal, turistaszállókkal, kilátókkal együtt több mint kétszázötven kirándulóhelyet üzemeltetünk. Kihasználtságukról mindent elárul, hogy évente mintegy másfél millió látogató keresi fel ezeket a helyeket. A 18 történelmi emlékhely mellett két múzeumot is fenntartunk, a pálházi Erdészeti, Vadászati és Természetvédelmi Gyűjteményt, és a garadnai Erdészeti Gyűjteményt. Ezekben nemcsak az erdő élővilágát mutatjuk be, hanem az erdészeti munkákkal is megismertetjük az érdeklődőket.

Valljuk, hogy az erdész hivatás gyakorlásának szerves része az ifjúság nevelése, a környezett udatosság közvetítése. Ennek érdekében négy erdészeti erdei iskolát működtetünk. A Bagoly-Vár Fónagyságon, a Bikk-Makk Répáshután, a Csanyiki a Bükk keleti kapujában, a Borz-Alom pedig Szelcepusztán várja a fiatalokat. Természetes környezetben, a szabadban zajló foglalkozásokat szorgalmazva ismertetjük meg a gyerekeket az erdei életközösséggel, az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel.

A hatékony erdőkezelés révén a helyi lakosság minél szélesebb körű foglalkoztatását kívánjuk elérni, ahogyan a faanyag iránti piaci igények kielégítését is fontos feladatunknak tartjuk. Célkitűzésünk továbbá, hogy az utánunk jövő nemzedékek mind magasabb szinten részesülhessenek az erdő közjóléti, turisztikai javaiból és a folyamatosan megújítható energiaforrásaiból. Aktív szerepet kívánunk betölteni a táj- és vidékfejlesztésben, a természetvédelemben, valamint a környezettudatos magatartásra nevelésben.