Archívum

Oldal 67/72

Nincs megadva kép

NYITOTT AZ ÚJRA

A fiatal, újításra kész agrármérnök, Héjjas László szerint gazdálkodni csak jól érdemes. Ezért mindent megtesz, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságból. A rengeteg befektetés, kísérlet, illetve saját mérésekből felépített adatbázis hozománya meg is látszik a termesztési eredményeken. Jóval kevesebb ideje, energiája maradna azonban a termelésre, ha a gazdaság ügyes-bajos dolgainak ügyintézéséhez, a hivatalos levelezéshez, jogértelmezéshez, adminisztrációhoz, a támogatási kérelmek benyújtásához nem talált volna szakmailag, emberileg egyaránt megbízható segítőre Túri Zoltán kamarai tanácsadó személyében.

„SOMOGYORSZÁG” ZÖLD SZÍVE

Titokzatos, sok tekintetben egyedi, mégis minden megtalálható, ami egy erdőgazdasághoz tartozik, sőt még annál sokkal több is. Egy állami erdőgazdaság, aminek elválaszthatatlan része a múltja, az erdőgazdálkodás, a vadászat, a természetvédelem, egy település, egy üdülőcentrum, egy kisvasút. A HM Kaszó Zrt. a legkisebb területű a 22 állami erdőgazdaság között, mégis bátran mondhatjuk, hogy sok tekintetben a legnagyobbak közé tartozik.

VENDÉGVÁRÓ VASI ERDŐK

Írott-kő, Őrség, Vend-vidék, Vasi–Hegyhát, Rába-völgye, Marcal-medence, Kemeneshát és Kemenesalja. Csupa érdekes név, melyek csodálni való természeti értékeket takarnak, s egyben letűnt történelmi korokra emlékeztetik napjaink természetjáróit, az erdő látogatóit Vas megyében, ahol az erdőterületek közel felét a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli.

KI A SZABADBA!

Sokunk örömére a hosszú tél után immár végérvényesen beköszöntött a tavasz. Mind több időt tölthetünk a szabadban, élvezhetjük a nap jótékony sugarait, nagyokat kirándulhatunk. Ez pedig nem csak jó kedvre derít, de a szervezetünket is feltölti, ellenállóbbá teszi.

KÜLÖNÖSEN SZÉP: MADÁRCSERESZNYE

A lombfakadással egy időben nyíló madárcseresznyefa (Cerasus avium) már messziről szembetűnik az ébredező erdőben, mert virágai szinte teljesen fehérbe öltöztetik. De ez a hazánkban viszonylag kevés figyelmet kapó fafaj minden évszakban gyönyörű.

MEDVEHAGYMA MADÁRDALLAL

Hegyvidékeinken, kiváltképp bükköseinkben, gyertyánok között futó patakok mentén már messziről érezhetjük a medvehagyma fokhagymára emlékeztető illatát, ami semmiképp sem mondható kellemetlennek. A Mecsekben, Bakonybél környékén, vagy a Gerecsében szinte egybefüggő medvehagyma-mezők várják a tavaszi túrázókat. Jómagam legutóbb Pusztamarót környékén jártam medvehagyma-lelő kiránduláson.

A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÉS AZ ERDŐK

Amikor az 1848. áprilisi törvényekkel az ország polgárait egyenlővé tették, egyben megteremtették az egységes polgári (föld)tulajdont is. Következésképpen az addigi úrbéri szolgálatok eltörlésével az „ellentételezésként” kapott földek és juttatások a jobbágyokhoz kerültek. A közös használatban volt erdők, legelők elkülönítése azonban csak hosszabb, akár több évtizedekig elhúzódó folyamat, az úgynevezett úrbéri elkülönítési perek során valósulhatott meg.

A MUZSIKÁLÓ FÁK

Hányféle hangon énekel a fa? Az erdő zúgásától a koncerten felröppenő hegedűdallamig hányféle tónusban szól? És micsoda varázslatos változásokon megy át? Hangszerkészítő mesterek hosszú századok óta kutatják a muzsikáló fák titkát. A hangszerek népes családjából a vonósok üdvöskéjét, a hegedűt kiragadva, néhány érdekességet mi is megtudunk Magyar József hangszerkészítőtől.

A TÍZEZER FORRÁS ORSZÁGA VAGYUNK?

A Föld sok tájával ellentétben szerencsések vagyunk, mert országunk bővelkedik édesvízben. Sokat kell azonban tennünk azért, hogy vízkészletünket hosszú távon megőrizzük. Mindez csak úgy lehetséges, ha ismerjük forrásainkat, s tudjuk, hol, milyen körülmények között erednek a hozzánk érkező folyók.

A DÉL-ALFÖLDI ERDŐK SZERELMESE

Dr. Gőbölös Antal nem csak Bedő-díjas erdőmérnök, ökológus érdeklődésű környezetvédelmi szakmérnök, de a természet hajthatatlan szeretője is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kiskunhalasi Sóstói Parkerdőt csak a határozott szakmai fellépésének köszönhető ügyészi óvással sikerült megmenteni a felosztástól a rendszerváltás után.

MADÁRDALTÓL LEGYEN HANGOS A TAVASZI ERDŐ!

A tavasz beköszöntével a madarak élete is megváltozik, a nálunk telelők elvonulnak, s helyükre fokozatosan érkeznek vissza a hazánkban költő fajok egyedei. Leghamarabb a seregély, bíbic, barázdabillegető érkezik, a sort pedig egyebek között a gyurgyalag, szalakóta, darázsölyv zárja.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD NAGYKÖVETE

Sokunk példaképe lehet Monspart Sarolta, és nem csupán tájfutó világ- és sokszoros hazai bajnoki címe miatt. Legalább ennyire követendő a szabadidősport iránti elkötelezett sége, például ahogyan nők ezreivel megszerettett e a futást. Meggyőződése, hogy a mozgást sosem késő elkezdeni. A sport ugyanis – kiegészítve az egészséges táplálkozással – egész életünket jobbá, szebbé, és nem utolsósorban hosszabbá teheti.

KAPCSOLÓDJON KI A KIRÁLYOK PIHENŐHELYÉN!

Dobogókő, Rám-szakadék, Mogyoró-hegy, visegrádi Fellegvár és még számos gyalogosan bejárható, méltán országos ismertségű kirándulóhely várja az erdei kikapcsolódást keresőket a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. A több mint negyven éve a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdőkben az ország első parkerdeit, kirándulóközpontjait alakított ák ki az erdészek, játszóterekkel, sportpályákkal, 700 kilóméteres sétaúthálózattal, kilátókkal. A fővárostól mindössze 30-40 kilóméterre.

KÖVEK A FALBAN

Beszélgetésünkhöz keresve sem találhattunk volna jobb helyszínt Turi Attila Ybl-díjas építésszel a budakalászi Faluháznál. Az 1996 augusztusában felavatott épület egyik kedves munkája, szinte névjegye tevékenységének, gondolatiságának. Természetes anyagok alkalmazására törekedett, s a gyökerekhez, a hagyományokhoz kötődést hangsúlyozva beépített e az épület falaiba a lakosság által adományozott régi budakalászi köveket, címeres téglákat.

BUSÓJÁRÁS – LEPLEZETLENÜL AZ ÁLARCOKRÓL

Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.

BUSÓJÁRÁS – LEPLEZETLENÜL AZ ÁLARCOKRÓL

Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.

BIZTOS, HOGY KÁROS?

A híradásokból ismert lehet, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erőterületet is károsíthat. A fákat borító jégpáncél miatt az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet. Erről az első hallásra szomorú eseményről mi, erdészek kicsit összetettebben gondolkodunk.