Az elkötelezettséget, hivatástudatot igénylő munkában az erdőgazdaság munkatársainak természetvédők és önkéntesek is segítenek. A gyemekes családokat, a fiatalokat és az idősebb korosztályt egyaránt partnernek tekintjük annak érdekében, hogy mind többen felfedezzék hazánk egyik legváltozatosabb tájegységét.
A Soproni Parkerdő kialakításának gondolata Muck András (1851– 1925) erdőmester-erdőgondnok nevéhez fűződik. Már abban az időszakban is turistautakat jelöltek ki, kilátók, gloriettek épültek. A két világháború között Asztalfőn, Várhelyen és a Ferenc-forrásnál védkunyhókat (menedékházakat) állítottak. A Károly-magaslat kőkilátója Heimler Károly ösztönzésére 1936-ban épült. Az erdei turizmus fellendült, majd a 2. világháború utolsó éveiben megszűnt.
1970-ben a környezetvédelem és az idegenforgalom késztett e a Tanulmányi Erdőgazdaságot arra, hogy Sopron város történelmi hagyományait követve, korszerű parkerdőt rendezzenbe. Így jött létre az ország első parkerdeje (a Pilisi Parkerdővel egy időben), amelynek fejlesztési tervét dr. Csapody István, dr. Juhász Miklós és dr. Mollai Jánosné Csapodi Gabriella dolgozták ki 1971-ben. Attól kezdődően megszaporodtak a forrásfoglalások, padok, asztalok, szalonnasütők, esőbeállók kerültek az erdőbe, s elkészült hazánk első erdei tornapályája, továbbá a Ciklámen tanösvény. Útjelző és ismerett erjesztő táblákat állítottak fel, kulcsos házak nyújtottak védelmet a turistáknak. Sajnos ez a folyamat csak néhány évig tartott, majd egészen 1998-ig kellett várni az újabb fellendülésre, amely a soproni parkerdő közjóléti tervének a kidolgozásával indult.
Autóval, lovon vagy kerékpáron
A 2400 hektáron elterülő intenzív parkerdő közkedvelt kirándulóhelyei közül legismertebb a Károly-kilátó és környéke.
A fenséges látványt a komfortérzetet növelő játszótér, padok, asztalok, erdei vendéglő erősítik. Az ismerett erjesztő és az oktatást segítő állandó kiállítások a soproni kötődésű botanikusok, erdészek (Kitaibel, Gombocz, Kárpáti, Csapody, Roth) munkásságának maradandó értékeit őrzik. A parkerdő további hét kilátója is fontos kirándulási, túrázási célpont. Közülük építészetileg és látogatott ság szempontjából is kiemelkedik a városhoz közeli Sörházdombi-kilátó.
Várhely és környéke történelmi emlékhely, míg a Brennberg-völgyben található autós pihenő, valamint a Szalamandra-tó a Természetbarátforrással hagyományos kirándulóhelyül szolgál. A személygépkocsival is járható gerincutak behálózzák a Soproni- hegységet. A lovaspálya több tíz kilométer hosszú, a kerékpározásra alkalmas utak hossza meghaladja a 40 kilométert. Ugyancsak ott fut a térség legjelentősebb erdei kerékpárpályája (Down hill). Az erdei torna- és a négy sífutópálya szintén az odalátogatók kedvtelését szolgálja. A kijelölt turistautak hossza 369 kilométer. Az egyik legszebb völgy a Tolvaj-árok, ahol „Természetismereti tanösvény” is található.
Sétaút és tanösvény
Igen kedvelt kirándulóhely a Lővér szállótól induló, mintegy 3300 méter hosszan kiépített Várisi-sétaút, amely az Ojtozi sétányba csatlakozva ér viszsza a kiindulási helyre. Kialakítása igazán családbarát, padok, asztalok várják az idősebbeket, pelenkázók, játszótér fogadja a kisgyermekes látogatókat. A fiatalok és a kalandra vágyók éjszakai kivilágításban gyönyörködhetnek a táj és az Ojtozi csata emlékmű szépségeiben. Az erdei sportok kedvelői igénybe vehetik a néhány helyen közös nyomvonalon haladó Erdei Tornapályát. Információs táblák mutatják be Sopron és környékének látványosságait, természeti értékekeit, a parkerdőt és az ott folyó erdőgazdálkodást. A sétaút jelölése a stilizált Tűztorony.
Ugyancsak a Lővér szállótól indul és a Deák-kút, majd a Károly magaslati parkoló irányába halad a Ciklámen tanösvény. Eléri a Hét bükkfát, a 2700 éves Halstatt -kori temetőt, majd bevezet Európa egyik legmagasabb sáncrendszerével körülvett kora vaskori földvárba. Ott magasodik a Várhely-kilátó.
Távolabb feltűnik a festői fekvésű Sopronbánfalva, ahol a 8600 m hosszú tanösvény véget ér. A 12 nagyméretű tájékoztató tábla mellett a kisebbek is fontos információkat tartalmaznak a hegység jellegzetes talajképző kőzeteiről, erdőállományairól, gombáiról, növényeiről, állatairól.
|
A parkerdőben több mint 30 foglalt forrás vízével hűsíthetik magukat a kirándulók. Ezek közül a legrégibb és a legismertebb a Deák-kút. 1827-ben a líceumi ifjúság az erősödő nemzeti érzés ápolására egyesületet alapított Deákkúti Vármegye néven, amely elnevezését jelképesen a forrásról kapta. A forrás fölött a következő felirat olvasható: „Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!” |
Emlékezni segítenek
A parkerdőbe látogatók számos történelmi és kultúrtörténeti emlékkel is találkozhatnak. A Károly-kilátó kiállításain túlmenően a Kalandpark előtt i pihenőhely végében áll az Ágfalvi csata emlékmű. A kilátóhoz vezető úton Hédl András szobra látható, amíg a Lővér szálló mögött Muck Andrásé, a Hidegvíz-völgyben pedig Roth Gyuláé. Említésre méltó még az Altdörfer Viktor-emlékkő, az 1863-ban tartott első dalos találkozóról megemlékező Dalos-kő és az Alom-hegy oldalán elhelyezkedő Cserkész Kápolna.
Várhely halomsírjaival, a kelta házzal, a Bella Lajos síremlékkel, valamint az Ojtozi-sétány közepén található Ojtozi csata emlékművel, az Ultrai úton kiemelkedő szépségű idős erdőállományok között elhelyezett Egyetemi emlékkővel, s az elhunyt természetjáróknak emléket állító kopjafával is megismerkedhetnek a természetet kedvelők.
Hermes alatt emlékoszlop hirdeti a brennbergi szénbányászat emlékeit. Az éles határtól mindössze 190 méterre található brennbergbányai Szent István akna összekött etésben volt a határ túloldalára került Ilona aknával. A bányát az 1951-es vízbetörés után bezárták, a földalatt i átjárást és az Ilona akna bejáratát betömték. A 630 méter mély akna lenti oldaljáratait még a bányászok szüntették meg, de az aknát már a határőrség fedte le. Az akna gyakorlatilag 1999-ig tömedéketlenül állt. Ez volt az utolsó, amit megszüntettek a brennbergi szénmezőn.
A Sopron melletti Páneurópai piknik emlékparkban 1989. augusztus 19-én több száz NDK-s állampolgár átt örte a „vasfüggöny” kapuját. A világraszóló esemény helyszínén a Tanulmányi Erdőgazdaság a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvánnyal közösen emlékparkot alakított ki. Melocco Miklós Áttörés című szoborkompozíciója mellett információs táblák tájékoztatják az oda érkezőket. Az esemény évfordulójára minden évben ünnepségekkel, családi piknikekkel emlékeznek.
Az Akadémiai emlékerdő is része a parkerdőnek. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia 175. évfordulójára létesítették a magyar erdészek kislevelű hársakból. Az MTA vezetői azóta is minden évben ültetnek fát a Tudománynapján. A fák száma tehát megegyezik a Magyar Tudományos Akadémia korával. Az emlékerdő mellett gyermekjátszótér és pihenőhely található.
|
Ugyancsak a parkerdő részét képezi a Nagycenki kastélypark és hársfasor, amelyet korának legjelentősebb főúri kertjei között tartott ak számon. Első kialakítására a kastély építésével egy időben, az 1750-es évek közepén több terv is született . A korhoz illő franciakertet a kastélyépület és a Győr–Sopron közötti út által határolt területen hozták létre. A bővítésére elég hamar, már 1785-90 táján sor került, tájkerti (angolkerti) részletekkel. A harmadik periódusban –1860- 70 között – különleges örökzöldekkel gazdagodott a park, Széchenyi Béla felesége családjának, a kertművészetéről híres Erdődyeknek a jóvoltából. A kastélyépület helyreállításakor a kert is megújult. Az újjászületett kastélykert mindhárom korszaknak őrzi az emlékét: az épület főhomlokzata előtti részen a helyreállított barokk kert díszlik, amíg az épülett ől kicsit távolabb ma is láthatók a tájkerti kert, illetve a Széchenyi Béla idejében kiültetett fák példányai. A nagycenki hársfasor végében található gróf Széchenyi Béla és felesége, gróf Erdődy Hanna síremléke. |
Az eligazodást és a programok tervezését segítik a parkerdőről és annak egyes nevezetességeiről, ajánlott kirándulóhelyeiről készült kiadványok, amelyek a város idegenforgalmi egységeiben, a Tourinform irodában, a Károlykilátónál és az erdőgazdaság központjában (9400 Sopron, Honvéd út 1.) szerezhetők be a legkönnyebben. Hasznos segédeszköz továbbá a Cartographia kiadónál a Magyar Természetbarát Szövetség ajánlásával megjelent Sopronihegység turistatérkép, amelyet könyvesboltok és üzemanyagtöltő állomások forgalmaznak.
Írásunkat Zelk Zoltán szavaival kezdtük, befejezésként is a gyermek- és családközpontú költő szavait idézzük:
„Most már aztán mindent láttunk, ugye, nem hiába jártunk? Köszönjetek Ősznek, Télnek, Tavasznak, felhőnek, szélnek, a csillogó csillagoknak, s ha felébredt már a holdnak.”
Kellemes pihenést és szellemi épülésben is gazdag időtöltést kívánunk minden kedves látogatónknak!
