Oldal 59/78
A tavaszi nagytakarítások ideje az erdőkben is lejárt, a turistautak karbantartása és a szemétszedés azonban rendszeres. Volna más helye is az erre költött pénznek; de amíg a környezettudatos magatartás nem válik általánossá, be kell illeszteni az erdőgazdaságok napi teendői közé.
Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára tavaly a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Beruházásainak köszönhetően kilátók és tanösvények újultak meg, erdei iskolát korszerűsítettek, valamint kiállítást és rajzversenyt szerveztek. Harmóniában a kormány Bejárható Magyarország programjával, a VERGA Zrt. idén áprilisig több mint félmilliárd forintot fordított e közjóléti fejlesztésekre, hogy tovább növelje a térség vonzerejét, avagy még közelebb hozza a természetet az emberekhez.
Az erdőmérnök az utolsó polihisztor, hiszen az egyetemen éppúgy tanul földmérést és útépítést, mint növény- és állattant, valamint ökológiát, és ezeket az ismereteket hasznosítja is a munkája során. A negyven kilónyi könyv tartalmát persze senki sem hordja a fejében, viszont átfogó szemléletével tudnia kell, mit hol keressen, tartja Kárpáti László Bedő-díjas erdész. A Fertő–Hanság Nemzeti Park egykori igazgatójának határozott véleménye van az erdészet és természetvédelem sajátos kapcsolatáról is, amit velünk is szívesen megosztott.
A természet sok költőt ihletett meg, gyönyörű versek születt ek az erdőt, mezőt nyitott szemmel és szívvel járó szerzők tollából. A hozzánk érkező levelekből úgy tűnik, hogy a rímfaragás művészete, avagy a novellaírás A Mi Erdőnk olvasóitól sem áll messze. Még a gyerekektől sem.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A Szovjetunióban 1948. október 15-én fogadták el az ország, elsősorban a Kelet-Európai-síkság fásítási tervét. Ehhez csatlakozva a népi demokratikus országokban is tervkészítés kezdődött; hazánk egy év múlva, 1949 októberében mutatt a be a szovjet példa követését. Ahogyan akkor írták: a mi fásítási tervünk ugyanaz, mint a Szovjetunióé, csak méreteiben kisebb.
Olyan világban élünk, ahol az átlagemberek napi szinten alig mozognak. Az ülő munkavégzés, az esti televíziózás, az autóban, tömegközlekedésben ülve töltött idő odavezet, hogy izmaink észrevétlenül ellustulnak, fáradékonyabbá válunk, esetenként keringési, mozgásszervi panaszok lépnek fel. Ne várjuk meg, amíg valami fájni kezd!
A felnőtteknek javasolt napi 2-2,5 liter folyadékot táplálékkal és vízzel juttathatjuk be a szervezetünkbe. A szükséges mennyiséget egyéni adottságok és egyéb körülmények is befolyásolják, például a magas páratartalom, a hőség, az életkor, egy esetleges fogyó- vagy tisztítókúra, a fizikai munkvégzés vagy a sportolás.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében zakatol a Gemenci Erdei Vasút. Főként turistákat szállít, de a vízitúrázók kenuit, sőt még a kerékpárokat is elviszi. Magyarország egyetlen ártéri erdei vasútján faanyagot is szállítanak.
Kaszó. A Somogy megyei település neve egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozott an védett Baláta-tavat, az erdő mélyén megbúvó kisközséget a vadászházzal és a hozzá kapcsolódó üdülővel.
Színes, változatos életet él Csejtei Tamás, a PV TV tematikus csatorna vadászati főszerkesztője. Maga is szenvedélyes vadász, s amikor épp nem puskát, íjat tart a kezében, kamerával járja az erdőt és vadászfilmeket forgat. „Civilben” pedig a basszusgitár nyakát szorongatja a Back II Black együtt es oszlopos tagjaként.
A hazánk és a szomszédos térség zarándokhelyeit összekötő útvonalak közül kettő is a Vértesen át vezet. A Mária Útnak és a Gyöngyök Útjának egyaránt fontos állomása Majk.
A rágcsálók közül minden bizonnyal a hód gyakorolta a középkori magyar gazdaságra az egyik legnagyobb hatást. Ezt őrizzük helységneveinkben (Hódmezővásárhely, Hódoscsépány, Hodász), miközben Árpád-kori oklevelekben is gyakran szerepelnek a hodászok, a társadalomban különös megbecsülésnek örvendő hódvadászok. S úgy tűnik, a 21. században ugyancsak a figyelem középpontjába kell kerülniük ezeknek az izgalmas életű állatoknak.
Még ha nem is hallanánk nap mint nap a klímaváltozásról, sokaknak valószínűleg akkor is feltűnne, hogy mind gyakoribbak az időjárási anomáliák. Egyes években (2013/2014) szinte alig van tél, máskor pedig április közepéig tart, hogy aztán 1 hét alatt átadja helyét a kora nyári hőmérsékleteknek (2012/2013). Nyilván örülünk a szép hosszú ősznek, a fagymentes télnek, a korán jött tavasznak, mert legyünk őszinték, ennél jobb rezsicsökkentés aligha létezik. Az éremnek azonban (legalább) két oldala van…
Bár messziről jött, régóta része a mindennapjainknak. Jelenlétét, szépségét és hasznát mondókák, versek, népdalok zengik. Felhasználása sokrétű, így lépten-nyomon találkozhatunk fájával, illetve a belőle készült termékekkel. A fehér akác már hozzánk nőtt.
Lukács Sándor színművészt bő négy évtizede töretlenül kedvelik a nézők. Hírét vonzó karaktere, megnyerő orgánuma, remekbe formált alakításai éltetik, nem hangos botrányok. Népszerűségét csak fokozza, hogy köztudott róla: színházához, családjához egyként hűséges. Ezúttal arról mesélt, hogy milyen mélyen kötődik a természethez, az erdőkhöz, gyermekkora meghatározó helyszínéhez is.
Gyönyörű kilátás tárulkozik elénk Magyarország legmagasabb pontjáról, a Kékestetőről. Az erdővel borított hegyeket kőgörgeteges szűk völgyek szabdalják, azokat aztán a déli lankás lejtő szőlőbirtokai váltják fel elnyúlva egészen az Alföldig. E változatos táj a hétköznapi embereknek friss levegőt, üdítő kirándulásokat, egy finom pohár bort, esetleg jó gombázóhelyeket kínál, de az erdészeknek ez a föld a jövő lehetősége. Lehetőség, amelyet nagyapáinktól kaptunk, érték, amelynek megőrzése kötelességünk, és adomány, amelyet hálás szívvel, bizakodva adunk át gyermekeinknek. Ezen gondolatok összefoglalásával alakult ki az EGERERDŐ Zrt. szlogenje: Erdészek a jövő szolgálatában!
A természetbe simuló úton kerekezve gyönyörködünk a tájban az elsuhanó lombok között. Csak ritkán jut eszünkbe, hogy szorgos kezek évről évre folyamatosan vigyázzák az erdei utak állagát.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
